Fejlemény a cikk kapcsán!
Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény időközben megjelent a Magyar Közlöny 2013. évi 222. számában.

 

Mindenki, akit érdekel a polgári jog, kíváncsian várja azokat a törvényeket, amelyek az új Ptk. hatálybalépését készítik elő. Ezek közül néhánynak a tervezete már olvasható az Országgyűlés honlapján. Nyilván számos ponton ezek a törvényjavaslatok változni fognak, de a szabályozási elképzelések fő irányait megismerhetjük segítségükkel.

Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló T/12824. számú törvényjavaslat  (a továbbiakban: Törvényjavaslat) tárgyalását hamarosan megkezdi az Országgyűlés. A szakmai zsargon salátatörvényeknek nevezi azokat a törvényeket, amelyek különböző jogterületek szabályait módosítják és helyezik hatályon kívül. Ez a tervezet 181 §-ból és 8 mellékletből áll és összesen 178 – néha igen eltérő, egymástól távol eső tárgyú – különböző törvényt módosít. Ennek ellenére kérdéses, hogy helyes-e salátatörvényként emlegetni, hiszen ez csak akkor lenne indokolt, ha az új Ptk.-hoz kapcsolódó módosításokon kívül egyéb, szorosan nem ide illeszkedő rendelkezések is lennének (vagy az országgyűlési szakaszban kerülnének) a Törvényjavaslatba.

A következőkben – a saláta hasonlatnál maradva – a Törvényjavaslat egyre újabb összetevőit tekintjük át: az I. Részben  először az ismétlődő módosításokat, majd néhány jelentős törvény változásait, a II. Részben pedig a Pp. és a Ctv. rendelkezéseinek az új Ptk.-val összefüggő fő módosításait.

II. Rész

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása

A Pp.-t az új Ptk. személyiségi jogi jogsértésekre bevezetett speciális szankciójával, a sérelemdíjjal való összhang megteremtése érdekében szükséges módosítani. A fél a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való joga bíróság általi megsértése esetén sérelemdíjat és ­– ha az említett jogai megsértésével okozati összefüggésben kára merült fel – vagyoni kára megtérítését is követelheti soron kívüli eljárásban és a szerződésen kívüli károkozásért való felelősség szabályai szerint. A sérelemdíj, illetve a kártérítés megítélését nem zárja ki, ha a bíróság nevében eljárt személynek az okozott jogsértés közvetlenül nem volt felróható, vagyis egy speciális, felróhatóságtól független szankcióról van szó. A Pp. módosítása mind a jogi személy, mind a jogi személynek nem minősülő bíróságok esetén egyértelművé teszi, hogy a szankció kiszabása iránt mely bíróság ellen indítható per, valamint, hogy az eljáró bíró jogsértő magatartása annak a bíróságnak tudható be, amelynek elnöke felette a munkáltatói jogokat gyakorolja.

Az új Ptk. alapján a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perben a bíróság a feleket közvetítői eljárás igénybevételére kötelezheti. A közvetítői eljárás lefolytatásának időtartamára ezért a bíróságnak a tárgyalást fel kell függesztenie, majd a közvetítői eljárás igénybevételére kötelező határozat közlésétől számított két hónap elteltével folytatnia kell: eredményes közvetítést követően a felek megállapodását egyezségként jóváhagyja a bíróság, eredménytelen közvetítés esetén pedig a felek jogvitáját elbírálja. A Törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy a bíróságnak tájékoztatnia kell a jogi képviselő nélkül eljáró felet a közvetítői eljárás kezdeményezésének szabályairól. Annak érdekében, hogy a mediáció során a felek együttműködjenek, és a vitarendezés kötelezően előírt alternatív módját igénybe vegyék, speciális pénzbírságolási és perköltség viselési szabályokat iktat a Törvényjavaslat a Pp.-be.

Az új Ptk.-ban speciális jogvédelmi eszközként kerül meghatározásra a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítésének lehetősége. Ehhez kapcsolódóan a Törvényjavaslattal módosított Pp. rendelkezés átveszi az eddigi bírósági gyakorlatot, így a sérelemdíj, illetve a vagyoni kártérítés iránti igény kizárólag akkor keletkeztet törvényszéki hatáskört, amikor felróhatóságtól független szankciókkal együtt kerül érvényesítésre, egyébként pedig a pertárgy értékétől függően járásbíróság vagy a törvényszék jár el. A közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránti igények elbírálását azonban – egyedi jellegük és az alkalmazandó speciális eljárási szabályok miatt – kizárólagos törvényszéki hatáskörbe utalja a kért szankciótól függetlenül. Az alperes lakóhelyéhez, székhelyéhez igazodó zártabb illetékességi szabályt iktat a Pp.-be a Törvényjavaslat annak érdekében, hogy az azonos ténybeli alapon nyugvó, közösséget ért jogsérelemmel kapcsolatos igényeket ugyanaz a bíróság bírálja el. Annak érdekében, hogy egy közösséget ért sérelem kapcsán ne születhessen különböző bíróságokon, különböző tartalmú ítélet, korlátozott igényérvényesítési határidőt, valamint az azonos tényalapon nyugvó igények kötelező egyesítését írja elő a Törvényjavaslat. Az eljárás ésszerű időn belüli lezárulása és az igazságszolgáltatás zavartalan működése érdekében azt is tartalmazza az új rendelkezés, hogy a perben viszontkeresetnek, beavatkozásnak nincs helye.

A Törvényjavaslat az új Ptk. cselekvőképességi szabályaival összhangban lehetőséget teremt arra, hogy az a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú személy is önállóan léphessen fel perében, akinek a per tárgyára, illetve a perbeli eljárási cselekményekre kiterjedő hatállyal (például notórius pereskedő) cselekvőképessége nincs korlátozva.

A támogatott döntéshozatal új jogintézménye a cselekvőképesség korlátozása nélkül nyújt segítséget az érintettnek. A támogató – feladata teljesítése érdekében – valamennyi perbeli eljárási cselekménynél jelen lehet, ideértve a nyilvánosság kizárásával megtartott tárgyalást is. A támogatott személy teljesen cselekvőképes, jognyilatkozatot önállóan, a támogató nélkül tehet, ezért a támogató távolléte nem akadályozhatja a jognyilatkozatok megtételét, és nem lehet a tárgyalás elhalasztásának oka sem. A támogatónak nem kell feltétlenül jelen lennie a tárgyaláson, ezért idézéséről nem kell a bíróságnak intézkednie. Ha a támogatott a támogató segítségét kívánja igénybe venni, gondoskodnia kell arról, hogy a támogató tárgyaláson megjelenjen. A támogató költségeinek megtérítésére a személyesen eljáró félre és a fél meghatalmazottjára irányadó szabályok vonatkoznak. A Törvényjavaslat a Be. és a Ket. rendelkezéseit is kiegészíti a támogatóra vonatkozó szabályokkal.

­Az új Ptk. lehetőséget teremt az apaság vélelmének megdöntésére bírósági nem peres eljárásban, ha az anya házassági köteléke már csak jogilag áll fenn, a házasfelek életközössége legalább 300 napja megszűnt és a gyermek nemző apja kész a gyermek elismerésére, amit az anya férjére vonatkozó apasági vélelem fennállása megakadályoz. Indokolt kizárni az apaság vélelmének megdöntése iránti kérelem más kérelemmel történő összekapcsolását, valamint az eljárás gyorsítása érdekében az eljárás szünetelésének a lehetőségét is. Ebben az eljárásban a klasszikus kérelmező-kérelmezett pozíció nem tartható fenn, mert három perbeli szereplőnek – a vélelmezett apának, az anyának és gyermeket magáénak elismerni kívánó férfinak – együttesen kell megindítania az eljárást. E három szereplőre tekintettel a Pp. általános illetékességi szabályaitól is indokolt eltérni.  Az eljárást a gyermek születése előtt is megindíthatják. Az apaság kérdését is ugyanebben az eljárásban kell rendezni, nehogy a gyermek családjogi státusa rendezetlenné váljon. A bíróság a kérelmezőket és azokat, akiknek a hozzájárulása az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához szükséges, együttesen hallgatja meg. A megtett nyilatkozatok hatálytalanok, ha a vélelem megdöntését megállapító határozat nem emelkedik jogerőre.

Az új Ptk. által bevezetett előzetes jognyilatkozat jogintézménye lehetővé teszi, hogy a nagykorú cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli korlátozása esetére közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy a gyámhatóság előtt személyesen rendelkezzen egyes személyi és vagyoni viszonyairól. Az előzetes jognyilatkozat hatálybalépéséről a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyező határozatában a bíróság rendelkezik. A Pp. olyan módosítására van ezért szükség, amely alapján a bíróság az előzetes jognyilatkozat alkalmazásának elrendeléséről – erre irányuló kifejezett kereseti kérelem hiányában is – határoz. A bíróságnak az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásának adatait ezért meg kell ismernie. Mivel a nyilvántartásba történő bejegyzésének elmaradása nem érinti a jognyilatkozat érvényességét, elő kell írni, hogy a felperesnek keresetlevelében fel kell tüntetnie az alperes előzetes jognyilatkozatára vonatkozó adatokat, és az előzetes jognyilatkozat fennállására az alperes is hivatkozhat. Az előzetes jognyilatkozat alkalmazásának bírósági elrendelése természetesen csak akkor és olyan mértékben, módon indokolt, ahogyan a cselekvőképesség korlátozása összefügg az előzetes jognyilatkozat tartalmával.

Az új Ptk. egyértelművé teszi: a birtokában sértett választhat, hogy a jegyzőhöz vagy a bírósághoz fordul védelemért, a birtokháborítást követő egy éven belül sem lesz kötelező a jegyzőtől védelmet kérni. A Pp.-be a Törvényjavaslat beiktatja a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránti per általánostól eltérő szabályait. Ha a birtokvitában érintett egyik fél a jegyző határozatát magára nézve sérelmesnek tartja, úgy az ellenérdekű féllel szemben kell keresetet indítania. A keresetlevelet a határozatot hozó jegyzőhöz kell benyújtani, de a határozatot sérelmező fél kereseti kérelmét a bíróságon is előterjesztheti. Így a jegyző a keresetlevél felterjesztésével egyidejűleg az ügyiratot is megküldi a bíróságnak, vagy a bíróság keresi meg a jegyző hivatalát az ügyirat beszerzése érdekében. Ha a jegyző birtokvédelmi határozata érdemben helyes, a kereset elutasításának van helye, ellenkező esetben a bíróság a birtokvédelmi határozatot megváltoztatja. Az utóbbi esetben a birtokvédelmi határozattal elbírált hasznok, károk és költségek tekintetében a bíróságnak akkor is határoznia kell, ha az érdekelt fél csak a birtoklás kérdésében terjesztett elő keresetet.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

A Ctv. továbbra is lehetővé teszi a cégalapítás során a szerződésminták használatát, ennek érdekében átvezetésre kerülnek a megváltozott szabályozáson alapuló módosítások a mintákon. A jövőben azonban törvény helyett miniszteri rendelet fogja meghatározni a minták formai és tartalmi kellékeit, valamint azt, hogy mely cég esetében van lehetőség a minta alkalmazására.

Az új Ptk. értelmében nem lehet vezető tisztségviselő, illetve gazdasági társaságban tag, aki eltiltás hatálya alatt áll. A Törvényjavaslat a Ctv.-be iktatja az eltiltás módosított részletes szabályait, esetköreit (amelyek a Gt.-ben szerepeltek). A módosuló szabályozás valamennyi cégforma esetében lehetővé teszi a vezető tisztségviselő eltiltását. Az eltiltásra mindig végzéssel kerül sor: ha eredménytelen végrehajtás vagy kényszertörlésből átfordult felszámolási eljárás előzte meg, a cégbíróság hivatalból hoz végzést, kényszertörlésnél pedig az eljárást lezáró végzésében rendelkezik az eltiltásról. Vezető tisztségtől való eltiltás esetében a cégbíróság intézkedhet, hogy az eltiltott személy a cégjegyzékből, mint vezető tisztségviselő törlésre kerüljön. A Törvényjavaslat rendezi, hogy melyik cégnél milyen adatokat kell feltüntetni a vezető tisztségviselő eltiltása esetén, és mi a teendő a további érintett cégek esetében. Ha vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltást alkalmaznak büntetőeljárásban, illetve a céggel szemben törvényességi felügyeleti eljárás indul, és emiatt törlik az eltiltott vezető tisztségviselőt a cégjegyzékből, a Törvényjavaslat alapján a cégjegyzék a törlés mellett ezt az eltiltási okot is tartalmazza.

Tagsági jogviszonyt érintő eltiltás nem járhat a tag részesedéseinek kényszerértékesítésével, de a Törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a már meglévő részesedéseit sem növelheti főszabályként az eltiltás hatálya alatt álló tag, de korlátolt felelősségű társaságban vagy részvénytársaságban a többségi befolyást el nem érő már fennálló befolyását a tilalom mértékét el nem érő mértékig növelheti. A cégbíróság elektronikusan ellenőrzi a cég tagjára vonatkozó esetleges eltiltási adatokat akkor is, ha bár tagváltozás nem történik, azonban a kérelemből vagy a kérelemhez csatolt iratokból megállapítható, hogy a tagi befolyás változik. A tilalom nem vonatkozik arra, ha a befolyás növekedése nem vagyoni szolgáltatás ellenében történik (például saját üzletrész átadás a tagoknak).

A Törvényjavaslat alapján a Ctv. szövege már nem alkalmazza a „kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonos” és a „követlen vagy közvetett többségi befolyás” fordulatokat, hanem egységesen többségi befolyásról rendelkezik.

A Törvényjavaslat a Ctv-be helyezi át a nonprofit gazdasági társaságra vonatkozó szabályokat a Gt.-ből. Elhagyja az üzletszerű tevékenységre vonatkozó korlátozást, abból kiindulva, hogy az új Ptk. diszpozitív társasági szabályozása lehetővé teszi a tagok számára, hogy a keletkező nyereségről úgy rendelkezzenek, hogy az nem osztható fel a tagok között, hanem a társaság tevékenységére kell fordítani. Figyelemmel van arra is a Törvényjavaslat, hogy a nonprofit jelleghez számos jogszabály fűz kedvezményt, vagy nonprofit formában történő működést ír elő. Így szükséges azoknak a feltételeknek a meghatározása, amelyek megléte esetén biztosítani kell számukra, hogy cégnevükben a nonprofit jelző megjelenhessen. Ehhez – a hatályos szabályozással egyezően – elegendő lesz, ha a létesítő okiratában a társaság feltünteti, hogy nyeresége a tagok között nem osztható fel, az a társaság vagyonát gyarapítja. Ettől független az a – külön törvény szabályozási körébe tartozó – kérdés, hogy melyik nonprofit gazdasági társaság minősül közhasznúnak is.

A Törvényjavaslat biztosítja a 2012/17/EU Irányelvnek való megfelelést: a cégbírósági bejegyzési és a közzétételi határidők azt célozzák, hogy – az irányelv szerinti „rendes esetben” – a változások közzététele a kérelem benyújtását követő 21 napon belül megtörténjék. 2014. július 1. napjától a cégbírósági bejegyzési és változásbejegyzési végzések esetében napi feltöltéssel történik meg a közzététel a Cégközlönyben. Az átalakulás, egyesülés, szétválás bejegyzésére vonatkozó cégbírósági határidő, amely 30 munkanap, nem változik, mert ezekben az esetekben a cégbíróságnak nem egyszerűen adatváltozás bejegyzéséről kell döntenie.

A bűnügyi nyilvántartással való összevetés kötelezettséget kiterjeszti a Törvényjavaslat a gazdasági társaság mellett a szövetkezetre, az erdőbirtokossági társulatra, vízgazdálkodási társulatra, európai szövetkezetre, európai részvénytársaságra, valamint az egyesülésre, továbbá a cégvezetőre, felügyelőbizottság tagjára.

A cégjegyzékbe történő adatbejelentések körében a Törvényjavaslat több pontosítást tartalmaz: felszámolási eljárás elrendelésével a felszámoló bíróság azt eljárás megindulására vonatkozó adatok mellett a felszámoló szervezetre és a felszámolóbiztosra vonatkozó adatokat is megküldi, majd a felszámolóbiztos személyében vagy adataiban bekövetkezett változást már a felszámoló szervezet jelenti be változásbejegyzési kérelemmel a cégbírósághoz. A módosítás lehetővé teszi, hogy a felszámolóbiztos lakcíme helyett a cégjegyzék értesítési címét tüntesse fel, továbbá a felszámoló (felszámolóbiztos) képviseleti jogának bejegyzésével egyben nem rendeli törölni a korábbi képviselőket (a cég vagyonától független kérdésekben ugyanis ők tehetnek továbbra is jognyilatkozatokat).

A módosítás a közhitelesség elvének erősítése érdekében előírja a tagok által szolgáltatott betétek rendelkezésre bocsátásának igazolását, úgy hogy a vezető tisztségviselő kötelezettségévé teszi vagyoni hozzájárulás teljesítésének bejelentését.

A Törvényjavaslat mentesíti a cégbírókat korlátolt felelősségű társaságok változásbejegyzési eljárásának lefolytatása alól, ha a kérelem a cég adataiban bekövetkezett, egyszerűen megítélhető változásokat tartalmaz (például székhely-módosítás), és csak azokban az esetekben tartja fenn a bírói jogkört, ha a változás tartalma komolyabb megítélésű, vagy egyéb törvényességi szempontok vizsgálatára is szükség van. A cég törlésére kft. esetében is ügyintéző lesz jogosult főszabályként.

A cég létesítő okiratában választása szerint jelölheti főtevékenységét szabadszöveges formában vagy TEÁOR számmal. A jogi személy cégek (így valamennyi gazdasági társaság) esetében ismét elegendő lesz a létesítő okiratban kizárólag a főtevékenységet meghatározni, egyéb tevékenységek folytatásáról a jogi személy legfőbb szervi (vagy a létesítő okirat ilyen rendelkezése esetén egyéb szerve általi) döntéssel határoz. A cégjegyzék TEÁOR számmal tartja nyilván a cégek tevékenységi köreit, és a már működő cégek tevékenységi köreinek változásai a NAV elektronikus értesítése alapján automatikusan kerülnek a cégjegyzékbe. A Törvényjavaslat ezért úgy rendelkezik, hogy a TEÁOR szerinti tevékenységi körök változása főszabályként cégeljárási kötelezettséget nem ró a cégekre (ha kizárólag a tevékenységi kör változik), de a következő változás alkalmával a tevékenységi kör változásával összefüggő iratokat be kell nyújtani. Ha azonban a változás egyben a cég főtevékenységének létesítő okiratbeli változásával is együtt jár, a változásbejegyzési eljárást is le kell folytatni.

 A Törvényjavaslat rendezi a székhelyáthelyezés és a törvényességi felügyeleti eljárás ütközését; azt az esetet, ha a székhelyáthelyezéssel a cég más cégbíróság illetékességi területére kívánja magát áthelyezni. A Törvényjavaslat alapján amíg a törvényességi felügyeleti eljárás tart, addig a cégbíróság nem intézkedhet az új székhely szerinti cégbírósághoz való áttételről, csak azt követően, hogy  az eljárást jogerősen megszüntette, a cég eleget tett a törvényes működés helyreállításának.

A Törvényjavaslat 2014. július 1. napjától lehetővé teszi, hogy meginduljon az elektronikus kommunikáció a törvényességi felügyeleti eljárásokban is. Ennek megkönnyítése érdekében elektronikus űrlapot rendszeresít. Az elektronikus kommunikáció a jogi képviselővel eljáró felek, a cég, valamint hatósági kérelmező esetében kötelező, egyéb résztvevők választhatják.

A Törvényjavaslat egyes rendelkezései a törvényességi felügyeleti eljárás dinamizmusának növelését célozzák. Így a módosítás értelmében törvényességi felügyeleti eljárásban is sor kerül a jogi képviselő egyszerűsített cégeljárásban elkövetett hibája miatt bírságolásra, ha a kérelem tartalma vagy a csatolt okirat súlyosan törvénysértő. A Törvényjavaslat szoros elbírási határidőt szab a cégbíróság számára, ha a kérelem a cég legfőbb szervének összehívására vonatkozik. A módosítás lehetővé teszi, hogy a cégbíróság a cég megszüntetéséről már az első eredménytelen felhívást követően határozzon. Ha a cégbíróság úgy ítéli meg, hogy a törvényes működés kikényszerítésének nincs esélye, a megszűntnek nyilvánításra mind a felhívás, mind az első eredménytelen intézkedést követően sor kerülhet. A beszámoló benyújtásának elmaradása miatt, továbbá az adószám törlése miatt induló – mérlegelést nem igénylő – eljárásokban a módosítás a bírósági ügyintézőknek teljes jogkört biztosít.

 A végelszámolás körében a Törvényjavaslat megold egy jogértelmezési kérdést a cégek adminisztratív terhének csökkentése érdekében. A végelszámolás alatti toldat és a végelszámoló megválasztása tekintetében ugyanis a gyakorlat a létesítő okirat módosítását tartja szükségesnek. A módosítás azonban úgy rendelkezik, hogy a változások átvezetéséhez elegendő, ha a cégjegyzék adataiban szükséges módosításokat a cég a változásbejegyzési kérelemben tünteti fel.

 A gyakorlati tapasztalatok alapján és a hatékonyabb, gyorsabb eljárás kialakítása érdekében a Törvényjavaslat alapvetően átalakítja a kényszertörlés szabályait.

A módosítást alapján kényszertörlési eljárásban 2014. július 1-től egyidőben kerül sor a Cégközlönybeli közzétételre tekintettel történő bejelentésekre és a cégbírósági vagyonfelmérésre, mivel a cég jogviszonyainak lezárása önmagában nem függ attól, történik-e bejelentés, így szükségtelenül vár a cégbíróság a vagyonnal kapcsolatos intézkedésekkel. A Törvényjavaslat a gyorsabb, hatékonyabb és takarékosabb elektronikus útra tereli a cégbíróság által lefolytatandó vagyonfelmérést, a cégbíróság egy elektronikus üzenettel eléri ugyanis a cég vagyonáról érdemi információval rendelkezhető valamennyi szervezetet. A hatóságok, a közjegyzők, a végrehajtók és a pénzforgalmi szolgáltatók számára szintén nem jelent gondot az elektronikus kommunikáció.

A kényszertörlési eljárás lezárásáról szóló végzésben új elemként a cégbíróság feltünteti a bejelentett követelések jogosultjait, a feltárt vagyon, valamint a bejelentett követelések teljes összegét is. Az eljárás lezárása eseteit bővíti a Törvényjavaslat azzal, ha a cég bírósági peres vagy nem peres eljárásban érdekelt fél.

Változtat a Törvényjavaslat azon az esetkörön is, ha a cégnek munkavállalója van, de nem elegendő a vagyona egy felszámolási eljárás lefolytatására: a munkavállalókkal kapcsolatos feladatokat a felszámolói névjegyzékből kirendelt felszámoló látja el, előre meghatározott díjazás ellenében.

A Törvényjavaslat alapján a jövőben a felelősség áttörés alóli mentesülés úgy történhet, ha a tag bizonyítja, hogy a visszaélésszerű magatartásokat nem követte el. A szabályozás fenntartja a volt tag felelősségét is, de nem csak a többségi befolyással rendelkező tagot teszi perelhetővé, hanem bármely korlátozott tagi felelősséggel rendelkező tagot.

A szabályozás a korábbihoz hasonlóan lehetővé teszi a vezető tisztségviselő perlését, de nem tartalmazza a 3 éves időkorlátot. A mentesülés alapja, ha bizonyítja, hogy nem az ő vezetői tevékenysége vagy megbízatásának ideje alatt következett be a fenyegető fizetésképtelenség, annak bekövetkezése után pedig az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható minden intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá a cég legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében.

A szabályozás világosság teszi, ki minősül hitelezőnek: aki a kényszertörlési eljárásban követelését bejelentette és követelése jogerős és végrehajtható vagy nem vitatott vagy elismert.

A cikk I. része itt olvasható.

A cikk megjelenésének dátuma: 2013. november 8.

Hozzászólások

hozzászólás