Címke: Kőrös András

A tanulmány azt vizsgálja, hogy a Európai Családjogi Bizottság által kidolgozott Családjogi Elvek miként jelennek meg a Ptk. hatálybalépését követően meghozott ítéletekben, elsősorban a Kúria gyakorlatában, melyek a házassági vagyonjog alkalmazásának főbb vonalai az eltelt idestova tíz évben.
Tovább
A Családi Jog a Joggyakorlat rovat keretében új sorozatot indított, amelynek célja a 2013. évi V. törvényhez kapcsolódó felsőbírósági gyakorlat bemutatása a folyóirat tárgykörébe tartozó ügyekben. Ebben a számunkban a kiskorú- és a továbbtanuló nagykorú gyermek tartásának témakörében a Ptk. alapján meghozott kúriai ítéleteket teszünk közzé. A határozatokat – amelyek…
Tovább
Interjú dr. Kőrös András nyugalmazott kúriai tanácselnökkel, a Családi Jog főszerkesztőjével a folyóirat közelgő éves konferenciája és a bírósági közvetítésről szóló új könyv kapcsán. A Családi Jog folyóirathoz kapcsolódóan 2011 óta szinte minden év tavaszán megrendezésre kerül egy családi jogi tematikájú konferencia. Hogyan merült fel annak idején egy ilyen rendezvény…
Tovább
Megosztva, többszörözve Ki a jobb szülő? – abszurd módon erről kellene döntenie a bíróságnak a gyerekelhelyezési perekben. Ezt is elkerülendő, az Európa Tanács a váltott elhelyezés törvénybe iktatását szorgalmazza.„Az, hogy egy édesanya a délutáni órákban otthonról rendszeresen távozik, és több alkalommal a késő éjszakai órákban tért haza, idegen férfiakkal tölti…
Tovább
Wellmann György egy korábbi cikkében bemutatta az 1/2014. számú jogegységi határozat megalkotásának körülményeit, illetve annak jelentőségét. Most egy áttekintő táblázatot adunk közre, amely a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) iránymutatásait négy kategóriába osztályozva mutatja aszerint, hogy (1.) továbbra is irányadóak; (2.) az új Ptk. eltér azoktól, emiatt nem irányadóak; (3.) beépültek az…
Tovább
A következő összeállítás folytatása annak az írásnak, amely a Családi Jog előző számában az alapelvek, a házassági jog és az élettársi kapcsolat szabályozása területén vetette össze egymással a 2008-ban közzétett Szakértői Javaslat[1] és a 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) rendelkezéseit. Ebben a részben is elsősorban azoknak a…
Tovább
A Családi Jog folyóirat „Fontolva haladás – az új Ptk. családjogi Könyve” címmel tizenhat részben közölte a Családjogi Könyvnek az igazságügyért felelős minisztérium által külső szakértők bevonásával kidolgozott első normaszöveg tervezetét és az ahhoz fűzött indokolást, amelyet a Kodifikációs Szerkesztőbizottság a 2005. június 7-ei ülésén megtárgyalt és – azt szakmai…
Tovább
Az új Polgári Törvénykönyvet, illetve a HVG-ORAC Kommentárt és a Ptk. Fordítókulcsot bemutató konferenciákat – a nagy érdeklődésre tekintettel – három alkalommal is megtartották májusban, júniusban. 2013. őszén pedig részletes, tematikus rendezvényeken ismertetik a legkiválóbb szakértők az egyes könyveket. Kőrös Andrással a konferenciák előadóinak egyikével, a Kommentár egyik szerkesztőjével és…
Tovább
„Ma is helytállónak tartom a 2002-ben elfogadott Koncepció azon elképzelését, amely a de facto élettársi viszonyt – a felek szándékának megfelelően – családjogi kapcsolatnak tekinti, de nem emeli azt a házasság „szintjére”, a tartós együttéléshez pedig többletjogokat, így tartást, lakáshasználatot,  illetve a használati jog öröklését fűzi.” (Kőrös András)
Tovább

E tanulmány célja annak vizsgálata, hogy az elmúlt évtized jelentős társadalmi és gazdasági átalakulása folytán Magyarországon, a vagyoni viszonyokban bekövetkezett változások mennyiben teszik szükségessé a Csjt. házassági vagyonjogi rendelkezéseinek felülvizsgálatát: indokolt-e a mai házassági vagyonközösségi rendszer mellett – esetleg választhatóan – más vagyonjogi rendszer (vagyonelkülönítés, szerzeményi közösség) szabályainak törvénybe foglalása,

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. 1. A hagyományos magánjogtudományban és a XIX. század valamint a XX. század első évtizedeinek jelentősebb magánjogi (polgári jogi) kodifikációiban a családjog a magánjog, a polgári jog részét képezi – igaz, más magánjogi jogintézményektől részben már ekkor is eltérő sajátosságokat felmutató részét. Ha a

Tovább