Címke: munkajog

A vezető tisztségviselő jogállása és különösen felelőssége[1] viták kereszttüzében áll – ismét. Kiújult viták övezik a vezető tisztségviselő jogállását, a társasággal fennálló jogviszonyának (jogviszonyainak) számát és jellegét, miközben új viták veszik körül a vezető tisztségviselő felelősségét. A viták kiújulását alapvetően az új Ptk. megváltozott felelősségi rendszere generálja, de tápot ad…
Tovább
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:112. § (1) bekezdése szerint a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. A Ptk. hatályba lépésével vita alakult ki arról, hogy ez utóbbi esetben a vezető tisztségviselő…
Tovább
Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a tétel a jogrendszer tagozódásával (az egyre inkább uralkodó felfogás szerint tagozásával) összefüggő polémiákra. Az ebből fakadó törvényalkotói távolságtartás jó példájaként említhető a Ptk. Javaslat miniszteri indokolásának a polgári jogi és a munkajogi szabályozás viszonyára…
Tovább
A Sáriné Simkó Ágnes szerkesztésében megjelent Üzleti jog c. könyv egyszerre tankönyv és szakkönyv is. Tankönyv, amennyiben a jövő gazdasági szakembereinek tananyagként szolgál. Szakkönyv, amennyiben jogtudósok által is eltérően használt fogalmak tisztázására vállalkozik. A könyv fontos előnye, hogy az új Polgári Törvénykönyvre (és az új Munka Törvénykönyvére) épül. Az új,…
Tovább
A Ptk. hatálybalépése jó lehetőséget adott a jogalkotónak az Mt. és a Ptk. mindig is vitákat gerjesztő kapcsolatának újraszabályozására. Különösen az Mt. 2014. március 15-től hatályos módosítása hozott lényeges változásokat e tekintetben, amelyek a következőkben foglalhatók össze. Az Mt. (31. §) immár tételesen meghatározza a Ptk. azon szabályait, amelyeket a…
Tovább
A június 17-én rendezett HVG-ORAC szeminárium alapgondolata az volt, hogy a társasági, polgári jogi, cégjogi és munkajogi szabályok (Ptk., Ptké., Ctv., Mt.) a saját tárgykörükre koncentrálnak, a cégek vezetőinek viszont valamennyi rájuk vonatkozó rendelkezést alkalmazniuk kell, méghozzá teljes komplexitásukban. Gál Judit előadása az új társasági és a cégjogi rendelkezésekből indult…
Tovább
2012. július 1. napján lépett hatályba a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: új Mt.), amelyben a munkajogi felelősségi rendszert részben új alapokra helyezve – egyúttal a kártérítési felelősség terén a felelősség módja és a kártérítés mértéke kapcsán – erős kapcsolat figyelhető meg a Ptk. szabályaival. Mindezen…
Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Bevezető gondolatok és rendszerfelvázolás Az új Ptk. kidolgozására létrehozott Kodifikációs Bizottság elnökétől, Prof. D.sc. Vékás Lajos akadémikustól eredetileg azt a megbízást kaptam, hogy a munkajog különösen az egyéni munkaszerződéssel összefüggésben milyen szabályozást kapjon az új Ptk.-ban. Tekintettel azonban arra, hogy az eddigi adatokból

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. A) Bevezetés A Kodifikációs Főbizottság 2000. június 1-jei ülésén azokat a javaslatok tárgyalta, amelyeket a Kodifikációs Szerkesztőbizottság a megelőző félév során dolgozott ki. A témák – értelemszerűen – elsősorban a leendő kódex szerkezetét és tartalmi határait érintették. Döntést igényeltek ezen kívül az emberi jogokra

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. A PROBLÉMA EXPONÁLÁSA 1. A polgári jog és a munkajog egysége és relatív elkülönülése a) A polgári államok munkajogi dogmatikájában uralkodónak tekinthető álláspont szerint a munka magánjoga (a továbbiakban: munkajog) a magánjog része.1 A munkajog ugyanakkor olyan elemekkel is bővült, amelyek idegen testként

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. Az új Polgári Törvénykönyv koncepciójának igen lényeges eleme annak meghatározása, hogy milyen tartalmi keretek között mozogjon a kódex: milyen viszonyokat vonjon szabályozási körébe, s melyeket hagyjon ki, akár jellegüknél, az igényelt szabályozási módszernél fogva, akár pedig azért, mert technikai megfontolásokból nem férnek bele a

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. 1. Bevezetés Az új magyar Ptk. koncepcióját a Kodifikációs Főbizottság a 2001. november 8-i ülésén fogadta el és határozta el annak szakmai vitára bocsátását.1 A Koncepcióhoz (továbbiakban: K.) elsősorban gazdasági jogi vonatkozásokban és a kötelmi jogi oldalt érintve abból a nézőpontból kívánok hozzászólni, hogy

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! Általános indokolás A jogalany valamely feladat személyes ellátására több jogágban vállalhat kötelezettséget. E vállalása személyes autonómiáján alapuló szabadságából fakad, és jogáganként más-más jellegű kötelezettséget alapoz meg. A közjog keretében vállalt feladat – akár választás alapján, akár alkalmaztatás alapján kerül felajánlásra – köztisztviselői, illetve közalkalmazotti

Tovább