A cikk letölthető PDF formátumban is! Bevezetés Az utaló magatartás jogintézményének nincs nagy múltra visszatekintő tételes jogi szabályozása és bírósági gyakorlata. Ha azonban behatóbban megvizsgáljuk a biztatási kárról kialakult jogirodalmi, gyakorlati álláspontokat, hamar kiderül, hogy egy alapelvi szinten szabályozott, szubszidiárius intézményről van szó, melyet “ha nincs más” alapon, számos kereseti

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! Az új Polgári Törvénykönyv koncepciója, amely a Magyar Közlönyben 2002. január 31-én jelent meg, ha röviden is, de kitér az állam jogszabályalkotással okozott károkért való felelősségének problémájára is, az alábbi módon: “Az állam jogszabályalkotással okozott károkért való felelősségének szabályát – amely újabban a MOL

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! 1. Az angol ingatlan-nyilvántartási reform Az ingatlanokról való rendelkezés és az ingatlan-nyilvántartás rendszerében az utóbbi évtizedben, Angliában és Walesben jelentős változások mentek végbe. Ennek következményeként 1990 decembere óta Anglia és Wales egész területén kötelező a jogcímváltozás bejegyzése (nem kötelező ugyanakkor önmagában az ingatlanok felvétele

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! (de lege lata és de lege ferenda)* 1. Elméleti alapvetés 1.1. A tulajdon-szerzésmódok jelentősége Mind a jogban, mind pedig a jogtudományban vannak axiomatikus tételek, melyeknek – köztudottan – sem a létjogosultságát, sem pedig az igazságtartalmát bizonyítani nem kell. Miért nem szorulnak ezek bizonyításra? Mert

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! II. rész Szerzői jogi és iparjogvédelmi szerződések – a külön törvények és a Ptk. viszonya Az alábbi, terjedelmes szerkezeti egység a szerzői jogi és iparjogvédelmi törvények szerződési (ideértve az egyoldalú jognyilatkozatokat is) szabályait elemzi egy meghatározott szemszögből, mégpedig abból, hogy azok mennyiben sajátosak. E

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! I. Általában 1. Mindenekelőtt helyeselhető, hogy a Koncepció elkerüli a személyhez fűződő jogok alapvető elméleti kérdéseit taglaló irodalmi doktrínák szokásos hibáját, azaz nem téved a “személyiség”, az ember “nembéli lényege”, a “szabad önkiteljesedés”, és más hasonló fennkölt fogalmak kodifikációs kísérletének aknamezejére. A személyiség mibenlétére

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! A Magyar Közlöny 2002. évi 15. számában került közzétételre az új Polgári Törvénykönyv koncepciójának tervezete, amelyet a Kormány az 1009/ 2002. (I. 31.) Korm. határozatával szakmai vitára bocsátott. A viták során – melyek egy részéről ez a folyóirat is beszámolt – elméleti és gyakorlati

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! I. rész 1. Bevezetés és háttér 1.1. A Ptk. koncepció általános kérdéseiből kiemelt elemek Az alábbi tanulmány a Ptk. koncepció Magyar Közlönyben közzétett szövegét1 alapul véve elsődlegesen azt vizsgálja, hogy szükség van-e a Ptk.-ban a licencia szerződések közös szabályaira. Emellett felidézi az említett koncepciónak

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! 1. – 2003. január 1-jén hatályba lépett a holland polgári törvénykönyv (a továbbiakban: NBW) új negyedik könyve,1 az öröklési jogi könyv. 2003. január 1-jéig az 1838. évi, régi holland ptk. (a továbbiakban: OBW) öröklési jogi rendelkezései (877-1176. cikkelyek) voltak hatályban.2 E tanulmány célja az

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! Bevezető helyett A tanulmány feladata de lege ferenda javaslattétel arra nézve, hogy az új Ptk.-ban miként kellene következetes alapokra helyezni a címben és a hatályos Ptk.-ban, jelenleg külön-külön szerződéstípusként szereplő – adásvételi (XXXIII. fejezet), – szállítási és közüzemi (XXXIV. fejezet), valamint – mezőgazdasági termékértékesítési

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! Elolvasván dr. Boytha György javaslatát a sérelemdíjról, majd később kitűnő, tudományos igényű dolgozatát – két személyes emlék jutott eszembe. Az első az 1970-es évek elejéről, a szerzői jogi törvény kommentárjának1 együttmunkálkodó elkészítéséről, amikor Boytha Györggyel – ki nem mondott – szövetséget vállaltam a szerzői

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! 1. Bevezetés Az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója úgy fogalmaz, hogy a készülő új magánjogi kódexben korszerűsíteni kell majd a bizományi szerződés hatályos törvényünkben szereplő szabályait, alkalmassá téve azokat az üzleti életben alkalmazott bizományi ügyletek jogi rendezésére. A Koncepció szerint ehhez mintául szolgálhatnak többek között

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! I. Bevezetés Általánosan elfogadott jogelvek és tanok szerint dologi jogot csak törvény hozhat létre, és így számuk véges és fajtáik felsorolása taxatív. Szladits szavaival élve, “az abszolút jogok szorosan zárt kört alkotnak, amelyen belül a jogok fajait név szerint fel lehet sorolni.”1 Ezen abszolút

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! A Német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság (BGH) 2001. január 29-i ítéletével1 egy, a német társasági jog tudományában 30 éve húzódó elméleti vita végére tett pontot. A polgári jogi társaság (GbR) önálló jogképességének elismerése jelentős változást jelent, az eredeti törvényszöveg mellett. A tényállás szerint a felperes

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! 1. A személyiségi jogok megsértése egyrészt a sértett vagyonát érintő károkozással (kezelési és ápolási költségek, keresetkiesés, másokkal szembeni tartási kötelezettségek elnehezülése stb.), másrészt a személyét érintő sérelem okozásával (testi épség elvesztésének közérzeti és társadalmi következményei, tartós egészségromlás elszenvedése, elvárható életkor megrövidülésének tudata, fizikai szenvedés,

Tovább