Szőnyi Viktor: Új magánjogi folyóirat Franciaországban (PJK, 2003/6., 23-24. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is!

Szerződések folyóirata (Revue des contrats) címmel új magánjogi folyóirat jelent meg Franciaországban 2003 októberében D. Mazeud és Th. Revet gondozásában (kiadó: LGDJ). Az elismert, állandó szerzők személye mellett különösen az a tény indokolja az új folyóirat megjelenésére való figyelemfelhívást, hogy jelenleg ez az egyetlen folyóirat Franciaországban, amely kizárólag a szerződések jogával foglalkozik.

Denis Mazeaud és Thierry Revet a fiatalabb egyetemi tanári generáció jeles képviselői közé tartoznak. Előbbi, egyetemi tanár a Panthéon-Assas jogi karán, egyben az egyik legrégebbi hagyományokkal rendelkező francia jogászcsalád legifjabb professzori sarja, aki az ősök által sok évvel ezelőtt útjára indított magánjogi tankönyvek újabb kiadásaiban is szerzőtárs. Utóbbi, egyetemi tanár a Panthéon-Sorbonne jogi karán, a munkajog és határterületeinek elemzésével vívott ki magának elismerést. Bár a Szerződések folyóirata egyetlen civilisztikai áramlat lapjának sem tekinthető, mégis fontos tény, hogy mindkét felelős szerkesztő és egyben állandó szerző a liberális szerződésfelfogás ellenpólusaként megjelenő, a szerződő partnerek együttműködésére és egymás iránti felelősségére nagy hangsúlyt helyező, leginkább a szerződési szolidaritás fogalmával fémjelezhető magánjogi irodalom képviselőjének tekinthető.

A Szerződések folyóiratának témák szerinti állandó szerzői a legpatinásabb francia egyetemek (Panthéon-Assas, Panthéon-Sorbonne, Lyon III, Aix-Marseille III stb.) tanárai. E referens állandó szerzők között éppúgy találni nagy tekintélyű professzorokat, mint az utóbbi évek professzori versenyvizsgáin1 legjobb eredményeket elért fiatal egyetemi tanárokat. Előbbiek közé tartozik pl. Laurent Aynès, valamint Alain Bénabent, akik tankönyvei nemzedékek jogi oktatását és ezáltal gondolkodásmódját határozzák meg, utóbbiak közül Philippe Stoffel-Munck nevét említjük, aki bár csak 2001-ben szerzett a versenyvizsgán első helyet és így katedrát, sokan máris szaktekintélyként kezelnek.

A Szerződések folyóirata évente három alkalommal jelenik meg általános (április, június, október) és egy alkalommal speciális számmal (január).

Az általános szám négy részre tagoltan tartalmaz cikkeket. “Krónika” címszó alatt az adott szám megjelenését megelőző időszak válogatott jogszabályainak és ítéleteinek tudományos igényű és szempontú elemzése található. A “Gyakorlat” rész a jogszabályok és ítéletek fontosabb konkrét joggyakorlati következményeit elemzi és rendszerezi. A “Kutatások” a frissebb monográfiák, tankönyvek és egyéb kiadványok tudományos szempontú kritikai elemzését nyújtja amellett, hogy beszámol a tudományos élet egyéb jelentős eseményeiről (pl. konferenciák) is. A “Vita” részben a neves professzorokból és a Semmítőszék elnökéből álló szerkesztőbizottság által meghatározott aktuális témában a szerkesztőbizottság által felkért szerzők fejtik ki álláspontjukat.

A Szerződések folyóirata első számának terjedelme 338 oldal. Ennek nagy részét a “Krónika” hasábjai teszik ki (9-240. old.) a következő témákban: a) A szerződések jogának forrásai; b) A szerződések jogelmélete; c) Szerződések általános kérdései; d) Szerződések – versenyjog – fogyasztóvédelem; e) Egyes szerződések; f) A szerződések nemzetközi magánjoga; g) Európai szerződési jog; h) Összehasonlító szerződési jog. A “Vita” első témája a szerződések kötőereje D. Mazeud, L. Aynès és J.-P. Chazal cikkei alapján.

Sokatmondó, hogy az egyes szerződések anyaga a teljes folyóirat terjedelmének mintegy harmadát teszi ki. Az egyes szerződések felosztása a folyóiratban a szokásosnak tekinthető tulajdonátruházó, használati jogot biztosító, szolgáltatás nyújtására irányuló és a hitelszerződések csoportján kívül önálló egységbe foglalja az ún. szervezeti szerződéseket (contrats organisation), amelyek a szerződési szolidaritás eszmerendszerének egyik gyújtóterületét adják; ide tartoznak a disztribúciós rendszerek szerződései, például a franchise és koncessziós szerződések. Végül külön csoportot képeznek az egyes eljárásokkal kapcsolatos szerződések.

A speciális szám minden év januárjában adja közre a megelőző év októberében a Szerződések folyóirata által egy adott témában szervezett évi rendes konferencián elhangzott előadások gyűjteményét. Az első rendes konferencia (2003. október 22. Párizs) témája “Az időfaktor és a szerződések” volt.

Franciaország nem szűkölködik nívós magánjogi folyóiratokban, indokolt tehát megvizsgálni, hogy komoly ok áll-e a Szerződések folyóiratának megjelenése mögött. Nem áll módunkban valamennyi francia magánjogi folyóiratra kitérni, ez nem is célunk, inkább csak a legfontosabb általános folyóiratok számbavételével próbáljuk meg felvázolni a jelen viszonyokat ezen a téren.

Alapvető forrás a Semmítőszék határozatainak közlönye, amely elsősorban felülvizsgálati eljárásban hozott válogatott ítéletek rendelkező részét adja közre a tényállás és az indokolás ismertetésével. A Dalloz és a Jogi hét olyan hetilapok, amelyekben a jog minden területével kapcsolatosan találni anyagokat: jogszabályokat, bírósági határozatokat, ezek elemzését, valamint reflexiókat. Ez a két folyóirat jelenti a francia jogászok számára az alapvető információs forrást a mindennapokban. Ennek az igénynek megfelelően – bár összefoglaló anyagok is találhatóak bennük – a Dalloz és a Jogi hét szerkesztése alapvetően kronológiai sorrendet követ, a megjelenő anyag kevésbé szűrt és tematizált; a cél itt a mindenre kiterjedő tájékoztatás a fontosabb reflexiók közreadása mellett. A Negyedévi polgári jogi folyóirat és ikertestvére a Negyedévi kereskedelmi és gazdasági jogi folyóirat – melyek az elnevezésüknek megfelelően a polgári, illetve a gazdasági jog minden területét átfogják – szerkesztése ezzel szemben tematikai sorrendet követ összefoglaló anyagokkal és elemzésekkel, ahol minden témának állandó referense van. Jellegében és szerkesztésében a Szerződések folyóirata ez utóbbi két folyóirattal mutat közeli rokonságot.

A szerződések joga a magánjog óriási és viszonylag homogén szeletét jelenti, melynek jelentőségét nem szükséges ecsetelni. A téma tehát indokolhatja önálló folyóirat útnak indítását különösen amellett, hogy a többi folyóiratban a szerződések jogának szentelt rész meglehetősen szűk. A vizsgált anyag fejlődéséről készített évi három pillanatfelvétel hű képet adhat a folyamatokról, az olvasót pedig megkíméli az időrabló válogatástól. A folyóirat értékét nyilván a szerzők kitartó színvonalas munkája adhatja meg. Úgy tetszik tehát, hogy minden szükséges és fontos körülmény megadatott ahhoz, hogy a Szerződések folyóirata komoly értékekkel gazdagítsa a francia magánjog irodalmát.

1 Franciaországban minden páratlan évben magánjogból, minden páros évben közjogból rendezik meg ezt a nemzeti versenyvizsgát a doktori fokozattal rendelkezőknek. A négy forduló után a 7 tagú zsűri által felállított sorrend alapján kerülnek elosztásra az ország különböző jogi karain megüresedő professzori székek a helyezettek választásának sorrendjében. 2003-ban 33 helyre 250 jelentkező pályázott.