Kiemelt cikk Podcast

Határon átívelő családjogi viták: peres és peren kívüli lehetőségek / az Ügyvéd Podcast 113. adása

Melyik érintett állam bíróságához érdemes fordulni határon átnyúló családjogi viták esetén? Milyen szempontokat mérlegelhetnek az ügyvédek? Hogy viszonyul a magyar és az uniós jog egymáshoz jogvita esetén? Hogyan oldható meg a váltott gondoskodás két külön országban élő felek esetében? Milyen eltérő bírósági gyakorlatok lehetnek a különböző országok között? És milyen…
Összefoglaló a XXVI. Közép-európai Közjegyzői Kollokviumon elhangzott előadásokról A 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény által indukált nehézségekről, értelmezési kérdésekről tartották idei szakmai konferenciájukat a közjegyzők. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara által 2014. november 13–15. között Egerben megrendezett kollokvium egyes előadói a legnehezebb…
Tovább
Noha a diszpozitivitás jogtani mibenlétét a jogi karokon már az első évben, magyar polgári jogi jelentését pedig másodévben oktatják, egy konkrét magánjogi norma diszpozitivitásának megítélése sok esetben mégsem egyszerű. A nehézség nem csak a diszpozitivitás fogalmával kapcsolatos jogirodalmi elképzelések különbözőségéből, hanem a jogi norma megfogalmazásából, céljából és abból a mindig…
Tovább
A hazai jogtudomány és jogalkotás az elmúlt és a még előttünk álló jó néhány évben az egyes jogterületeket átfogó nagy törvénykönyvek, kódexek újraírásának korát éli. Ez nyilvánvalóan összefüggésben van a változó kor megváltozott társadalmi igényeivel, amelyek egyfelől korábbi jogintézmények eltűnését vagy lényegi módosulását, másfelől viszont új jogintézmények születését eredményezik. A…
Tovább
Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a tétel a jogrendszer tagozódásával (az egyre inkább uralkodó felfogás szerint tagozásával) összefüggő polémiákra. Az ebből fakadó törvényalkotói távolságtartás jó példájaként említhető a Ptk. Javaslat miniszteri indokolásának a polgári jogi és a munkajogi szabályozás viszonyára…
Tovább
Ismeretes, hogy az új Ptk. (A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a továbbiakban: Ptk.) hatálybalépésétől, 2014. március 15. napjától kezdődően magába integrálta – egyebek közt – a társasági jog addig külön törvénnyel (a Gt.-vel, vagyis a 2006. évi IV. törvénnyel) szabályozott normarendszerét is. A jogalkotói koncepciónak megfelelően arra…
Tovább
Az új Ptk. alkalmazása a munkaviszonyra című konzultációval egybekötött szakmai szeminárium keretében dr. Lőrincz György pontosan arra vállalkozott, amit a cím sugall: bemutatta a két nagy törvénykönyv közötti kapcsolatokat, azok elvi és tényleges következményeit. Elméleti és gyakorló jogászként, bírói és ügyvédi tapasztalatok birtokában, a munkajog területén tevékenykedő minisztériumi vezetőként és…
Tovább
Ismeretes, hogy a 2014. március 15. napjától hatályos Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény, Ptk.) lényeges kérdésben nem változtatott az általános szerződési feltételek útján létrejövő szerződések szabályain, a kisebbnek tűnő módosulások azonban semmiképpen nem nevezhetők apróságoknak. Ezenkívül jelentős módosításon estek át a kötelmi jog közös és a szerződések általános szabályai…
Tovább
Beszámoló a Magyar Jogász Egylet október 16-i konferenciájáról 2014. október 16-án a Magyar Jogász Egylet (MJE) konferenciát rendezett „Mi következik az új Ptk. után?” címmel. Sárközy Tamásnak, az MJE elnökének megnyitója után Bodzási Balázs (főtanácsadó, Igazságügyi Minisztérium Miniszteri Kabinet) „Jogalkotási teendők az új Ptk. kapcsán” című előadása következett. Az előadó…
Tovább
A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény szerint a törvény hatálya alá tartozó szerződésekből eredő követelések elévülése a kölcsönszerződés megszűnésével kezdődik. A törvény miniszteri indokolása szerint a rendelkezés indoka, hogy a fogyasztói kölcsönszerződés a felek között olyan huzamos…
Tovább
Már többször olvashattuk, hogy a Polgári Törvénykönyv elfogadásával egy olyan civiljogi kódexe lesz Magyarországnak, amely komplex módon tekinti át a magánjogi szabályozás hatályos jogszabályi rendszerét, beépíti a bírósági gyakorlat maradandó vívmányait, eleget tesz Magyarország európai uniós és más, nemzetközi kötelezettségeinek, s tekintettel van a hazai és a külföldi tudományos munkák…
Tovább
A Sáriné Simkó Ágnes szerkesztésében megjelent Üzleti jog c. könyv egyszerre tankönyv és szakkönyv is. Tankönyv, amennyiben a jövő gazdasági szakembereinek tananyagként szolgál. Szakkönyv, amennyiben jogtudósok által is eltérően használt fogalmak tisztázására vállalkozik. A könyv fontos előnye, hogy az új Polgári Törvénykönyvre (és az új Munka Törvénykönyvére) épül. Az új,…
Tovább
A Ptk. hatálybalépése jó lehetőséget adott a jogalkotónak az Mt. és a Ptk. mindig is vitákat gerjesztő kapcsolatának újraszabályozására. Különösen az Mt. 2014. március 15-től hatályos módosítása hozott lényeges változásokat e tekintetben, amelyek a következőkben foglalhatók össze. Az Mt. (31. §) immár tételesen meghatározza a Ptk. azon szabályait, amelyeket a…
Tovább