2015. május 5. napján lépett hatályba a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása, amely korrigálja a gépjármű és a vad találkozásából eredő károkra vonatkozó szabályozás következetlenségét.
Az új Ptk. 6:563. §-a egy, a magánjogi kódexben újonnan megjelenő felelősségi tényállást vezetett be, nevezetesen a vadászható állat által okozott károkért való felelősséget.
Kapcsolódó szabályokat tartalmaz ugyanakkor egy, az új Ptk.-n kívüli norma, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.), amely az új Ptk. hatálybalépésével egy időben szintén módosult. A Vtv. korábbi, a Ptk. hatálybalépésével egy időben hatályon kívül helyezett 75. § (3) bekezdése szerint a vadászatra jogosult a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályai szerint volt köteles megtéríteni a károsultnak a vad által a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt. A Vtv. egy új címet („A vadászható állat által okozott kár”) és egy új szabályt is kapott, a 75/A. §-t, melynek értelmében: „A jogosult a vadászható állat által okozott kárért való felelősség Polgári Törvénykönyvben foglalt szabályai alapján köteles a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt megtéríteni.” E szabály a Ptk. 6:563. §-ára utalt.
Míg tehát a korábbi szabályozás a Vtv. és végrehajtási rendelete hatálya alá tartozó vadon élő állatok által – az ún. vadkárral le nem fedett, vagyis a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül – okozott károk tekintetében csak egy utaló szabályt tartalmazott, amely a korábbi Ptk. veszélyes üzemi felelősségére utalt, addig a Ptk. 6:563. § (2) bekezdése egy önálló mentesülési klauzulát tartalmaz, amely szerint „A vadászatra jogosult mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.” E változás szerint tehát, míg korábban a mentesülés a veszélyes üzemi felelősség szabályához igazodott és ennek megfelelően csak akkor volt lehetséges, ha a kárt „olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik”; addig az új szabály szerint olyan elháríthatatlan ok is elegendő, amely a vadászatra jogosult ellenőrzési körén kívül esik. Így felmerült a kérdés, hogy amennyiben a vadászatra jogosult felelősségére már nem mechanikusan a veszélyes üzemi felelősséget alkalmazzuk, hanem egy ahhoz ugyan hasonló, mégis, legalább egy lényegi ponton eltérő önálló felelősségi alakzatot, akkor vajon a vad és gépjármű ütközését lehet-e továbbra is veszélyes üzemek találkozásának tekinteni.
Fuglinszky Ádám a Kártérítési jog című, a HVG-ORAC Kiadó „Új magánjog” sorozatában frissen megjelent, a témát alaposan elemző művében azt az álláspontot foglalta el, hogy a vad (vadászható állat) és a gépjármű „találkozásából” eredő károkra a veszélyes üzemek találkozásának szabályait (6:539. §) kell alkalmazni. Most kiderült, helytállóan: a jogalkotó is észlelte a rendelkezés körüli bizonytalanságot, és a 2015. május 5. napján hatályba lépett (jóval a könyv kéziratának lezárása után elfogadott) 2015. évi L. törvénnyel módosította a vadászati törvényt. A módosított 75/A. § az alábbiak szerint rendelkezik:
(1) A jogosult a vadászható állat által okozott kárért való felelősség Polgári Törvénykönyvben foglalt szabályai alapján köteles a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a vadászatra jogosult ellenőrzési körén kívül eső oknak a vadászati jog gyakorlásán és a vadgazdálkodási tevékenység folytatásán kívül eső okot kell tekinteni.
(2) A vadászható állat által okozott kárért való (1) bekezdés szerinti felelősség és a fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség találkozása esetén a Polgári Törvénykönyvnek a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
A módosítás tehát megerősíti a könyvben képviselt álláspontot: a gépjármű és a vad találkozására, ütközésére továbbra is a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabály alkalmazandó.