A Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma célul tűzte, hogy a 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv jogalkalmazása során a kontraktuális kártérítés témakörében felmerülő joggyakorlati kérdéseket az illetékességi területén összegyűjti és elemezi. Megkíséreljük bemutatni, hogyan működik az új Ptk. a gyakorlatban, melyek a kontraktuális kártérítés első jogértelmezési problémái az eddigi tapasztalatok alapján.
Bejegyzések "kártérítési jog" cimkével
Kemenes István: A kontraktuális kártérítés egyes kérdései (MJ, 2017/1., 1-10. o.)*
A Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma célul tűzte, hogy a 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv jogalkalmazása során a kontraktuális kártérítés témakörében felmerülő joggyakorlati kérdéseket az illetékességi területén összegyűjti és elemezi. Megkíséreljük bemutatni, hogyan működik az új Ptk. a gyakorlatban, melyek a kontraktuális kártérítés első jogértelmezési problémái az eddigi tapasztalatok alapján.Boronkay Miklós: Recenzió – Fuglinszky Ádám: Kártérítési jog
Ritka esemény, ha a teljes magyar kártérítési jogot átfogó jelleggel, elméleti és gyakorlati szempontból is bemutató mű jelenik meg. AZ egyébként szép számú, kártérítési témájú magyar nyelvű könyvek közül eddig alig néhány vállalkozott erre a feladatra. A gyakorló jogászok körében legkedveltebb ilyen művek a hatályos magyar kártérítési jogszabályok magyarázatai: a régi és az új Ptk. kommentárjai, valamint a kártérítési jogi kézikönyvek. Ezek közös vonása, hogy a tételes kártérítési szabályokat elsősorban a bírói gyakorlat ismertetésével mutatják be, elméleti mélységű elemzésre nem törekednek. Külön...Mohai Máté: A vezető tisztségviselők felelősségének lehulló lepléről (gondolatok a Ptk. 6:541. §-ának értelmezéséhez) (MJ, 2015/9., 506-513. o.)
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. év V. törvénynek a vezető tisztségviselő károkozásáért való felelősségét szabályozó 6:541. §-a szerint, ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel. Az indokolás értelmében a vezető tisztségviselőkkel szemben támasztott szigorúbb elvárásokra tekintettel írja elő a törvény az egyetemleges felelősséget, mely lehetővé teszi, hogy a károsult a vezető tisztségviselővel és a jogi személlyel szemben is jogosult legyen igényt érvényesíteni. A jogalkotó tehát más feltételt...Boronkay Miklós: Kártérítés fedezeti szerződés alapján (MJ, 2015/5., 274-282. o.)
Az új Polgári Törvénykönyv számos újdonságot hozott a kontraktuális felelősség területén, ezek egyike a 6:141. §-ában szabályozott ún. fedezeti szerződés intézménye. A fedezeti szerződés egy speciális kárszámítási módot jelent, aminek előzményét és kodifikációs mintáját a Bécsi Vételi Egyezmény 75. cikke jelenti. A Bécsi Vételi Egyezményhez kapcsolódó nemzetközi szakirodalom részletesen feldolgozta a fedezeti szerződéssel kapcsolatos kérdéseket, valamint az Egyezményhez világszerte gazdag bírói gyakorlat kapcsolódik. Az új Ptk. előtti magyar bírói gyakorlat kifejezett Ptk.-beli szabály nélkül is elismerte a fedezeti szerződés alapján történő kárszámítás...Módosult a vadászati törvény – pontosítást nyert a gépjármű és a vad ütközésével kapcsolatos kárfelelősségi szabály
2015. május 5. napján lépett hatályba a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása, amely korrigálja a gépjármű és a vad találkozásából eredő károkra vonatkozó szabályozás következetlenségét.Nochta Tibor: Ülésezett a Kártérítési és biztosítási jogi munkacsoport (PJK, 2001/2., 31-32. o.)
1. A Kártérítési és biztosítási jogi munkacsoport 2000. december 12-én 10 órai kezdettel a Legfelsőbb Bíróságon tartotta soron következő ülését. A munkabizottság ülésén megjelent Horeczky Károly a LEB Polgári Kollégiumának vezetője, Molnár Ambrus LEB tanácselnök, Kiss Ferenc vezető jogtanácsos, Nochta Tibor egyetemi adjunktus, Zavodnyik József az Állami Biztosítási Felügyelet jogtanácsosa és Lábody Tamás kandidátus, megyei bírósági tanácselnök a munkabizottság vezetője. Az ülésen egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott megjelenni, Kecskés László egyetemi tanár. Az ülés napirendjén Zavodnyik József “A biztosítási szerződési jog korlátozott közjogiasítása” címmel készített tanulmányának részletes megvitatása szerepelt. Az ülés megnyitását követően Zavodnyik József...
Nochta Tibor*: Emlékeztető a Polgári Törvénykönyv reformja kapcsán létrehozott " Kártérítési és biztosítási jogi munkacsoport" 2000. június 27-én megtartott üléséről (PJK, 2000/3., 34-35. o.)
A cikk letölthető PDF formátumban is. A Kártérítési és biztosítási jogi munkacsoport 2000. június 27-én a Legfelsőbb Bíróságon tartotta soron következő ülését. A munkabizottság ülésén megjelent Dr. Horeczky Károly a LEB Polgári Kollégiumának vezetője, Dr. Molnár Ambrus LEB tanácselnök, Dr. Újváriné dr. Antal Edit egyetemi adjunktus, Dr. Nochta Tibor egyetemi adjunktus, Dr. Zavodnyik József Állami Biztosítási Felügyelet jogtanácsos és Dr. Lábady Tamás kandidátus, megyei bírósági tanácselnök, a munkabizottság vezetője. Az ülésen egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott megjelenni, Dr. Zinszky János egyetemi tanár, Dr. Kecskés László egyetemi tanár és Dr. Kiss Ferenc Kálmán vezető jogtanácsos. Az...
Nochta Tibor*: Emlékeztető a Polgári Törvénykönyv reformja kapcsán létrehozott "Kártérítési és biztosítási jogi munkacsoport" 2000 június 27-én megtartott üléséről (PJK, 2000/2., 68-68. o.)
A cikk letölthető PDF formátumban is. A Kártérítési és biztosítási jogi munkacsoport 2000 június 27-én a Legfelsőbb Bíróságon tartotta soron következő ülését. A munkabizottság ülésén megjelent Dr. Horeczky Károly a LEB Polgári Kollégiumának vezetője, dr. Molnár Ambrus LEB tanácselnök, dr. Újváriné dr. Antal Edit egyetemi adjunktus, dr. Nochta Tibor egyetemi adjunktus, dr. Zavodnyik József Állami Biztosítási Felügyelet jogtanácsos és dr. Lábady Tamás kandidátus, megyei bírósági tanácselnök a munkabizottság vezetője. Az ülésen egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott megjelenni, dr. Zlinszky János egyetemi tanár, dr. Kecskés László egyetemi tanár és dr. Kiss Ferenc Kálmán vezető jogtanácsos. Az...
Kisfaludi András: A Ptk. koncepciójának vitája a Legfelsőbb Bíróságon (PJK, 2002/5-6., 31-33. o.)
A cikk letölthető PDF formátumban is. Az új Ptk. Koncepciójának szakmai vitája során sokan hozzászóltak a Koncepcióhoz, sokan kifejtették véleményüket, s konkrét javaslatokat is megfogalmaztak. A beérkezett véleményeket a Kodifikációs Szerkesztőbizottság tételesen feldolgozta, megvizsgálta és – ha az észrevétel erre alkalmas volt – beépítette a Koncepcióba. Bár minden hozzászóló véleménye figyelemre tarthatott számot, mégis kiemelkedő jelentősége volt a bíróságok, bírák által kifejtett véleményeknek, hiszen a bíróságok mint jogvitákban eljáró és döntést hozó szervek hosszú távon befolyásolni tudják a jog fejlődését, s talán a jelenlegi szabályozás esetleges hiányosságaival kapcsolatban is ők rendelkeznek a legátfogóbb ismeretekkel. Ennek...
Grafl-Fülöp Gyöngyi: A szerződésszegésért fennálló kártérítési felelősség jellegzetességei és a szabályozás lehetséges irányai a fuvarozási és szállítmányozási szerződések körében (PJK, 2002/1., 3-9. o.)
A cikk letölthető PDF formátumban is. 1. Bevezetés A Polgári Törvénykönyv 1959-ben készült el, ma 2002-t írunk, s laikusok előtt is nyilvánvaló, hogy e két időpont lényegében eltérő állapotokat tükröz. Értelemszerűen a jogi viszonyok is. Mindazonáltal, ha meggondoljuk, hogy a Polgári Törvénykönyv fuvarozási, szállítmányozási fejezete tulajdonképpen a háború előtti viszonyokon alapszik, valamint, hogy e két jogügyletet az elmúlt 50 év eltérő politikai berendezkedése sem befolyásolta meghatározóan, látjuk, hogy e fejezetek felett nem a politikai, hanem az “ipari idő” múlt el. A rendszerváltás előtt a forgalom egy monopolcég kezében, gyakorlatilag belső kereskedelem nélkül bonyolódott, a megbízói...
Csizmazia Norbert, Szilas Péter: Konferencia a polgári jog kodifikációjának vitás kérdéseiről (PJK, 2003/6., 19-23. o.)
A cikk letölthető PDF formátumban is! Az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tudományos Diákköre és a Német-Magyar Jogászegyesület által szervezett, 2003. november 5-6-án a Jogi Kar Dísztermében megrendezett konferencián négy, a polgári jogi kodifikáció kapcsán különösen aktuális kérdésben ütköztették álláspontjaikat az egyes témák meghívott szakértői. Bár az alapötlet az volt, hogy az egy-egy témában markánsan ellentétes állásponton lévő előadók vitájának biztosítson fórumot a konferencia, kiderült, hogy a vélemények sokszor nem is állnak olyan messze egymástól, inkább csak a nézőpontok, illetve az előtérbe helyezett szempontok különböznek. A hallgatóság mindenesetre színvonalas, tanulságos, és nem egyszer szenvedélyes elméleti vitáknak...
Dr. Petrik Ferenc: A nem vagyoni kár megtérítése védelmében (PJK, 2003/1., 6-8. o.)
A cikk letölthető PDF formátumban is! Elolvasván dr. Boytha György javaslatát a sérelemdíjról, majd később kitűnő, tudományos igényű dolgozatát – két személyes emlék jutott eszembe. Az első az 1970-es évek elejéről, a szerzői jogi törvény kommentárjának1 együttmunkálkodó elkészítéséről, amikor Boytha Györggyel – ki nem mondott – szövetséget vállaltam a szerzői jogot tulajdonként valló felfogásokkal szemben, hirdetve a szerzői jog olyan egységét, amely a szerző személyi jogait (droit moral) és vagyoni jogait foglalja egységbe. Íme, a személyiségi jogok milyen jól megférnek a vagyoni jogokkal! (Ez a könyv egyébként azt is eszembe juttatta, hogy a törvény a...
