Címke: Vékás Lajos

Harmathy Attila tudományos életművében vezérfonalként húzódik végig egy téma: az állam szerepe a gazdaságban és a magánjogi viszonyokban. Ez az a kérdéskör, amelyben meg tudta ragadni a magánjogi viszonyokat érintő szabályozás elmúlt száz évben végbement fontos változásait. Legutolsó, halála előtt megjelent angol nyelvű dolgozata is ezt a gondolatkört taglalta.
Tovább
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) hét éve, 2014. március 15-én lépett hatályba. Noha az átmeneti rendelkezések következményeként eltérő időpontoktól kezdődően kellett alkalmazni a szabályait, ma már lehetséges és egyúttal indokolt felmérni azt, hogy a kodifikáció által megvalósítani kívánt célok a gyakorlatban realizálódtak-e. A tanulmány áttekinti és…
Tovább
Magyarország 1990-ben, négy évtized diktatúrája és zsákutcába torkolló gazdasági kísérletei után ismét a magántulajdonon és a szabad vállalkozáson alapuló társadalom létrehozásának útjára lépett. Ez az alapvető politikai fordulat egybevágott a mai fejlett Európában, mindenekelőtt az Európai Unió tagállamaiban elfogadott és megvalósított társadalomképpel. Ez a társadalmi modell a polgárok magánautonómiájának messzemenő…
Tovább
Eörsi Gyula nagy ívű professzori és jogtudósi pályafutása során két korszak határán élt és alkotott. Ez különösen nehézzé tette azt, hogy maradandót alkosson. Eörsi ennek ellenére a huszadik század kiemelkedő, nemzetközileg is elismert és nagyra értékelt tudósává vált, Világhy Miklóssal közösen írt polgári jogi tankönyvén pedig jogászgenerációk tucatjai nevelődtek. Tudományos…
Tovább
A Miskolci Egyetemen 2012. november 9-én „Grosschmid gondolatai és az új magyar Ptk.” címmel rendezett konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata. Grosschmid Béni kiemelkedő tudományos terméséből az utókor szinte kizárólag a „Fejezetek kötelmi jogunk köréből” című monumentális műre szokott hivatkozni; arra is rendszerint csak a részletek ismeretében, mint Joyce Ulyssesére vagy…
Tovább
Kompromisszumokkal terhelt, olykor merész, de inkább fontolva haladó, s nem éppen sajtóbarát az új polgári törvénykönyv. A kódex „működéséhez” számos intézkedésre is szükség lesz, ám róluk még szinte semmit se tudni – írja jogász szerzőnk, aki eddig nem középpontban lévő problémákra is felhívja a figyelmet.
Tovább
Déjà vu, kiált fel a jámbor olvasó – és joggal. A fentihez hasonló cím alatt jelent már meg egy írás e folyóirat hasábjain jelen sorok szerzőjétől, az új Ptk. viszontagságos történetének egy korábbi válságos pillanatában.[1] Ismétli magát a történelem? Sajnos igen, ha nem is egyazon módon. Nem úgy, mint 2007–2008-ban[2],…
Tovább

A Kormány 2008. június 5-én benyújtotta az Országgyűlésnek az új Polgári Törvénykönyvre vonatkozó javaslatát (a továbbiakban: Javaslat).1 Ez a tanulmány a Javaslat konstruktív bírálatát tűzi ki célul, abban a reményben, hogy a kritikai észrevételek még a jelen stádiumban is pozitív hatást gyakorolhatnak az elfogadásra kerülő törvényre.2 I. Koncepcionális deficit A

Tovább

A. Általános kérdések I. Az átfogó reform indokairól és céljáról, a Koncepció jellegéről 1. Az átfogó reform indokairól és céljáról Polgári átalakulásunk történelmi kacskaringóit szemléletesen tükrözi a Polgári Törvénykönyv megalkotásának viszontagságos története. Először az 1848. évi XV. törvénycikk rendelte el “az ősiség teljes és tökéletes eltörlésének alapján polgári törvénykönyv” elkészítését,

Tovább

(Vitaindító tézisek az új Ptk. koncepciójához. – I. rész*) A) ÁLTALÁNOS SZABÁLYOZÁSI ELVEK I. A szerződések általános szabályai legyenek a kereskedelmi (üzleti) forgalom viszonyaira szabott szabályok 1. Egységes szerződési jog Az új Ptk. alapvetően egységesen kívánja szabályozni a kereskedelmi (üzleti) forgalom és a – nem fogyasztói minőségben szerződő – magánszemélyek

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. 1. A magánjog összhangja az Alkotmánnyal 1.1. Az 1989. október 23-án kihirdetett alkotmány-módosítással gyakorlatilag új Alkotmány lépett hatályba hazánkban, ami az államnak, a jognak és a politikai rendszernek a korábbitól gyökeresen különböző, új minőségét vezette be, azzal a meghatározásával, hogy “a Magyar Köztársaság

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. A) Bevezetés A Kodifikációs Főbizottság 2000. június 1-jei ülésén azokat a javaslatok tárgyalta, amelyeket a Kodifikációs Szerkesztőbizottság a megelőző félév során dolgozott ki. A témák – értelemszerűen – elsősorban a leendő kódex szerkezetét és tartalmi határait érintették. Döntést igényeltek ezen kívül az emberi jogokra

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. A hazai jogélet vitathatatlanul egyik legambiciózusabb vállalkozása, a polgári jog kodifikációja, már eddig is sok vitát váltott ki; cikkek, tanulmányok sokasága jelent meg, többek között ebben a folyóiratban is. Ez év elején megjelent az új Ptk. koncepciója (“Koncepció”), amely a kodifikáció tervezett csapásirányait

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. Bevezetés 1. Ismeretes, hogy az első sikeres magánjogi kodifikációra olyan korban – 1953 és 1959 között – került sor, amikor a magánjog természetes társadalmi létalapja és alkalmazási területe: a magántulajdon a lehető legszűkebb körre szorult vissza. Kis túlzással ezért az 1948 és 1990 közötti

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Deák Ferenc Jogi Továbbképző Intézete alapfeladatának ellátása – jogászok szakirányú továbbképzése – mellett fontosnak tekinti a hallgatók megismertetését a legújabb tudományos vitákkal, eredményekkel. Ennek érdekében az Intézet rendszeresen szervez konferenciákat, melyeken a hallgatók megismerkedhetnek a jogfejlődés várható irányaival. Ezt

Tovább