Az értékpapír fogalmát az új Ptk. normatív módon, az értékpapírok tartalmi ismérveit kidolgozva fogja meghatározni. Ezzel feleslegessé válik annak megkövetelése, hogy az egyes értékpapírokról szóló külön jogszabályok egyedileg minősítsenek egyes okiratfajtákat értékpapíroknak. Kétséges esetben jogértelmezési kérdésként dönthető el, hogy adott okirat megfelel-e az értékpapír jogszabályban meghatározott kritériumainak. Az értékpapírjognak a
Címke: Kisfaludi András
Amint előző számunkban jeleztük, a Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság az elmúlt hónapokban a Munkacsoportok által elkészített, a leendő Ptk, nagyobb egységeinek koncepcióját vitatta meg. A részkoncepciók lényegében lefedik azokat a területeket, amelyek a kódex anyagát fogják képezni. Ennek megfelelően a részkoncepciókból lehet majd kialakítani a törvénykönyv teljes koncepcióját – esetleg
1. 2001. január 18-án ülést tartott a Tulajdonjogi munkacsoport, melyen Kisfaludi András: “A társasági jog helye a jogrendszerben” című tanulmányát vitatta meg. Az ülésen jelen voltak: Sárközy Tamás a munkacsoport elnöke, Komáromi Gábor, Kisfaludi András (a főbizottság titkára), továbbá Kampis György, Török Gábor, Zsohár András, Pettendi Zsuzsanna, Balásházy Mária, Vörös
Új szakasz kezdődött a Kodifikációs Szerkesztőbizottság munkájában. Eddig jobbára a készülő Polgári Törvénykönyv határvonalainak kijelölése volt napirenden, s a Bizottság elhatárolási kérdésekben foglalt állást. Közben pedig a munkacsoportokban folyt a kijelölt területek szabályozási koncepciójának előkészítését szolgáló alapozó munka. A kodifikációs tanulmányok megvitatásával a munkacsoportok kijelölték azokat a legfontosabb kérdéseket, amelyekben
A cikk letölthető PDF formátumban is. Bár a polgári jogi kodifikációról szóló 1050/1998. (IV. 24.) Korm. határozat egy új Polgári Törvénykönyv kidolgozását tűzte ki feladatul, a munka szükségszerűen hosszú határidejére tekintettel annak lehetőségét is nyitva hagyta, hogy szükség esetén az új törvény megalkotása előtt is el lehessen végezni a halaszthatatlan
A cikk letölthető PDF formátumban is. I. A tanulmány célja és néhány előzetes kikötés A jelen tanulmánynak az a célja, hogy megvizsgálja azt a kérdést, milyen viszonyban áll a társasági jogi szabályozás a polgári jogi szabályozással, illetve a megalkotandó új Polgári Törvénykönyvnek milyen módon kell kezelnie a társasági jog anyagát.
A cikk letölthető PDF formátumban is. 1999. október 19-én tartotta alakulóülését a Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottságnak a többi munkacsoportnál később megalakult öröklési jogi munkacsoportja. A munkacsoport vezetője dr. Weiss Emilia egyetemi tanár (ELTE), a munkacsoport tagjai: dr. Besenyei Lajos egyetemi tanár (JATE), dr. Bókai Judit közjegyző, az Országos Közjegyzői Kamara
A cikk letölthető PDF formátumban is. Az új Ptk. Koncepciójának szakmai vitája során sokan hozzászóltak a Koncepcióhoz, sokan kifejtették véleményüket, s konkrét javaslatokat is megfogalmaztak. A beérkezett véleményeket a Kodifikációs Szerkesztőbizottság tételesen feldolgozta, megvizsgálta és – ha az észrevétel erre alkalmas volt – beépítette a Koncepcióba. Bár minden hozzászóló véleménye
A cikk letölthető PDF formátumban is! I. Bevezetés Az új Polgári Törvénykönyv előkészítése során – úgy gondolom -minden jogintézményt lelkiismeretesen meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy nem szükséges-e a szabályozás korszerűsítése, a mai igényekhez igazítása. Nem azt jelenti ez, hogy feltétlenül mindent meg kell változtatni, ami eddig volt, de
A cikk letölthető PDF formátumban is! Az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tudományos Diákköre és a Német-Magyar Jogászegyesület által szervezett, 2003. november 5-6-án a Jogi Kar Dísztermében megrendezett konferencián négy, a polgári jogi kodifikáció kapcsán különösen aktuális kérdésben ütköztették álláspontjaikat az egyes témák meghívott szakértői. Bár az alapötlet az volt, hogy
1. A Ptk. bővítésének koncepciója Az új magyar Polgári törvénykönyvet előkészítő Kodifikációs Bizottság 1998-ban alakult meg, és 10 év alatt elkészítette a Ptk. tervezetét, amelyet 2008 elején szakmai egyeztetésre bocsátott. (A Kodifikációs Bizottság elnöke Vékás Lajos, titkára Kisfaludi András. Tagjai: Boytha György, Harmathy Attila, Lábady Tamás, Petrik Ferenc, Sárközy Tamás,
A cikk letölthető PDF formátumban is. Franciaország fontos történelmi eseményként ünnepli idén polgári törvénykönyve, a Code civil születésének 200. évfordulóját. Ebből az alkalomból Franciaországban és szerte a világon tudományos konferenciákon, szemináriumokon méltatják a híres tör-vénymű érdemeit, s megpróbálják megfejteni örök ifjúságának titkát. Nem tűnik ugyanis magától értetődőnek az, hogy egy
A cikk letölthető PDF formátumban is. Bizonyos alapelvi szintű tételek nemcsak arra lehetnek jók, hogy kitöltik a jogalkotás által esetleg lefedetlenül hagyott területeket, vagy segítik tételes jogi szabályok helyes értelmezését, hanem a jogalkotás számára is iránytűként szolgálhatnak. Ennek megfelelően a polgári jog átfogó kodifikációja alkalmat teremthet arra, hogy megvizsgáljuk a
A cikk letölthető PDF formátumban is. 2005. december 13-án ülést tartott a Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság. Az ülés aktualitását az adta, hogy a polgári jogi kodifikációról szóló, többször módosított 1050/1998. (IV. 24.) Korm. határozat 4. pontja az új Polgári Törvénykönyv első szövegtervezetének elkészítésére 2005. december 31-ét szabta határidőül. Erre is
A cikk letölthető PDF formátumban is! Bevezetés Joggal hihetnénk, hogy a szerződés évezredekre visszanyúló fogalma és a szerződések alapkérdéseinek dogmatikai kidolgozottsága miatt a szerződések alapvető, elméleti kérdéseit illetően nem kell sok újdonságra számítanunk. Úgy tűnik azonban, hogy ezen a téren is érhetnek bennünket meglepetések. Ebben a tanulmányban ezeket a meglepetésre