A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "házasság" cimkével

Boros Zsuzsa: A Ptk. cselekvőképességi és családjogi rendelkezéseinek alkalmazását segítő átmeneti normákról (CSJ, 2014/3., 2-8. o.)

Már többször olvashattuk, hogy a Polgári Törvénykönyv elfogadásával egy olyan civiljogi kódexe lesz Magyarországnak, amely komplex módon tekinti át a magánjogi szabályozás hatályos jogszabályi rendszerét, beépíti a bírósági gyakorlat maradandó vívmányait, eleget tesz Magyarország európai uniós és más, nemzetközi kötelezettségeinek, s tekintettel van a hazai és a külföldi tudományos munkák eredményeire. Az új kódex – számos ponton – fenntartja ugyan a korábbi Ptk. szabályait, ugyanakkor a magánjogi jogviszonyok szélesebb körű szabályozása, egyes területeken a szabályozási mód koncepcionális megváltoztatása...

Kőrös András: A családjog jövője – II. rész (CSJ, 2013/4., 1-8. o.)

A következő összeállítás folytatása annak az írásnak, amely a Családi Jog előző számában az alapelvek, a házassági jog és az élettársi kapcsolat szabályozása területén vetette össze egymással a 2008-ban közzétett Szakértői Javaslat[1] és a 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) rendelkezéseit. Ebben a részben is elsősorban azoknak a tartalmi különbségeknek a bemutatására törekszünk, amelyek a családjog eredeti szakértői- és a Parlament által elfogadott anyagában mutatkoznak.

Kőrös András: A családjog jövője – I. rész
(CSJ, 2013/3., 1-8. o.)

A Családi Jog folyóirat „Fontolva haladás – az új Ptk. családjogi Könyve” címmel tizenhat részben közölte a Családjogi Könyvnek az igazságügyért felelős minisztérium által külső szakértők bevonásával kidolgozott első normaszöveg tervezetét és az ahhoz fűzött indokolást, amelyet a Kodifikációs Szerkesztőbizottság a 2005. június 7-ei ülésén megtárgyalt és – azt szakmai vitára alkalmasnak találva – elfogadott. 2007 augusztusában a kodifikációért felelős tárca a tervezet átdolgozását maga vette kézbe, ezzel párhuzamosan azonban a beérkezett szakmai észrevételek alapján a szakértői munka is tovább folyt. Ez utóbbi eredményeként készült el – lényegében magántervezetként – 2008-ra az a Szakértői Javaslat,...

Szeibert Orsolya: Az új Ptk. Családjogi Könyvének rendelkezései (JK, 2013/4., 23-25. o.) I. rész

A Jegyző és Közigazgatás 2013. évi 2. számában a jövő év március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv jegyzőket érintő változásait összegeztük. Jelen cikkünkben Dr. Szeibert Orsolya PhD, az ELTE egyetemi adjunktusa a törvény Családjogi Könyvében megjelent újdonságait, a változatlanul hagyott rendelkezéseit, továbbá az ítélkezési gyakorlat egységesítésére vonatkozó törekvéseket mutatja be.

Kőrös András: A házassági vagyonjog korszerűsítésének elvi kérdései (PJK, 2001/2., 3-18. o.)

E tanulmány célja annak vizsgálata, hogy az elmúlt évtized jelentős társadalmi és gazdasági átalakulása folytán Magyarországon, a vagyoni viszonyokban bekövetkezett változások mennyiben teszik szükségessé a Csjt. házassági vagyonjogi rendelkezéseinek felülvizsgálatát: indokolt-e a mai házassági vagyonközösségi rendszer mellett – esetleg választhatóan – más vagyonjogi rendszer (vagyonelkülönítés, szerzeményi közösség) szabályainak törvénybe foglalása, mely kérdésekben igényelne a házassági vagyonjog akár a házastársak egymás közötti viszonyait, akár a házasfelek és harmadik személyek közötti jogviszonyokat illetően kimunkáltabb szabályokat. Megteremthető-e az összhang a Csjt. házassági vagyonjogi rendelkezései és a Ptk. valamint a társasági jog szabályai között (különös tekintettel a magánjog kormányzati...

Dr. Weiss Emília: Az új Polgári Törvénykönyv és a családjogi viszonyok szabályozása (PJK, 2000/2., 4-13. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. 1. A hagyományos magánjogtudományban és a XIX. század valamint a XX. század első évtizedeinek jelentősebb magánjogi (polgári jogi) kodifikációiban a családjog a magánjog, a polgári jog részét képezi – igaz, más magánjogi jogintézményektől részben már ekkor is eltérő sajátosságokat felmutató részét. Ha a magyar jogtudomány nem is, a magyar jogi szabályozás ettől valamelyest eltérő képet mutatott. Míg ugyanis a magyar magánjog egésze lényegében 1959-ig szokásjogként élt, a családjog két jelentős területe, nevezetesen a házassági jog, pontosabban elsősorban a házassági köteléki jog, valamint a gyámság (és a gondnokság) a...

CSALÁDJOGI KÖNYV: A házastársi közös lakás használatának rendezése (PJK, 2006/3., 3-8. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. A házastársi közös lakás használatára, az azzal való rendelkezésre, végül a lakáshasználat rendezésére speciális szabályok kidolgozását az teszi szükségessé, hogy ez a lakás az, ami az esetek többségében a család számára az otthont jelenti, s mint ilyen, a családi élet, a gyermekek felnevelésének színtere. Ezért mind a nemzetközi dokumentumokban [például Európa Tanács Miniszterek Bizottsága (81) 15 Ajánlása], mind a külföldi jogrendszerekben (például Osztrák Házassági törvény. 86-88. §-ok) elterjedt, hogy a házastársaknak és gyermekeiknek a lakás használatához fűződő jogát attól függetlenül részesítik védelemben, hogy a lakás mint “vagyontárgy” melyikük tulajdona...

III. Könyv: Családjog (PJK, 2006/1., 3-20. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. VI. Cím Házassági vagyonjog 1. Az 1952. évi IV. törvény (Csjt.) házassági vagyonjogi szabályai a magántulajdon mielőbbi “elhalását” célul tűző korszakban keletkeztek, amikor az uralkodó felfogás a házastársak vagyoni viszonyainak csekély jelentőséget tulajdonított: a családot elsősorban fogyasztási közösségnek tekintette, amelyben a személyi tulajdon tárgyai játszanak döntő, az esetek túlnyomó részében kizárólagos szerepet, míg az egyéni gazdálkodás fejlesztésére szolgáló értékek és eszközök teljesen visszaszorultak. Bár az ekkor bevezetett és kötelezően érvényesülő törvényes vagyonjogi rendszernek, a házastársi vagyonközösségnek maradandó értéke, hogy megfelelően figyelembe veszi a házastársak egyenjogúságát, a férfiak és a...

Csűri Éva, Szabó Júlia: Észrevételek az új Ptk. Családjogi Könyve Javaslatának a házassági vagyonjogra vonatkozó rendelkezéseihez (II. rész) (PJK, 2007/6., 14-21. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. III. A házastársi közös vagyon és a különvagyon fogalma 1. A házastársi közös vagyon A Legfelsőbb Bíróságnak a magánvagyon tárgyának a gazdasági átalakulással összefüggő ítélkezési gyakorlata azt a jogirodalmi álláspontot fogadta el, mely szerint: “A Csjt. 27. §-ának (1) bekezdése a házassági életközösség idejére házastársi “vagyonközösség” keletkezéséről rendelkezik ugyan, a házastársak “osztatlan közös tulajdonává” minősíti viszont nem csupán a tulajdonjog Ptk. 94. §-ának (1) bekezdése szerinti tárgyait, hanem “mindazt” is, amit a házastársak az életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szerzetek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik....

Csűri Éva, Szabó Júlia: Észrevételek az új Ptk. Családjogi Könyve Javaslatának a házassági vagyonjogra vonatkozó rendelkezéseihez (I. rész) (PJK, 2007/5., 11-17. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Ellenérvek a törvényes vagyonjogi rendszer “kettősségével” és annak indokaival szemben a házastársak mindennapi életvitelét és a foglalkozásának gyakorlását, illetve üzleti életben való részvételét szolgáló (vállalkozói) vagyon vonatkozásában 1. A törvényes és a szerződéssel választható ún. alternatív vagyonjogi rendszerek elemeinek keveredése Az új Ptk. Családjogi Könyv Javaslata általános indokolásának 3. pontja a házassági vagyonjog szabályozása terén – véleményünk szerint helyesen – az ún. törvényes vagyonjogi rendszerként az évtizedeken át bevált és az ítélkezési gyakorlat tapasztalatai szerint a házastársak kölcsönös szándékának is leginkább megfelelő – reálszerzés elvén alapuló – vagyonközösségi...

Csűri Éva, Szabó Júlia: Észrevételek az új Ptk. Családjogi Könyve Javaslatának a házassági vagyonjogra vonatkozó rendelkezéseihez (III. rész) (PJK, 2008/1., 3-10. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! V. A vagyonközösséghez tartozó befektetési, illetve üzleti és vállalkozási célú vagyontárgyakkal való rendelkezés joga és a korlátozott rendelkezési jog megsértésének jogkövetkezményei 1. A Legfelsőbb Bíróság hatályos Csjt. szabályainak értelmezésén alapuló ítélkezési gyakorlata 1.1. A házastársak és harmadik személyek közötti ügyletek fajtái A házastársak és a harmadik személyek közötti ügyletek létrejöhetnek mindkét házastárs vagy valamelyik házastárs részvételével. Ennek megfelelően beszélünk – a házastársak által közösen kötött ún. közös ügyletről vagy – a házastársak valamelyike által külön megkötött, ún. külön ügyletről. 1.2. A közös vagyontárgyakkal való rendelkezési joga és a korlátozott...