A cikk letölthető PDF formátumban is. Nem a véletlen és nem a gonosz erők cselszövése, hogy évtizedek óta nem született érdemes munka a magyar magánjog általános részéről. (Asztalos László könyvére most nem térünk ki.)1 Mi tartozik a magyar magánjog általános részébe? Mi határozza meg annak tárgyát, stílusát és mélységét? Lábady
Címke: Csehi Zoltán
A cikk letölthető PDF formátumban is. 1. Felvezető A Polgári Törvénykönyv a szerződéskötést követően a hangsúlyt a teljesítéshez kötődő kérdésekre koncentrálja. Nem szabályozza a szerződéskötés és a teljesítés közötti időintervallum általános kérdéseit. Eörsi például a szerződés létszakaszai között külön feltünteti a szerződés keletkezésétől a teljesítési határidőig terjedő szakaszt mint igen
A cikk letölthető PDF formátumban is! Az alapító az alapítvány központi figurája. Jóllehet kérdéses, vajon jogilag az alapítványi szervezet egyik szervének tekinthető-e? Az alapító jogok számbavétele és összehasonlítása például a gazdasági társaság tagjának jogaival segít az alapítvány mélyebb megértéséhez. Alapító esetében alapvetően individuális jogokról beszélhetünk, mivel nincs olyan alapítványi szerv
1. A Ptk. bővítésének koncepciója Az új magyar Polgári törvénykönyvet előkészítő Kodifikációs Bizottság 1998-ban alakult meg, és 10 év alatt elkészítette a Ptk. tervezetét, amelyet 2008 elején szakmai egyeztetésre bocsátott. (A Kodifikációs Bizottság elnöke Vékás Lajos, titkára Kisfaludi András. Tagjai: Boytha György, Harmathy Attila, Lábady Tamás, Petrik Ferenc, Sárközy Tamás,
A cikk letölthető PDF formátumban is! 1. Előzmények Nemzetközi összehasonlításban viszonylag rövidnek tekinthető előkészületi munkák után a Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság 2006. februárjában véglegesítette és megjelentette az új magyar Polgári Törvénykönyv 1. és 2. könyvének szövegtervezetét. Az első könyv a Tervezet bevezető rendelkezéseit szabályozza, a 2. könyv a személyekre vonatkozó