Fejlemény a cikk kapcsán!
Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény időközben megjelent a Magyar Közlöny 2013. évi 222. számában.

 

Mindenki, akit érdekel a polgári jog, kíváncsian várja azokat a törvényeket, amelyek az új Ptk. hatálybalépését készítik elő. Ezek közül néhánynak a tervezete már olvasható az Országgyűlés honlapján. Nyilván számos ponton ezek a törvényjavaslatok változni fognak, de a szabályozási elképzelések fő irányait megismerhetjük segítségükkel.

Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló T/12824. számú törvényjavaslat  (a továbbiakban: Törvényjavaslat) tárgyalását hamarosan megkezdi az Országgyűlés. A szakmai zsargon salátatörvényeknek nevezi azokat a törvényeket, amelyek különböző jogterületek szabályait módosítják és helyezik hatályon kívül. Ez a tervezet 181 §-ból és 8 mellékletből áll és összesen 178 – néha igen eltérő, egymástól távol eső tárgyú – különböző törvényt módosít. Ennek ellenére kérdéses, hogy helyes-e salátatörvényként emlegetni, hiszen ez csak akkor lenne indokolt, ha az új Ptk.-hoz kapcsolódó módosításokon kívül egyéb, szorosan nem ide illeszkedő rendelkezések is lennének (vagy az országgyűlési szakaszban kerülnének) a Törvényjavaslatba.

A következőkben – a saláta hasonlatnál maradva – a Törvényjavaslat egyre újabb összetevőit tekintjük át: az I. Részben először az ismétlődő módosításokat, majd néhány jelentős törvény változásait, a II. Részben pedig a Pp. és a Ctv. rendelkezéseinek az új Ptk.-val összefüggő fő módosításait.

I. Rész

Áttekintés

A Törvényjavaslat rendelkezései közötti eligazodást segíti, hogy az érintett törvények tárgya alapján a normaszöveg kilenc fejezetre oszlik, amelyek

  • a gyermekvédelmi és szociális tárgyú,
  • az egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú, valamint sporttevékenységgel összefüggő,
  • a kulturális tárgyú,
  • a közlekedési, energetikai, hírközlési és vagyonpolitikai tárgyú,
  • az agrár és környezetvédelmi tárgyú,
  • a honvédelmi tárgyú,
  • a rendészeti, katasztrófavédelmi, önkormányzati, építésügyi tárgyú, valamint külföldre utazással kapcsolatos,
  • a közigazgatási és igazságügyi tárgyú,
  • a pénzügyi és gazdasági tárgyú, valamint közszolgálattal összefüggő

törvények módosítását tartalmazzák.

Ismétlődő módosítások

A Törvényjavaslat szinte valamennyi fejezetében találhatunk olyan módosításokat, amelyek több törvényben is megjelennek. A következőkben röviden bemutatjuk a leggyakoribbakat annak érdekében, hogy megkönnyítsük az érdemi változásokra koncentrálást.

A gazdasági társaságokra és a családra vonatkozó rendelkezések bekerültek az új Ptk.-ba (2013. évi V. törvény), így a más törvényeknek a Gt.-re, illetve a Csjt-re vonatkozó utalásait az új Ptk.-ra, illetve megfelelő szabályaira utaló rendelkezések váltják fel.

A Ptk.-ra, az 1959. évi IV. törvényre, illetve annak meghatározott §-ára hivatkozásokat az új Ptk.-ra és annak bizonyos rendelkezéseire kell módosítani.

A Ptk. gazdálkodó szervezet fogalma helyett – más tartalommal – az új Ptk. a vállalkozást használja. A Törvényjavaslat által módosított törvényekben a korábbi utalás helyébe a „polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet” szöveg lép. (A Pp.-ben pedig megszűnik az a kettősség, hogy felváltva használja a vállalkozás és a gazdálkodó szervezet fogalmakat.)

Az új Ptk. hozzátartozó és közeli hozzátartozó fogalmával számos törvényt összhangba kell hozni, illetve az új Ptk. megfelelő rendelkezésére kell utalni (8:1. § (1) bekezdése).

Az új szabályozás értelmében valamennyi gazdasági társaság jogi személy, így a különböző törvényeknek a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra vonatkozó szabályai megfelelő módosítása szükséges.

Követnie kell az egyéb törvényeknek is az új Ptk. terminológiai változásait, így például

  • a személyhez fűződő jogok helyett a személyiségi jogok,
  • a vagyoni és nem vagyoni kár megtérítése helyett a kártérítés és a sérelemdíj megfizetése,
  • a gyermek elhelyezése helyett a szülői felügyeleti jogok gyakorlása,
  • a szavatossági jogoknál a jog- és kellékszavatosságra utalás beiktatása,
  • építési szerződés helyett kivitelezési szerződés,
  • közüzemi szerződés helyett közszolgáltatási szerződés,
  • bankgarancia helyett garancia,
  • a fokozott veszéllyel járó tevékenység, illetve a veszélyes üzemi felelősség fogalmak egységesítése,
  • a felelős őrzés jogintézményének kiiktatása miatt a jogalap nélküli birtoklás szabályaira utalás.

Számos jogszabály rendelkezik arról, hogy bizonyos tisztségeket, munkaköröket, megbízásokat stb. nem tölthetnek be azok, akik cselekvőképtelenek vagy a cselekvőképességüket korlátozó gondnokság alatt állnak. A cselekvőképességi szabályok változásaira tekintettel a jövőben általában azokra vonatkoznak ezek a rendelkezések, akik a cselekvőképességüket érintő korlátozás vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt állnak (például bíró, ügyész, ügyvéd, közvetítő, közjegyző, végrehajtó vagy szabadalmi ügyvivő).

Az eljárási szabályokat érintő változásoknál –  Pp., Cstv., Vht., Ctv., örökbefogadási eljárás – a folyamatban levő ügyekre vonatkozó átmeneti szabályokat is megállapít a Törvényjavaslat.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

Az új szabályozás alapján nem csak a titkos, hanem a nyílt örökbefogadás előkészítése, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat szolgáltatásainak igénybevétele kötelezővé válik az érintettek felkészítése, az örökbefogadás sikere érdekében. A szabályozás kiegészül az örökbefogadás utánkövetésére vonatkozó szabályozással.

A Törvényjavaslat rendelkezik a hivatásos gondnok munkája alapjául szolgáló jogviszonyokról és arról, hogy egy hivatásos gondnok egyidejűleg hány gondnokolt érdekében járhat el.

A területi gyermekvédelmi szakszolgálatok feladatai kiegészülnek a gyermek érdekében elrendelt vagy a szülők kérelmére biztosított közvetítői (mediációs) eljárással.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

A cselekvőképesség korlátozására vonatkozó szabályok jelentős változására és a támogatott döntéshozatal jogintézményének bevezetésére tekintettel módosítani kell az egészségügyi törvénynek a cselekvőképességében korlátozott személyekre vonatkozó szabályait és rendelkezni szükséges a támogató bevonásáról is.

Az egészségügyi indokú, valamint a cselekvőképtelen, továbbá a még nem nagykorú személyeknél végzett művi meddővé tétel szabályai tartalmilag nem változnak, de a törvény kiegészül a családtervezési célú művi meddővé tétel feltételeivel: cselekvőképes vagy cselekvőképességében bármely ügycsoport tekintetében részlegesen korlátozott olyan személy élhet ezzel a lehetőséggel, aki 40. életévét betöltötte, vagy három vérszerinti gyermeke van.

Az új Ptk. elválasztotta egymástól a szerződésszegéssel és a szerződésen kívül okozott károkra irányadó felelősségi szabályokat, és lényegesen szigorúbb feltételeket ír elő a szerződésszegéssel okozott károk megtérítésére. Annak érdekében, hogy az egészségügyben a korábbi szabályozáson alapuló jogi helyzet fennmaradjon, a Törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy az egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggésben keletkezett kárigényekre, illetve a személyiségi jogsértések esetén követelhető igényekre az új Ptk.-nak a szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre, valamint a személyiségi jogok megsértésének szankcióira vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény módosítása

Az új Ptk. egyesületi szabályai nem tartalmaznak rendelkezéseket a sportegyesületekre, sportszövetségekre, illetve az országos sportági szakszövetségekre vonatkozóan, ezért az ezekre a szervezetekre irányadó szabályokkal a sporttörvényt kell kiegészíteni. Hasonló okból kerül a 2006. évi LXV. törvénybe a köztestületekre vonatkozó, a Ptk.-val azonos tartalmú szabály.

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása, valamint a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosítása

Az új Ptk. letéti szabályaihoz képest speciális rendelkezésként állapítja meg az ún. múzeumi letét feltételeit a Törvényjavaslat szerinti módosítás, valamint felhatalmazást ad a részletek miniszteri rendeletben történő meghatározására. A közraktározásról szóló törvényen is átvezeti a Törvényjavaslat a bírósági letétre vonatkozó változásokat.

A csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

A Cstv.-t érintő legfontosabb módosítás a dologi biztosítékokra vonatkozó szabályozás változására vezethető vissza. Az eljárásnak is megfelelően kezelnie kell ugyanis azt az átmenti helyzetet, hogy az új Ptk. már nem tartalmazza a vagyont terhelő zálogjog szabályozását, és nem ismeri el a vételi jog biztosítéki célú kikötését, de ezek érvényesen fennállnak.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

Az új Ptk. által bevezetett zálogjogosulti bizományos jogintézménye szükségessé teszi a Vht. módosítását annak érdekében, hogy a zálogjogosulti bizományoshoz befolyt, elkülönítve kezelt pénzösszeg, készpénz, vagyontárgy, vagy a zálogjogosultat megillető, de a bizományos által érvényesített vagyoni értékű jog ne lehessen végrehajtás alá vonható a bizományosi jogviszonyt nem érintő tartozásokkal összefüggésben. Ugyanakkor a mentesítés nem vonatkozhat azokra a követelésekre, amelyek a zálogjogosulti bizományosi jogviszonyból, vagy az alapját képező zálogszerződésből erednek.

Az új Ptk. alapján a tulajdonostárs a többi tulajdonostárs tulajdoni hányadára vonatkozó elővásárlási jogát végrehajtási árverés során is gyakorolhatja. Ez szükségessé teszi annak szabályozását, hogy a tulajdonostárs hogyan igazolhatja jogosultságát a végrehajtási eljárásban. Rendezni kell azt is, hogy az elővásárlásra jogosultak hogyan gyakorolhatják az előárverezési jogot a végrehajtási árverés során, illetve a különböző jogcímeken alapuló előárverezési jogok hogyan viszonyulnak egymáshoz.

Az új Ptk. az egyszerűsített végrehajtási értékesítés lehetőségére nem utal, de ennek a hatékony és az adósoknak több garanciát biztosító kielégítési módnak az alkalmazása továbbra is indokolt. A végrehajtási értékesítés speciális típusaként a Vht. módosítás fenntartja az egyszerűsített végrehajtási értékesítést, feltéve, hogy a felek előzetesen megállapodtak a legalacsonyabb eladási árban, illetve annak számítási módjában.

A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény módosítása

Az új Ptk. családjogi rendelkezései egyes esetekre a bíróság és a gyámhatóság számára lehetővé tették a közvetítői eljárásra kötelezést. Ezeken kívül más esetkörben is alkalmazható lesz a kötelező közvetítésre a Kvtv. módosítása. A bíróság, illetve hatóság által meghatározott határidőben a feleknek közösen fel kell kérniük egy vagy több közvetítőt és részt kell venniük az első közvetítői megbeszélésen. A továbbiakról a felek szabadon dönthetnek. A közvetítő pedig igazolást ad arról, ha a fél az együttműködési kötelezettségét teljesítette vagy megszegte. A felek a megállapodást benyújthatják a bíróságnak, vagy a per megszüntetését kérhetik. A felek felkérhetnek egy az igazságügyért felelős miniszter által vezetett névjegyzéke bejegyzett és az eljárás lefolytatását előzetesen elvállaló (alávetési nyilatkozatot tett) közvetítőt. A másik lehetőségük, hogy az ingyenes bírósági közvetítést vegyék igénybe. Annak sincs akadálya, hogy olyan közvetítőhöz forduljanak, aki nem tett alávetési nyilatkozatot.

Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása

­A Törvényjavaslat a 2008. évi XLV. törvényt a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásának vezetése szabályaival egészíti ki. A nyilvántartásba vétel feltétele hogy a kérelmezők személyesen és közösen kérjék, a házastársak, illetve az élettársak bármelyikének lakóhelye, vagy tartózkodási helye szerint illetékes közjegyző pedig személyazonosságukról meggyőződjék. Az elektronikus rendszer fenntartásáért és folyamatos rendelkezésre állásáért az országos kamara részére költségtérítés fizetendő, a bejegyzésért a közjegyzői díjszabás szerinti díjat kell fizetni. A vagyonjogi szerződés fennállására (nem a tartalmára!) vonatkozóan a nyilvántartásba bárki bármely közjegyzőnél betekinthet, és feljegyzést készíthet. A nyilvántartás adataihoz hozzáférést kell biztosítani törvényben felsorolt hatóságoknak, de a vagyonjogi szerződés tartalmáról másoknak kizárólag valamelyik házastárs írásbeli felhatalmazása alapján adható felvilágosítás.

Az új Ptk. a bírósági letétbehelyezés „mintájára” lehetővé teszi a közjegyzői letétbe helyezéssel történő teljesítést. Ennek alapvető szabályait az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvényben indokolt elhelyezni, a részletszabályok megalkotására pedig az igazságügyért felelős miniszter kapott felhatalmazást. A letéti kérelmet a közjegyzőnél kell előterjeszteni, aki a kérelmet az elfogadásról szóló záradékkal látja el. Csak arról készül külön határozat, ha a közjegyző a kérelmet elutasítja, vagy a feltételek fennállásának hiányában megtagadja az ügyfél által személyesen előterjesztendő kérelem átvételét. A letét kiutalásáról a közjegyző végzést hoz, a letét kiadása ennek jogerőre emelkedése után történhet meg. Ha a letét elfogadását megtagadó, vagy a kiutalást elrendelő végzés jogerőre emelkedése után a pénzt nem lehet kiutalni, vagy a letéti tárgyat nem veszik át, a közjegyző a letét tárgyát őrzi, a határozat jogerőre emelkedésétől számított öt év után pedig az őrzést megszünteti.

A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

Az új Ptk. a végrendeletben létesített alapítvány létrehozatalával kapcsolatos rendelkezései bekerülnek a Hetv. szabályai közé. Mivel az új Ptk. meghatározott körben érvényesnek tekinti az utóörökös nevezést, a hagyatéki eljárásban is rendelkezni kell az utóörökös helyzetéről, az utóöröklésnek a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába való bejegyzéséről. Az új Ptk. alapjaiban megváltoztatta a túlélő házastárs állagöröklésére, haszonélvezeti jog öröklésére és az özvegyi jog megváltására vonatkozó szabályokat, ezért a Hetv.-nek a megváltási eljárásra vonatkozó szabályait is módosítani szükséges.

A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása

Az új Ptk. nem tartalmazza az országos sportági szakszövetségre, a köztestületre és a közalapítványra vonatkozó szabályokat, ezért a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában a Ptk. alapján létrehozott szervezetként e szervezetek nem szerepelhetnek. Az új Ptk. szerint, a vezető tisztségviselő lemondása, ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. A lemondott vezető tisztségviselőnek jogos érdeke, hogy a nyilvántartás tanúsítsa, hogy lemondása hatályossá vált, ezért indokolt kiegészíteni a nyilvántartási szabályokat. Az új Ptk.-ban meghatározott közlemények és egyéb iratok (átalakulási terv, az átalakulásról hozott döntés) közzétételének eljárási szabályait is szükséges megalkotni. Az új Ptk. névkizárólagossági szabályából az következik, hogy a nyilvántartásba vétel iránti kérelmek elbírálásakor nem csak a már nyilvántartásba vett szervezetek neveinek vizsgálata, hanem a már benyújtott, de még el nem bírált bejegyzés iránti kérelmekben megjelölt nevek vizsgálatára is szükséges.

Az új Ptk. szerint is az alapítvány alapítója köteles az alapítványi cél megvalósításához szükséges, általa vállalt vagyoni juttatást teljesíteni. A bíróság feladata az új felfüggesztési eljárási szabályok alkalmazásával az alapítói jogok gyakorlásának felfüggesztése a vagyonátruházás elmulasztása miatt. Az új Ptk. lehetőséget ad az alapítványok egyesülése mellett a szétválásra is, de úgy, hogy alapítvány csak alapítvánnyal egyesülhet, és csak alapítványokra válhat szét. Az alapítványok átalakulási szabályainak megváltozása miatt szükséges módosítani az átalakulás bejegyzése iránti eljárás szabályait. Hasonló a helyzet az egyesületek egyesülésével és szétválásával, illetve az átalakulás bejegyzése iránti eljárással kapcsolatban is.

Az új Ptk. értelmében az egyesületi alapszabály része a tagok neve, ezért az egyesület nyilvántartásba vétele szabályait módosítani kell annak érdekében, hogy érvényesülhessen az a rendelkezés, amely szerint az egyesületi tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.A fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületeknek a fogyasztóvédelemről szóló törvény speciális jogokat biztosít, amelyek érvényesüléséhez szükséges az egyesület e minőségének igazolása, ezért szabályozni szükséges az igazolás kiadása iránti eljárás rendjét. A nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján a nemzetiségi egyesületek részére biztosított véleményezési jog érvényesüléséhez szükséges a nemzetiségi egyesületi minőség igazolására, emiatt szükséges az ezt bizonyító igazolás kiadása rendjének kialakítása is.

A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása

Az új Ptk. az önálló zálogjog intézményét megszünteti, helyette bevezeti a különvált zálogjogot. A jelzálog-hitelintézetek önálló zálogjog vásárláson-visszavásárláson alapuló refinanszírozási modelljét ezért az új Ptk. hatályba lépése után a különvált zálogjog biztosítékként történő felajánlása váltja fel. Indokolt a Jht.-ban továbbra is nevesíteni az önálló zálogjogot, mint követelést biztosító dologi hitelbiztosítékot, hiszen az új Ptk. hatályba lépése előtt alapított, önálló zálogjoggal biztosított követelések (ha jelenleg nem jelzáloglevéllel finanszírozottak) 2014. március 15. után csak akkor lesznek jelzáloglevéllel finanszírozhatók, ha ezt a Jht. kifejezetten megengedi.

A Törvényjavaslat a különvált zálogjognál bevezeti az eredeti jelzáloghitel és a refinanszírozott jelzáloghitel fogalmakat, és egyértelművé teszi, hogy mindkét hitel jelzáloghitel és a különvált zálogjog mindkettőt biztosítja.

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

Az új Ptk alapján a zártkörűen működő részvénytársaság dematerializált részvényei nyomdai úton előállított részvényekké alakíthatók át. A Tpt. viszont tiltja ezt az átalakítást, így módosítása és a dematerializált részvények átalakításának részletszabályaival kiegészítése szükséges. A nyomdai részvénnyé történő átalakítás a Tpt. zárolt értékpapír-alszámla kedvezményezettjére is hatást gyakorol, ezért e rész módosítása is indokolt.

A felelős őrzés jogintézményét az új Ptk. nem tartalmazza, szükségessé vált ezért az értékpapír számla megszűnésének rendezése, valamint az értékpapírszámla-vezető tevékenységének felhagyása, továbbá az értékpapírszámla tulajdonos fizetési kötelezettségének nem teljesítése esetén alkalmazandó eljárás meghatározása.

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása

A Törvényjavaslat módosítja a Bit. által használt fogalmakat az új Ptk.-val és az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvényjavaslattal való összhang megteremtése érdekében.

Az új Ptk. kárfogalma az anyagi kárra vonatkozik, szabályozni kell ezért a Bit. módosításával a biztosítók helytállási kötelezettségének kiterjesztését a sérelemdíj megfizetésére is, feltéve, hogy a biztosító és a vele szerződő fél szerződése így rendelkezik.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása

A Törvényjavaslat kiegészíti az Mt.-t a felróhatóságra vonatkozó rendelkezéssekkel, valamint újraszabályozza a joggal való visszaélés munkajogi fogalmát az új Ptk.-val összhangban. Az utóbbi különösen akkor jut gyakorlati szerephez, ha egy intézkedés vagy jog gyakorlása harmadik személy előzetes egyetértésétől függ.

Az új Ptk. sérelemdíjra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor az Mt. kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai figyelembevételét írja elő a Törvényjavaslat, így a munkavállaló kártérítési felelőssége sérelemdíj esetén is korlátozott.

Az új Ptk.-nak az írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozatra vonatkozó szabályaival összhangban is módosítani kell az Mt.-t. A bizonyítási nehézségek elkerülése érdekében az Mt.-nek úgy kell rendelkeznie, hogy a megtámadásra irányuló jognyilatkozatot írásban kell közölni a másik féllel.

A Törvényjavaslat úgy módosítja az Mt.-t, hogy felsorolja azokat a szabályokat, amelyet az Mt. eltérő rendelkezése hiányában az új Ptk. Hatodik Könyvének előírásai közül a jognyilatkozatokra alkalmazni kell.

A bírósági gyakorlatnak megfelelően tartalmazza a módosítás a kártérítés összegének számításánál levonandó elemeket, valamint egyértelművé teszi, hogy az elmaradt jövedelem számítása során a járulékot le kell vonni.

Az Mt. 76. alcímének módosítása, a „Felelősség általános szabályai” alcím beiktatása azt jelzi, hogy az új Ptk. szerződésen kívül okozott kárért viselt felelősségre vonatkozó általános szabályait a munkavállaló által okozott károk megtérítése körében alkalmazni kell a vétkesen okozott károk, valamint a megőrzési és leltárhiányért fennálló felelősség körében érvényesített károk tekintetében egyaránt.

A cikk II. része itt olvasható.

A cikk megjelenésének dátuma: 2013. november 4.

Hozzászólások

hozzászólás