Új, a mai üzleti élet követelményeihez igazodó jogintézményként került be a Ptk.-ba a forgalmazási és a jogbérleti (franchise) szerződés. Mint az új Ptk. Javaslatához fűzött indokolás is hangsúlyozza, a jogalkotó kifejezetten törekedett arra, hogy a hatályos állapothoz képest részletesebben szabályozza azokat a jogviszonyokat, amelyek arra irányulnak, hogy az áru a…
Tovább
A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk., a 2013. évi V. törvény az egyes szerződésekre vonatkozó szabályai a korábbi Polgári Törvénykönyvhöz képest úgy jogdogmatikai, mint koncepcionális szempontból egyaránt számos változást hoztak. Igen nagyszámú az egyes szerződéseket, szerződési altípusokat érintő pontosítás, kiegészítés, részbeni újraszabályozás is. A kodifikáció folyamatának alapvető célkitűzésével…
Tovább
A 2013. évi V. törvénnyel elfogadott új Polgári Törvénykönyv 6:231–6:232. §-ai az adásvételi szerződés két új altípusát vezették be jogunkba: a fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvételét és a saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződést. Ahogy a törvényjavaslathoz fűzött indokolás kiemelte, a Javaslat a régi Ptk.-nak…
Tovább
A Ptk. új jogintézményként vezette be a magyar jogba a (nem nemzetközi előzmények nélküli) termékszavatosságot. E konstrukcióban a gyártó és a fogyasztó közvetlenül nincsenek kapcsolatban egymással: a fogyasztó termékhiba esetén a neki az ingó dolgot eladó vállalkozással kötött szerződése „alapján”, de a szerződéses jogviszony keretei közül kilépve egy harmadik személy,…
Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. Bevezetés 1. Ismeretes, hogy az első sikeres magánjogi kodifikációra olyan korban – 1953 és 1959 között – került sor, amikor a magánjog természetes társadalmi létalapja és alkalmazási területe: a magántulajdon a lehető legszűkebb körre szorult vissza. Kis túlzással ezért az 1948 és 1990 közötti

Tovább
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2014. március 15-i hatálybalépése óta az új kódex egyik legtöbbet vitatott rendelkezése az ún. negyven eurós behajtási költségátalányról szóló 6:155. § (2) bekezdése. A behajtási költségátalány egy új, önálló, sui generis „jogcím”, amely az adós fizetési késedelmének a jogkövetkezménye.…
Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! I. rész 1. Bevezetés és háttér 1.1. A Ptk. koncepció általános kérdéseiből kiemelt elemek Az alábbi tanulmány a Ptk. koncepció Magyar Közlönyben közzétett szövegét1 alapul véve elsődlegesen azt vizsgálja, hogy szükség van-e a Ptk.-ban a licencia szerződések közös szabályaira. Emellett felidézi az említett koncepciónak

Tovább