A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Az élettársak és vagyoni viszonyaik
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
A bizalmi vagyonkezelés
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "magánjog" cimkével

Prof. D. sc. Prugberger Tamás: Az új Ptk. és a munkajogi szabályozás, különös tekintettel az egyéni és a kollektív munkaszerződésre (PJK, 2000/2., 19-26. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Bevezető gondolatok és rendszerfelvázolás Az új Ptk. kidolgozására létrehozott Kodifikációs Bizottság elnökétől, Prof. D.sc. Vékás Lajos akadémikustól eredetileg azt a megbízást kaptam, hogy a munkajog különösen az egyéni munkaszerződéssel összefüggésben milyen szabályozást kapjon az új Ptk.-ban. Tekintettel azonban arra, hogy az eddigi adatokból az tűnik ki, hogy a meginduló kodifikációs munkálatok során a Kodifikációs Bizottság indokolt módon jelentős mértékben figyelembe kívánja venni Európa legújabb keletű és ezért tartalmi- lag is a legmodernebb polgári jogi kodifikációt, a néhány éve megalkotott holland Ptk.-át1 és mivel a magyar Kodifikációs Bizottság által...

Lábady Tamás: Alkotmányjogi hatások a készülő Ptk. szabályaira (PJK, 2000/2., 13-19. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. 1. A magánjog összhangja az Alkotmánnyal 1.1. Az 1989. október 23-án kihirdetett alkotmány-módosítással gyakorlatilag új Alkotmány lépett hatályba hazánkban, ami az államnak, a jognak és a politikai rendszernek a korábbitól gyökeresen különböző, új minőségét vezette be, azzal a meghatározásával, hogy “a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam”. Alkotmányjogi értelemben ez a tartalma a “rendszerváltás” politikai kategóriájának. Vagyis a jogállamivá és demokratikussá tett Alkotmány tette lehetővé, hogy a forradalmi rendszerváltás alkotmányos keretek között menjen végbe, ez alapozta meg, hogy Magyarországon megvalósulhatott “a jogállami forradalom” paradoxona. Az 1989. évi magyar Alkotmány-revízió...

Dr. Heinerné dr. Barzó Tímea: Összefoglaló a Miskolci Egyetemen rendezett magánjogi kodifikációs és jogharmonizációs konferencián elhangzott előadásokról (PJK, 2000/1., 17-20. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. A Civilisztikai Tudományok Intézete, a Polgári Jogi Tanszék és a Kereskedelmi Jogi Tanszék, a Novotni Alapítvány és a BAZ Megyei Ügyvédi Kamara támogatásával tavaly a Miskolci Egyetem fennállásának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat keretében kétnapos rendezvényt tartott. A találkozó témája jogharmonizációs törekvések bemutatása volt, középpontba helyezve az új Ptk. megalkotásának folyamatát. A vitaindító előadást Vékás Lajos akadémikus, egyetemi tanár, a Polgári Jogi Kodifikációs Bizottság elnöke tartotta, aki a következőket hangsúlyozta ki. 1. Mindenképpen egy új Polgári Törvénykönyv megalkotására van szükség, melynél fel kell használni a jelenleg hatályos Ptk.-ban jól...

Dr. Csehi Zoltán: Van-e általános része a magyar magánjognak? (PJK, 2000/1., 23-25. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Nem a véletlen és nem a gonosz erők cselszövése, hogy évtizedek óta nem született érdemes munka a magyar magánjog általános részéről. (Asztalos László könyvére most nem térünk ki.)1 Mi tartozik a magyar magánjog általános részébe? Mi határozza meg annak tárgyát, stílusát és mélységét? Lábady Tamás rendkívül színvonalas könyvében – A magyar magánjog (polgári jog) általános része (Budapest-Pécs 1997, Dialog Campus) – nem teszi fel ezt a kérdést, mielőtt még mondanivalójának részletes taglalásába kezdene. Vannak olyan nézetek – egyelőre még csak szóban hangzottak el -, miszerint nincs is szükség általános...

Szőnyi Viktor: Új magánjogi folyóirat Franciaországban (PJK, 2003/6., 23-24. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! Szerződések folyóirata (Revue des contrats) címmel új magánjogi folyóirat jelent meg Franciaországban 2003 októberében D. Mazeud és Th. Revet gondozásában (kiadó: LGDJ). Az elismert, állandó szerzők személye mellett különösen az a tény indokolja az új folyóirat megjelenésére való figyelemfelhívást, hogy jelenleg ez az egyetlen folyóirat Franciaországban, amely kizárólag a szerződések jogával foglalkozik. Denis Mazeaud és Thierry Revet a fiatalabb egyetemi tanári generáció jeles képviselői közé tartoznak. Előbbi, egyetemi tanár a Panthéon-Assas jogi karán, egyben az egyik legrégebbi hagyományokkal rendelkező francia jogászcsalád legifjabb professzori sarja, aki az ősök által sok...

Zlinszky János: A kegyelet magánjogi kérdései – személyi jog, vagyoni jog, és kötelezettség (PJK, 2005/2., 12-15. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Alkotmányunk szerint az egyes ember személyisége születésétől haláláig tart. Ezen idő alatt jogalany, alkotmányos szabadságok, alapjogok, köz- és magánjogok alanya, védettje, jogosítottja és kötelezettje. Személyi jellegénél fogva sohasem lehet a jog tárgya. Szubjektum, nem objektum. Ám az ember nem csak egyes ember, hanem része a társadalomnak is. Egy genus – a homo sapiens – speciese, mégpedig ismételhetetlen, nevesített, egyszeri speciese. Nem kívánok e szemlélet gyökereivel most foglalkozni, de a mai jog- és társadalomelmélet oldaláról rögzítem, mint uralkodó tant. Egyelőre hiába feszegeti korlátjait a tudomány, sorozat-reprodukció, klónozás, más hasonló kísérletek...

Nagy Csongor István: Ingók tulajdonjogának nem tulajdonostól való megszerzése: omnes plus iuris… (PJK, 2005/1., 20-24. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. 1. Bevezetés Ingó dolgok tulajdonjogának nem tulajdonostól való megszerzése, illetve meg nem szerzése vonatkozásában az új Ptk. koncepció nem tervez változtatásokat a hatályos szabályozás tekintetében. Megítélésem szerint azonban a Ptk. kérdéses szabályai és az azok alapján kialakult joggyakorlat nem felel meg a forgalom és hatékony piaci mechanizmus követelményeinek, közgazdasági értelemben nem hatékonyak, és ezért módosításra szorulnak. A jelen írásban amellett érvelünk, hogy a jóhiszemű vevő ingók felett akkor is szerezzen tulajdonjogot, ha az átruházó nem volt tulajdonos. Ha a kérdést közgazdasági szempontból vizsgáljuk, akkor arra jutunk, hogy társadalmi léptékkel...

Menyhárd Attila: Diszkrimináció-tilalom és polgári jog* (PJK, 2006/3., 8-15. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. A hátrányos megkülönböztetés tilalma, valamint a polgári jog két alapvető elve és szabályozási sarokpontja, a szerződési szabadság, továbbá a tulajdonjog által biztosított rendelkezési szabadság között olyan kollízió keletkezik, amely alig tűnik feloldhatónak. A tulajdon által biztosított rendelkezési jog, továbbá az ezzel szorosan összefüggő másik elv, a szerződési jog paradigmájává váló szerződési szabadság központi tartalmi eleme a tulajdonos, illetőleg a szerződő fél szabadsága annak eldöntése tekintetében, hogy tulajdonának használatát, birtokát kinek engedi át, az ingatlan területére kit enged be, illetőleg kivel szemben és milyen tartalommal akar vagy hajlandó szerződést kötni....

Jójárt Eszter: Javaslat a tartási és életjáradéki szerződés jogi szabályozásának változtatására (PJK, 2007/3., 19-29. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. A tartási és életjáradéki szerződések magyar szabályozása és gyakorlata a vizsgált külföldi (német, osztrák, svájci) jogi megoldásokhoz képest kevésbé piaci kiindulópontú, így a szerződési szabadság tartalmilag nagyobb korlátozás alá esik. A külföldi megoldások az életjáradéki szerződést helyezik előtérbe. A családjogi kapcsolaton, illetve efféle törvényes kötelezettségen alapuló tartási kötelezettségvállalás inkább mögöttesen létezik, azaz lehetőség van ilyen alapon szerződéskötésre, de ezt nem, vagy csak felületesen szabályozzák, és azt nem a kötelmi jog különös részében helyezik el, hanem meghagyják a családjog keretén belül. Egyéb – tehát nem családjogi kötelezettségen alapuló – szerződéses...