A Mathias Corvinus Collegium Jog Szakirányának szervezésében 2013. február 27-én került megrendezésre Az új Polgári Törvénykönyv, változások és lehetőségek című konferencia. A konferencia szakmai paneljének utolsó előadójaként Dr. Réczicza István, a White and Case LLP magyarországi irodájának vezető ügyvédje egy nemzetközi ügyvédi iroda szemszögéből beszélt az új Polgári Törvénykönyv rendelkezéseiről.

Tovább

A Mathias Corvinus Collegium Jog Szakirányának szervezésében 2013. február 27-én került megrendezésre Az új Polgári Törvénykönyv, változások és lehetőségek című konferencia. A konferencia szakmai panelje keretében második előadóként Dr. Varga István, tanszékvezető egyetemi docens, tudományos dékánhelyettes (ELTE ÁJK) az új polgári perrendtartás szükségességéről, illetve szükségtelenségéről beszélt az új Polgári Törvénykönyv

Tovább
A számlázást törvényi szinten elsősorban adó- és számviteli normák szabályozzák. A számlázás azonban a polgári jog hatályos, illetőleg a közel­jövőben hatályba lépő új szabályaiban is szerepet kap. A számlázás jogágankénti eltérő megítélésének bemutatása, az elhatárolási problémák és a számlázást gyakran érintő közvélekedések – és ez esetben szándékosan nem köztudomású tényeket…
Tovább
Hogy az új Ptk. létrehozói nagy művet alkottak, kétségtelen. Vékás Lajos akadémikus professzor vezetésével korszakos jelentőségű kódex készült, amely esszenciáját adja a mai magyar polgári jogi tudás és bölcsesség legjavának. A mű őszinte tiszteletet parancsoló, mind tartalmát, mind pedig a mögötte álló munka mennyiségét tekintve...
Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. A cikk az új Ptk. 2012. február 15-én társadalmi vitára bocsátott javaslata alapján készült. Szociális ökológia és környezetjog A környezet védelme alapvetően nem jogi kérdés. Egy jó értelemben vett jogállamban azonban a jogi szabályozás az állam top-down expressziója. A társadalomban zajló szociális ökológiai folyamatok

Tovább
XXI. század magánjogi kódexe a múlt század közepi családjogi felfogást konzerválja Magyarországon. Az éppen most távozó katolikus egyházfő, XVI. Benedek állásfoglalásának komoly szerepe lehet abban, hogy feltűnően konzervatív családjogi szabályokat tartalmaz a múlt héten elfogadott új polgári törvénykönyv (Ptk.). Nem sokkal a kódex parlamenti vitájának 2008-as megkezdése előtt a pápa…
Tovább
Kompromisszumokkal terhelt, olykor merész, de inkább fontolva haladó, s nem éppen sajtóbarát az új polgári törvénykönyv. A kódex „működéséhez” számos intézkedésre is szükség lesz, ám róluk még szinte semmit se tudni – írja jogász szerzőnk, aki eddig nem középpontban lévő problémákra is felhívja a figyelmet.
Tovább
Egy „gyermekrésznek” megfelelő tulajdont kap az özvegy, viszont elveszti a teljes vagyon feletti haszonélvezeti jogát – ez az egyik legfontosabb öröklési újítása a Ptk.-nak. A leszármazók örökölnek – ezt a meggyökeresedett főszabályt cseréli le az új Ptk. A jelenlegi előírások szerint ugyanis az özvegy – ha vannak gyerekek, unokák –…
Tovább
Jelen előadásban – messzemenőleg a teljesség igénye nélkül, és éppen ezért a kérdések vizsgálata során szükségképpen önkényesen és szubjektív módon eljárva – az új Polgári Törvénykönyv Javaslatának a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályait tekintem át röviden. Az előadás az alábbi egységekre osztható fel:
Tovább
A szellemi alkotások, teljesítmények és árujelzők (röviden: szellemi alkotások) a modern piacgazdaságban meghatározó szerepet töltenek be: a vállalatok vagyonának egyre jelentősebb részét teszik ki szellemi javak, a munkavállalók egyre nagyobb része végez olyan munkát, amelynek eredménye közvetve vagy közvetlenül valamilyen szellemi alkotás. A piaci termelés meghatározó ágazatai (például a gyógyszergyártás,…
Tovább
z új Ptk. a jogi személyek körében típuskényszert vezet be. A jogi személyek alaptípusai: a négy jogi személy gazdasági társaság, a szövetkezet, az egyesülés, az egyesület és az alapítvány. A vállalatcsoport – bár a jogi személyek alaptípusai között önállóan szerepel – szerintem nem jogi személy típus, hiszen a csoport, mint…
Tovább