A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Az élettársak és vagyoni viszonyaik
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
A bizalmi vagyonkezelés
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "szerzői jog" cimkével

Verebics János: A névoltalom kérdései a magyar domain-regisztráció gyakorlatában – az új Ptk. után (GJ, 2015/7-8., 28-36. o.)

A domain nevek használatba adásának és használatának szabályozása alapvetően az immár másfél évtizedes múltra visszatekintő, s minden szempontból sikeresnek értékelhető szakmai önszabályozás kompetenciájába tartozik. A 2000-es liberalizáció (mely a valamilyen névkizárólagosságon alapuló, azzal egyező domain névhasználati jogosultságot elismerő, korábbi rendszert váltotta fel) alapvetően polgári jogi, kötelmi alapon, általános szerződési feltételek révén határozta meg azokat a korlátokat, s alakította ki azokat a biztosítékokat, jogi és szervezeti-intézményi kereteket, melyek egyrészt a visszaélésszerű névhasználati helyzetek...

Faludi Gábor: A non-cumul szabály és a szellemi tulajdoni jogsértés

A videó a 2015. március 31-én megrendezésre került Védjegyjogi szeminárium egy részletéről készült. Faludi Gábor az új Ptk. 6:145. §-a (az ún. non-cumul szabály) és a szellemi tulajdonjog (Szjt., Szt., Vt.) kapcsolatáról beszélt e blokkban.

Grad-Gyenge Anikó: Töltse le a szerzői jog érvényesítéséről szóló kézikönyvünket!

Megjelent a Kézikönyv a szerzői jog érvényesítéséhez című kötet legújabb kiadása, amelynek célja a szerzői jog valamennyi olyan aspektusának bemutatása, ami szükséges lehet a jogérvényesítéshez. Így a kötet négy nagy fejezetet tartalmaz, egy anyagi jogi részt, amely tárgyalja a szerzői anyagi jog valamennyi lényeges aspektusát, felhasználva a magyar bírói gyakorlatot, a Szerzői Jogi Szakértő Testület véleményeit és az Európai Bíróság vonatkozó ítéleteit is, valamint egy erre az alapra építkező polgári, büntető és vámjogi jogérvényesítésről szóló fejezetet.

Grad-Gyenge Anikó: Búcsú a szellemi alkotások jogától? – A szerzői jog és az iparjogvédelmi oltalmi formák polgári jogi védelme a magyar magánjogban

Névjegy Grad-Gyenge Anikó 2003-ban fejezte be tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenetudományi szakán, majd az ELTE ÁJK Állam- és Jogtudományi Karán végzett 2004-ben, ahol 2010-ben szerzett PhD fokozatot. 2003 és 2010 között az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban szerzői jogi kodifikációval és jogharmonizációval foglalkozott, 2007 óta a területért felelős osztály vezetőjeként. 2010-től a ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért tanácsadója. Tanított az ELTE ÁJK-n, az ELTE BTK-n, a Pécsi Tudományegyetemen, és meghívott előadóként több más egyetem szerzői jogi tárgyú kurzusain. A Bibó István Szakkollégium Civilisztika Műhelyének egyik vezető oktatója, a Bocskai István Szakkollégium polgári jogi műhelyének...

Ficsor Mihály Zoltán: A szellemi tulajdon és a Ptk. (PJK, 2001/2., 27-30. o.)

(észrevételek és javaslatok a polgári jogi kodifikációhoz) 1. A Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság részére a közelmúltban két előkészítő tanulmány is készült az iparjogvédelemnek és a szerzői jognak a Ptk.-hoz fűződő viszonyáról. E tanulmányok – amelyek komoly erőfeszítéseket tükröznek és alkalmasnak látszanak arra, hogy a szellemi tulajdon és a Ptk. kapcsolatát tisztázó szakmai eszmecsere kiindulási alapjául szolgáljanak – megjelentek e folyóirat egyik korábbi számában is.1 Hasonlóképpen megjelent a Kodifikációs Főbizottság határozata is “a szellemi alkotások joga és az új Ptk. viszonyára vonatkozóan”.2 Ez az írás elsősorban nem a két említett tanulmány vagy a kodifikációs bizottsági határozat...

Dr. Bacher Vilmos: A szellemi tulajdon jogi védelme és a Ptk. (PJK, 2000/3., 23-32. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. A szellemi tulajdon és a polgári jog összefüggése A kérdésfelvetés és a problematika címként történt megjelölése szinte már önmagában feladatként tűzi ki annak a megvizsgálását és azoknak az elvi alapoknak a feltárását, hogy – a szellemi alkotásokhoz és a rokon intézményekhez fűződő jogokat nevezhetjük-e szellemi tulajdonnak, – e jogok szabályozása integrálható-e, és ha igen, miként az új Polgári Törvénykönyv rendszerébe. A szellemi alkotásokhoz fűződő jogok a személyiségi és vagyoni jogok olyan sajátos ötvözetét jelentik, amelyek mind a hozzá fűződő személyi, mind pedig a kapcsolódó vagyoni jogviszonyok következtében a...

Dr. Bacher Vilmos: Mi lesz a cikk főcíme? (PJK, 2000/2., 56-65. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. A szellemi tulajdon és a polgári jog összefüggése A kérdésfelvetés és a problematika címként történt megjelölése szinte már önmagában feladatként tűzi ki annak a megvizsgálását és azoknak az elvi alapoknak a feltárását, hogy – a szellemi alkotásokhoz és a rokon intézményekhez fűződő jogokat nevezhetjük-e szellemi tulajdonnak, – e jogok szabályozása integrálható-e, és ha igen, miként az új Polgári Törvénykönyv rendszerébe. A szellemi alkotásokhoz fűződő jogok a személyiségi és vagyoni jogok olyan sajátos ötvözetét jelentik, amelyek mind a hozzá fűződő személyi, mind pedig a kapcsolódó vagyoni jogviszonyok következtében a...

Faludi Gábor: Szerzői jog, iparvédelem és a Ptk. koncepciója (PJK, 2003/3., 3-14. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! II. rész Szerzői jogi és iparjogvédelmi szerződések – a külön törvények és a Ptk. viszonya Az alábbi, terjedelmes szerkezeti egység a szerzői jogi és iparjogvédelmi törvények szerződési (ideértve az egyoldalú jognyilatkozatokat is) szabályait elemzi egy meghatározott szemszögből, mégpedig abból, hogy azok mennyiben sajátosak. E különösség kétszintű. Először: van-e olyan szabályozási tárgya a szerződési szabálynak, amely az oltalom tárgyához való kötődés, vagy egyéb ok miatt nem tartozhat a Ptk.-ra? Másodszor: érvényesül-e az első szintű különösségen belül eltérés az egyes oltalmi tárgyakat érintő rendelkezések között? (Értelemszerűen ez elsősorban a szerzői jogi...

Faludi Gábor: Szerzői jog, iparvédelem és a Ptk. koncepciója (PJK, 2003/2., 3-14. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! I. rész 1. Bevezetés és háttér 1.1. A Ptk. koncepció általános kérdéseiből kiemelt elemek Az alábbi tanulmány a Ptk. koncepció Magyar Közlönyben közzétett szövegét1 alapul véve elsődlegesen azt vizsgálja, hogy szükség van-e a Ptk.-ban a licencia szerződések közös szabályaira. Emellett felidézi az említett koncepciónak a szellemi alkotá-sokhoz2 fűződő jogok szabályozásának korszerűsítésére irányuló elemeihez korábban tett, az Igazságügyi Minisztériumhoz eljuttatott észrevételeket,3 amelyek a dolgozatba a szerződési elemzés háttereként beépülnek. Az általános vizsgálat céljából ki kell emelni a koncepcióból néhány olyan általános elemet, amelyek a megíráshoz iránytűként szolgálnak. “Az 1990-es rendszerváltozás...

Görög Márta: Az elhunyt szerzőhöz kapcsolódó (személyhez fűződő) szerzői jogról (PJK, 2005/4-5., 38-42. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Amíg az embernek dolga van a földön, él.* S amíg él, igyekszik a benne rejlő értékeket kiaknázni, képzeletét szárnyaltatni, gondolatait ‘kiírni’ magából. A gondolat terméke, a szerzői mű azonban furcsa, sajátos ‘jogtermékké’ is lesz. Megannyi jogintézményi jellemző, jogi megoldás veszi körül, holott a cél nem ez, hanem szellemi alkotás létrehozatala. A szellemi alkotók joga sajátos jogterület, hiszen művük hosszú életű. Nem enyészik el egyik pillanatról a másikra, nem vesz rögtön a feledés homályába. Ez olyan jogintézményi jellemzőket, illetve azok iránti igényt teremt, melyek hosszú távon képesek garantálni a (személyhez...