A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Az élettársak és vagyoni viszonyaik
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
A bizalmi vagyonkezelés
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "öröklési jog" cimkével

Hanák András: Fluctuat nec mergitur – az új polgári törvénykönyv esélyei II.

Névjegy Hanák András ügyvéd, jelenleg saját ügyvédi irodáját vezeti. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomáját követően két amerikai egyetemen szerzett jogi diplomát (Columbia University Law School, LL.M. fokozat (1981) és University of Pennsylvania Law School, Doctor Juris (J.D.) fokozat (1987). 1981 és 1991 között az Egyesült Államokban élt, itt kezdte el ügyvédi munkáját. 1987-ben Pennsylvania állam ügyvédi kamarájába nyert felvételt. 1987 és 2002 között jó nevű amerikai ügyvédi irodákban dolgozott, elsősorban akvizíciók, cégértékesítések és kereskedelmi tranzakciók jogi aspektusain. Szakterülete a társasági jog, a vállalatfelvásárlás tranzakciós világa. Egy ideig rendszeresen tanított ELTE Állam-...

Vékás Lajos: Bírálat és jobbító észrevételek az új Ptk. törvényjavaslatához (a zárószavazás előtt) (MJ, 2013/1., 1-7. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. „Nagy, súlyos álmok kiterítve lenn, Fenn zűrös, olcsó, kis komédiák.” (Ady: A perc-emberkék után) I. Déjà vu, kiált fel a jámbor olvasó – és joggal. A fentihez hasonló cím alatt jelent már meg egy írás e folyóirat hasábjain jelen sorok szerzőjétől, az új Ptk. viszontagságos történetének egy korábbi válságos pillanatában.[1] Ismétli magát a történelem? Sajnos igen, ha nem is egyazon módon. Nem úgy, mint 2007–2008-ban[2], ezúttal a Kormány elfogadta a szakmai bizottságok javaslatát, és változtatás nélkül nyújtotta be az Országgyűlésnek a Bizottsági Javaslatot.[3] Már a parlament általános vitájában kirajzolódott...

Az új Ptk. öröklési jogi rendelkezései – interjú Orosz Árpád kúriai bíróval

„…az új Ptk. Öröklési jogi könyvében alapvető koncepcióváltás történt.” (Orosz Árpád) Az Országgyűlés ezekben a hetekben tárgyalja a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot, amelynek elfogadása még idén, hatálybalépése pedig 2014. január 1-jén várható. Az új Ptk. öröklési jogi rendelkezéseiről (Hetedik Könyv) beszélgettünk Orosz Árpáddal. Névjegy Dr. Orosz Árpád a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1983-ban szerezte jogi diplomáját. 2000-ben európajogi szakjogász másoddiplomát szerzett az ELTE posztgraduális képzésén. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság területén 1985-től 1990-ig városi bírósági bíró, 1990-től 1995-ig megyei bírósági bíró, 1995-től 2002-ig megyei bírósági tanácselnök, 2002-től 2006-ig a Polgári – Gazdasági –...

Weiss Emilia: A Ptk. öröklési jogi könyvének koncepciója (PJK, 2001/6., 16-28. o.)

I. Bevezetés 1. Egy új Polgári Törvénykönyvnek a 2001-el kezdődő évszázadban való megalkotása során sem várható el a Polgári Törvénykönyv egyes részei, egyes könyvei, az azok által szabályozandó kérdések szabályozása vonatkozásában, hogy azok egyenlő mértékben törekedjenek az Európai Unió jogához való közeledésre, a jogharmonizációra. Az új Polgári Törvénykönyv megalkotása során nyilvánvalóan más mozgatórugók kell, hogy mozgassák a polgári jognak a gazdasági életet közvetlenül érintő kérdéseinek szabályozását, mint az öröklési jog felülvizsgálatát, újraszabályozását. Az öröklési jog szabályainak megállapítását illetően előrebocsátást kíván, hogy sem az új Törvénykönyvnek (és ezért a Koncepciónak sem) lehet célja a mai társadalmi-gazdasági...

Kisfaludi András: A kodifikációs Szerkesztőbizottság üléseiről (PJK, 2001/2., 33-34. o.)

Új szakasz kezdődött a Kodifikációs Szerkesztőbizottság munkájában. Eddig jobbára a készülő Polgári Törvénykönyv határvonalainak kijelölése volt napirenden, s a Bizottság elhatárolási kérdésekben foglalt állást. Közben pedig a munkacsoportokban folyt a kijelölt területek szabályozási koncepciójának előkészítését szolgáló alapozó munka. A kodifikációs tanulmányok megvitatásával a munkacsoportok kijelölték azokat a legfontosabb kérdéseket, amelyekben álláspontjuk szerint a szabályozás modernizálására lesz szükség, s az új szabályozás irányait is megpróbálták meghatározni. Ennek eredményeként a munkacsoportoknak – a kodifikációs munka eredeti ütemtervének megfelelően – ez év tavaszára el kell jutniuk oda, hogy saját részterületük koncepciójának tervezetét elkészítsék. A Szerkesztőbizottság pedig e részkoncepciók...

Weiss Emilia: Az öröklési jogi munkacsoport 2000. szeptember és október 16-i üléséről (PJK, 2000/4., 25-27. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Az öröklési jogi munkacsoport szeptember 11-i ülésén az ági öröklés kérdéseivel, a kötelesrész kérdésével és a szerzői jog és az öröklési jog összefüggésével kapcsolatos néhány kérdéssel foglalkozott. Az ági öröklés témakörében a vita alapját dr. Mecsér Györgyi: Az ági öröklés és az új Polgári Törvénykönyv című tanulmánya képezte, a kötelesrész témaköréből külön tanulmány nem készült ugyan, de rendelkezésre álltak a munkacsoport tagjainak más, az öröklési jog reformjával kapcsolatos tanulmányai, a szerzői jog és az öröklési jog összefüggéseivel kapcsolatos kérdések megvitatását pedig dr. Boytha György: A szellemi alkotások joga és...

Dr. Weiss Emília: Az Öröklési jogi Munkacsoport 2000. június 19-i es július 3-i üléséről (PJK, 2000/3., 35-36. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. (korábbi cikk folytatása) b) Míg az öröklési szerződés hatályos szabályainak módosítására, kiegészítésére irányuló felmerült javaslatok tekintetében a munkacsoport tagjai körében nagyban-egészben egyetértés alakult ki, dr. Besenyei Lajos és dr. Gaál Sándor “Az élettárs öröklési jogának kérdése az új Ptk.-ban” című tanulmánya1 már sokkal hevesebb vitát váltott ki, a munkacsoport tagjai már sokkal kevésbé osztották az indító tanulmányban tett javaslatokat. A tanulmány kiinduló tétele, hogy a mai társadalmi szemlélet mellett az élettársi kapcsolat olyan családi kapcsolatiként értékelendő, amely mint párkapcsolat a házassági kapcsolat alternatívájának tekintendő, és a különnemű párok voltaképpen...

Dr. Weiss Emília: Az öröklési jogi munkacsoport 2000. június 19-i és július 3-i üléséről (PJK, 2000/2., 27-29. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Az öröklési jogi munkacsoport június 19-i ülésén az öröklési szerződés, valamint az élettárs öröklési jogának kérdéseit vitatta meg az új Ptk.-ra tekintettel, július 3-i ülésén pedig a házastársi öröklés kérdéseivel foglalkozott. A viták alapját dr. Sőth Lászlóné: Az öröklési szerződés és az új Ptk., dr. Besenyei Lajos és dr. Gaál Sándor: Az élettárs öröklési jogának kérdése az új Ptk.-ban, dr. Tóth Aladárné: A házastársi öröklés egyes kérdései és az új Ptk. című tanulmányai, valamint dr. Adorján Lívia: A hagyatéki vagyon változásának és az özvegyi jog érvényesülésének gyakorlati problémái című a...

Dr. Weiss Emilia: Az öröklési jogi munkacsoport alakulóüléséről (PJK, 2000/1., 20-20. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. 1999. október 19-én tartotta alakulóülését a Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottságnak a többi munkacsoportnál később megalakult öröklési jogi munkacsoportja. A munkacsoport vezetője dr. Weiss Emilia egyetemi tanár (ELTE), a munkacsoport tagjai: dr. Besenyei Lajos egyetemi tanár (JATE), dr. Bókai Judit közjegyző, az Országos Közjegyzői Kamara tiszteletbeli elnöke, dr. Gaál Sándor, a Csongrád Megyei Bíróság kollégiumvezető bírója, dr. Mecsér Györgyi fővárosi bírósági tanácselnök, dr. Sőth Lászlóné legfelsőbb bírósági tanácselnök és dr. Szabó Péter közjegyző, Tatabányáról. Az alakulóülésen a munkacsoport tagjain kívül részt vett dr. Kisfaludi András egyetemi docens, a Polgári Jogi...

A családi jog és öröklési jog koncepciójának vitája (PJK, 2002/3., 31-32. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. A Magyar Jogász Egylet Budapesti Szervezete és a Budapesti Ügyvédi Kamara dr. Szűcs Andrea ügyvéd, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökhelyettese elnökletével 2002. május 10-én a Budapesti Ügyvédi Kamara kistermében a Polgári Törvénykönyv koncepciója családjogi és öröklési jogi könyve köréből rendezett vitaülést. A bevezető előadást Weiss Emilia egyetemi tanár, a Kodifikációs Szerkesztőbizottság tagja tartotta. Az előadásban felhívta a figyelmet arra, hogy a készülő Polgári Törvénykönyv a családjog és az öröklési jog területén sem tekinti helyesnek a mindenáron való változtatni akarást, minden kérdésben új megoldás keresését. Erre figyelemmel ismertette az előadás...

Csizmazia Norbert: Az új holland öröklési jog (PJK, 2003/2., 30-38. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! 1. – 2003. január 1-jén hatályba lépett a holland polgári törvénykönyv (a továbbiakban: NBW) új negyedik könyve,1 az öröklési jogi könyv. 2003. január 1-jéig az 1838. évi, régi holland ptk. (a továbbiakban: OBW) öröklési jogi rendelkezései (877-1176. cikkelyek) voltak hatályban.2 E tanulmány célja az új holland öröklési jog (és egyes kérdések kapcsán más európai jogrendszerek megoldásainak) bemutatása, különös tekintettel az új magyar polgári törvénykönyv koncepciójában foglalt javaslatokra.3 A holland öröklési jog természetesen csak korlátozott mértékben lehet példaértékű a magyar jog számára, hiszen az öröklési jog körében különösen nagy jelentősége...