Bejegyzések "dologi jog" cimkével
Menyhárd Attila: Észrevételek és javaslatok az új Polgári Törvénykönyv dologi jogi koncepciójának kiegészítéséhez (PJK, 2002/5-6., 7-30. o.)
A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Alapkérdések 1. Általános megjegyzések A dologi jogi szabályozás koncepciójának kialakítása során érdemes az alapkérdésekből kiindulni. Ezt részben az teszi indokolttá, hogy az 1959. évi IV. tv. megalkotásának idején a maitól gyökeresen eltérő társadalmi és gazdasági feltételek voltak adottak, ami alapvetően befolyásolta a kódex dologi jogi szabályait is, részben pedig az, hogy a XX. század második felének gazdasági és társadalmi változásai olyan kihívások elé állítják a dologi jogi szabályozást, amely a tulajdonjog szerepének és határainak átgondolását teszik szükségessé. Ezek az alapvető kérdések a dologi jogon belül is elsősorban a...
Menyhárd Attila: Az angol ingatlan-nyilvántartás reformja (PJK, 2003/3., 35-38. o.)
A cikk letölthető PDF formátumban is! 1. Az angol ingatlan-nyilvántartási reform Az ingatlanokról való rendelkezés és az ingatlan-nyilvántartás rendszerében az utóbbi évtizedben, Angliában és Walesben jelentős változások mentek végbe. Ennek következményeként 1990 decembere óta Anglia és Wales egész területén kötelező a jogcímváltozás bejegyzése (nem kötelező ugyanakkor önmagában az ingatlanok felvétele az ingatlan-nyilvántartásba, viszont e kötelezettség eredményeként a legtöbb, az ingatlannyilvántartásba még fel nem vett ingatlanokról való rendelkezés is konstitutív hatályú bejegyzéshez kötött), a nyilvántartás nyilvános (a bejegyzett tulajdonos hozzájárulása nélkül is bele lehet tekinteni), továbbá a nyilvántartás maga már számítógépes alapú, amelyhez 1995 óta számítógéppel...
Nagy Csongor István: Ingók tulajdonjogának nem tulajdonostól való megszerzése: omnes plus iuris… (PJK, 2005/1., 20-24. o.)
A cikk letölthető PDF formátumban is. 1. Bevezetés Ingó dolgok tulajdonjogának nem tulajdonostól való megszerzése, illetve meg nem szerzése vonatkozásában az új Ptk. koncepció nem tervez változtatásokat a hatályos szabályozás tekintetében. Megítélésem szerint azonban a Ptk. kérdéses szabályai és az azok alapján kialakult joggyakorlat nem felel meg a forgalom és hatékony piaci mechanizmus követelményeinek, közgazdasági értelemben nem hatékonyak, és ezért módosításra szorulnak. A jelen írásban amellett érvelünk, hogy a jóhiszemű vevő ingók felett akkor is szerezzen tulajdonjogot, ha az átruházó nem volt tulajdonos. Ha a kérdést közgazdasági szempontból vizsgáljuk, akkor arra jutunk, hogy társadalmi léptékkel...
Kisfaludi András: Fenntartható-e a dologi jog egyediségének elve? (PJK, 2006/6., 29-35. o.)
A cikk letölthető PDF formátumban is. Bizonyos alapelvi szintű tételek nemcsak arra lehetnek jók, hogy kitöltik a jogalkotás által esetleg lefedetlenül hagyott területeket, vagy segítik tételes jogi szabályok helyes értelmezését, hanem a jogalkotás számára is iránytűként szolgálhatnak. Ennek megfelelően a polgári jog átfogó kodifikációja alkalmat teremthet arra, hogy megvizsgáljuk a polgári jog alapelveinek általában vagy egyes jogterületekre vonatkozó alapelveknek az érvényességét, fenntarthatóságát. A dologi jog egyediségének elve a dologi jog kodifikációját meghatározó alapelv, amivel kapcsolatban indokolt lehet vizsgálat tárgyává tenni, hogy továbbra is alkalmas-e arra, hogy a dologi jogi szabályozás egyik sarokpontja legyen. Az ezzel...
Harmadik Rész: A korlátolt dologi jogok* (PJK, 2006/6., 3-29. o.)
A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Cím A zálogjog A Ptk. zálogjogi szabályozása 1996-ban (1996, évi XXVI. törvény, első zálogjogi novella) és 2000-ben (2000. évi CXXXVII. törvény, második zálogjogi novella) lényeges átalakításon ment keresztül. A két zálogjogi novella – alapvetően az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank hitelbiztosítéki modelltörvénye (EBRD Model Law on Secured Transactions 1994) alapján – arra tett kísérletet, hogy a szabályozás megfeleljen a modern hitelélet követelményeinek, javítsa a gazdálkodók hitelhez jutásának lehetőségeit. E célt szolgálta mindenekelőtt az ingó jelzálogjog és a vagyont terhelő zálogjog bevezetése. A zálogjogi novellák másik újítása az önálló...
IV. Könyv: Dologi Jog* (PJK, 2006/5., 3-15. o.)
A cikk letölthető PDF formátumban is. III. Cím A tulajdonjog megszerzése I. Fejezet Tulajdonszerzés átruházással 4:45. § [Az átruházás] (1) Az ingó dolog tulajdonjogának átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a dolog birtokának átruházása szükséges. (2) Ingatlan tulajdonjogának az átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak bejegyzési engedély alapján a telekkönyvbe való bejegyzése szükséges. 1-2. A tulajdonjog átruházással való megszerzésének két történetileg kialakult rendszere határozható meg. Az egyik a konszenzuális, a másik a tradíciós rendszer. A konszenzuális rendszerben (mint amilyen például – ingó dolgok átruházásánál –...
IV. KÖNYV: Dologi jog (PJK, 2006/4., 3-20. o.)
A cikk letölthető PDF formátumban is. Előzmények A Ptk. tulajdonjogi szabályai jelentős mértékben építenek a II. világháború előtti magánjogi törvénytervezetek és bírói gyakorlat eredményeire. A hatályos szabályozás a magyar magánjogi kodifikációs kísérletek eredményeit tekintve szerves fejlődés eredménye. A Ptk. tulajdonjogi szabályai jól illeszkednek abba a folyamatba, amely a Ptk. 1900-as tervezetétől kezdve egyre letisztultabb és a gyakorlatban egyre inkább alkalmazható, a dologi jog sajátosságaihoz képest nyitott és rugalmas szövegtervezeteket eredményezett. A Ptk. ideológiai háttereként jelentkező tulajdoni szemlélet a szabályozás alapvető szerkezetét nem érintette, a szabályozás szintjén csupán néhány, időközben többségében már hatályon kívül helyezett rendelkezésben...
Bodzási Balázs – Menyhárd Attila: Dologi jog (PJK, 2008/4., 30-32. o.)
A cikk letölthető PDF formátumban is! I. A recenzió tárgya Jelen könyvismertetés tárgya Menyhárd Attila egyetemi docens habilitációs munkája, amely Dologi Jogcímmel jelent meg 2007 novemberében.1 Kisfaludi András a kötethez írott előszavában a jogi oktatáson belül elsősorban a doktori képzésben résztvevők számára ajánlja ezt a tankönyvet. Valószínűleg igaza van Kisfalu-di Andrásnak abban is, hogy ez a munka fontos lépés a magyar jogtudomány nagykorúvá válásához vezető úton. A kötet emellett számos olyan kérdésfelvetést és ahhoz kapcsolódó megállapítást tartalmaz, problémakört elemez, amely a gyakorló jogászok számára is hasznossá teheti Menyhárd Attila munkájának az ismeretét. A kötet értékét...
