Kategória: Szakcikkek

A polgári jogi viszonyok összetett jogviszonyok, Grosschmid Béni szavait kölcsönvéve olyan kötelmi, vagy kötelmi szálakkal átszőtt dologi jogviszonyok, melyeket leginkább bonyolult szövetként lehetne jellemezni, mely szövet valamennyi szálán végiglátni aligha lehetséges. A szerződéses kötelmeket ez a bonyolultság egyre inkább jellemzi, de aligha állhatunk másképpen zálogjoghoz sem, mely Nizsalovszky találó megfogalmazásával…
Tovább
A 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv 2:44. §-a úgy rendelkezik, hogy „A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét méltányolható közérdekből, szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja.” Ha elemeire bontjuk ezt a rendelkezést, akkor azt láthatjuk, hogy a…
Tovább
Új, a mai üzleti élet követelményeihez igazodó jogintézményként került be a Ptk.-ba a forgalmazási és a jogbérleti (franchise) szerződés. Mint az új Ptk. Javaslatához fűzött indokolás is hangsúlyozza, a jogalkotó kifejezetten törekedett arra, hogy a hatályos állapothoz képest részletesebben szabályozza azokat a jogviszonyokat, amelyek arra irányulnak, hogy az áru a…
Tovább
A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk., a 2013. évi V. törvény az egyes szerződésekre vonatkozó szabályai a korábbi Polgári Törvénykönyvhöz képest úgy jogdogmatikai, mint koncepcionális szempontból egyaránt számos változást hoztak. Igen nagyszámú az egyes szerződéseket, szerződési altípusokat érintő pontosítás, kiegészítés, részbeni újraszabályozás is. A kodifikáció folyamatának alapvető célkitűzésével…
Tovább
Az új Ptk.-hoz kapcsolódó „törvénysorozat” utolsó darabjaként a legutóbbi parlamenti ülésnapon elfogadásra került a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény (a továbbiakban: Bvktv.). Ez a törvény szorosan kapcsolódik az új Ptk. 6:310-330. §-aiban szabályozott bizalmi vagyonkezelés jogintézményéhez. A korábbi Ptk. alapján is lehetett (az angolszász trustokhoz,…
Tovább
Az angol trust jogintézménye egyedülálló, a jogviszony szerkezetét tekintve a kialakulásakori és az az előtti időszakban azzal megegyező konstrukció a jogtudomány jelenlegi kutatási eredményei alapján nem ismert. A trusthoz hasonló, annak egyes funkcióit betöltő, a trust kettős tulajdonjogi koncepciójával rokon vonásokat megjelenítő intézmények léteztek, így a szakirodalom áttekintése alapján nem…
Tovább
A gazdasági, de a mindennapi életben is egyre inkább előtérbe kerül a vállalkozási szerződéstípus. Az egyedi nagy értékű beruházások metró-, sztráda-, stadionépítés stb. mellett, a lakosság számára nyújtott szolgáltatások előretörése is megfigyelhető. A fodrász, a kozmetikus vállalkozási szerződés keretében nyújtja szolgáltatását, és ebbe a körbe tartoznak a szállást, étkezést biztosító…
Tovább
Az év vége - év eleje fordulója a leltárkészítés ideje, de az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépése időpontjának közeledtével egyébként is indokolt áttekinteni, hogy milyen törvények szolgálják az új Ptk. hatálybalépését, illetve kapcsolódnak ahhoz. Elfogadásuk sorrendjében haladva röviden tekintsük át a szóban forgó törvényeket! A szövetkezeti hitelintézetek integrációjából és egyes gazdasági…
Tovább
Fenekestül felforgatja az üzleti világ jogi játékszabályait a leendő Ptk., amely felfogásában, szerkezetében és tartalmában is merőben más lett, mint a régi. Megismerni és alkalmazkodni hozzá még a jogászoknak is komoly kihívást jelent, a gazdasági élet „civil” képviselőire pedig különösen nagy terhet ró. Egyelőre szakmai berkekben is parázs vita folyik…
Tovább
Orosz Árpád
A Jegyző és Közigazgatás Új Ptk. rovatában folytatódik a március 15-én hatályba lépő Törvénykönyv okozta változások ismertetése. Jelen cikkben Orosz Árpád az öröklés területén végbemenő változásokat, a módosítások hátterében rejlő okokat foglalja össze.Az új Ptk. öröklési jogi szabályainak megalkotásakor az alapvető koncepció az volt: nincs indok arra, hogy mélyrehatóan és…
Tovább
A következő összeállítás folytatása annak az írásnak, amely a Családi Jog előző számában az alapelvek, a házassági jog és az élettársi kapcsolat szabályozása területén vetette össze egymással a 2008-ban közzétett Szakértői Javaslat[1] és a 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) rendelkezéseit. Ebben a részben is elsősorban azoknak a…
Tovább
Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló T/12824. számú törvényjavaslatot a mai napon (2013. december 17.) elfogadta az Országgyűlés. A szakmai zsargon saláta-törvényeknek nevezi azokat a törvényeket, amelyek különböző jogterületek szabályait módosítják és helyezik hatályon kívül. Ezt az elnevezést kapta ez a közel 200 (néha egymástól…
Tovább
2012. július 1. napján lépett hatályba a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: új Mt.), amelyben a munkajogi felelősségi rendszert részben új alapokra helyezve – egyúttal a kártérítési felelősség terén a felelősség módja és a kártérítés mértéke kapcsán – erős kapcsolat figyelhető meg a Ptk. szabályaival. Mindezen…
Tovább
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény új társasági jogi szabályai 2014. március 15-én lépnek hatályba, és – egyebek közt – a korlátolt felelősségű társaságok tekintetében is számos azonos szabály mellett jó néhány változást hoznak. Gál Judit cikkében a Kft.-ket érintő változásokat veszi sorra.
Tovább