A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Szerződések tára
Gazdaságijog
A szerződések érvénytelensége
Öröklési jog – Anyagi jog
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás

Szűcs Imre Zoltán: A bizalmi vagyonkezelés – közelebbről


Fontos könyv jelent meg ez év márciusában A bizalmi vagyonkezelés és a trust, Jogtörténeti és összehasonlító jogi elemzés címmel a HVG-ORAC Kiadó gondozásában. A kötet szerzője, dr. Sándor István arra vállalkozott, hogy a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó legfontosabb jogi jellemzőket összefoglalja.

Cikkeink

Ghira Márton, Sági Barnabás: Első lépések egy új jogintézmény meghonosításának útján

A napjainkban a szakmai közbeszédben magának első helyet kivívó új Ptk. számos újítása mellett 2014. március 15-ével egy eddig a hazai jog számára ismeretlen, új jogintézményt keltett életre: a bizalmi vagyonkezelést. Mivel kevés olyan példát ismerünk, amikor gyakorlatilag történelmi gyökerek, szerves fejlődés nélkül kell a hazai jogalkalmazásnak megismerkednie egy új jogi konstrukcióval, ezért érthető a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatban táplált különös érdeklődés, fokozott figyelem, amelynek ékes példáját jelenti az április 24-én, a Duna Palotában megtartott STEP (Society of Trust and Estate Practitioners)...

Szűcs Imre Zoltán: A bizalmi vagyonkezelés – közelebbről

Fontos könyv jelent meg ez év márciusában A bizalmi vagyonkezelés és a trust, Jogtörténeti és összehasonlító jogi elemzés címmel a HVG-ORAC Kiadó gondozásában. A kötet szerzője, dr. Sándor István arra vállalkozott, hogy a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó legfontosabb jogi jellemzőket összefoglalja. A nyolc fejezetből álló mű az első olyan magyar nyelvű könyvnek tekinthető a témakörben, amely a gyakorló ügyvéd számára is számos tanulsággal szolgálhat.

Áttekintő táblázat készült a Kúria 1/2014. PJE határozatáról

Wellmann György egy korábbi cikkében bemutatta az 1/2014. számú jogegységi határozat megalkotásának körülményeit, illetve annak jelentőségét. Most egy áttekintő táblázatot adunk közre, amely a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) iránymutatásait négy kategóriába osztályozva mutatja aszerint, hogy (1.) továbbra is irányadóak; (2.) az új Ptk. eltér azoktól, emiatt nem irányadóak; (3.) beépültek az új Ptk.-ba, emiatt nem irányadóak; valamint (4.) az új Ptk.-tól függetlenül meghaladottak.

Kenesei Judit: A cégeljárás új szabályai a Ptk. után (GJ, 2014/7-8., 3-8. o.)*

Van-e élet a Ptk. után? A cégeljárásban biztosan van, ezt tapasztalhatjuk nap mint nap. Talán olvasták az ez évi áprilisi Pesti Ügyvédet? Abban a „Párbeszéd a Cégbírósággal” című cikk megállapítja, hogy az új Ptk.-val kapcsolatosan a Cégbíróságon rengeteg problémát és bizonytalanságot látnak. Ez való igaz, jelenleg is rengeteg probléma és bizonytalanság van, mégpedig a diszpozitív szabályozás miatt. Az utóbbi hetekben számos konferencián vettem részt, ahol különböző előadók különbözőképpen közelítették meg a Ptk. III. Könyvének szabályait, illetőleg fejtették ki véleményüket azok alkalmazásáról.

Elhunyt Weiss Emília professzor asszony

1927-ben született, 1950-ben végzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen (a mai ELTE), de már 1949-től demonstrátorként részt vett a Polgári Jogi Tanszék munkájában. 1979 végéig ott dolgozott egyetemi tanárként, ezóta professor emeritusként. A kandidátusi fokozatot 1966-ban szerezte meg „A szerződés érvénytelensége a polgári jogban” című kandidátusi értekezéssel, az állam- és jogtudományok doktora fokozatot 1979-ben...

Wallacher Lajos: A választottbírósági kikötés tisztességtelensége fogyasztói szerződésekben (EJ, 2014/3., 10-16. o.)

A Kúria 2013. október 15-én 3/2013. Polgári jogegységi határozatával1 tisztességtelenné nyilvánította bármely választottbíróság kikötését a fogyasztói szerződésekben, ha a kikötés általános szerződési feltételekben, vagy egyedileg meg nem tárgyalt feltételekben szerepel.2 Ennek az írásnak a célja az, hogy elemző megközelítésben bemutassa e jogegységi határozatot, továbbá a magyar jog hatálya alá tartozó választottbíróságokra nézve levonja a jogegységi határozatból adódó eljárási jogkövetkezményeket.

Katonáné Pehr Erika: Változások a gyámság szabályozásában, különös tekintettel a gyámrendelésre (CSJ, 2014/2., 1-10. o.)

A Gyermek Jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény, – melynek kihirdetéséről a 1991. évi LXIV. törvény rendelkezik – 20. cikkének 1. pontja kimondja, hogy „minden olyan gyermek, aki ideiglenesen vagy véglegesen meg van fosztva családi környezetétől, vagy saját érdekében nem hagyható meg e környezetben, jogosult az állam különleges védelmére és segítségére. Magyarországon hagyományosan a gyámság az a jogintézmény, amely szülői felügyeletet gyakorló szülő hiányában a kiskorúak gondviselését, képviseletét, vagyonának kezelését a gyámhatóság által kirendelt gyám személyén...

A cégek vezetőinek teendői és felelőssége az új Ptké. és a módosult Cégtörvény, valamint a munka- és társasági jogi szabályok alapján

hvgorac_szeminariumA június 17-én rendezett HVG-ORAC szeminárium alapgondolata az volt, hogy a társasági, polgári jogi, cégjogi és munkajogi szabályok (Ptk., Ptké., Ctv., Mt.) a saját tárgykörükre koncentrálnak, a cégek vezetőinek viszont valamennyi rájuk vonatkozó rendelkezést alkalmazniuk kell, méghozzá teljes komplexitásukban. Gál Judit előadása az új társasági és a cégjogi rendelkezésekből indult ki, Pál Lajos pedig a Munka Törvénykönyve szabályaiból, de mindketten az összefüggésekre figyelemmel elemezték a cégek vezetőinek felelősségét és teendőit. Megállapításaik közül a következőkben kiemelünk néhányat.

Verebics János: A termékszavatosságról (GJ, 2014/6., 7-11. o.)

A Ptk. új jogintézményként vezette be a magyar jogba a (nem nemzetközi előzmények nélküli) termékszavatosságot. E konstrukcióban a gyártó és a fogyasztó közvetlenül nincsenek kapcsolatban egymással: a fogyasztó termékhiba esetén a neki az ingó dolgot eladó vállalkozással kötött szerződése „alapján”, de a szerződéses jogviszony keretei közül kilépve egy harmadik személy, a gyártó irányában érvényesítheti jogosítványait. A hazai törvényi szabályozás forrásvidékét vélhetően a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről...

Csőke Andrea: Az új Ptk. szerinti kezesség a csőd- és a felszámolási eljárásokban (GJ, 2014/5., 9-13. o.)

Gazdaság és JogA kezesség és a fizetésképtelenségi eljárások kapcsolata mindig is neuralgikus kérdés volt, hiszen mi másért biztosítaná valaki a követelését kezességgel, mint azért, hogy a kötelezett nem fizetése esetén a kezestől a követelését be tudja hajtani. Ugyanakkor a csődeljárás, felszámolási eljárás a maga speciális szabályaival egy külön világot teremt a „rendes” polgári jogi szabályokhoz képest, s gyakran a polgári jogi szabályok a fizetésképtelenségi eljárásokban nem úgy működnek, mint rendesen. Ezért nagyon fontos annak vizsgálata, hogy a két szabályozás hogyan működik együtt.

Grad-Gyenge Anikó: Töltse le a szerzői jog érvényesítéséről szóló kézikönyvünket!

Megjelent a Kézikönyv a szerzői jog érvényesítéséhez című kötet legújabb kiadása, amelynek célja a szerzői jog valamennyi olyan aspektusának bemutatása, ami szükséges lehet a jogérvényesítéshez. Így a kötet négy nagy fejezetet tartalmaz, egy anyagi jogi részt, amely tárgyalja a szerzői anyagi jog valamennyi lényeges aspektusát, felhasználva a magyar bírói gyakorlatot, a Szerzői Jogi Szakértő Testület véleményeit és az Európai Bíróság vonatkozó ítéleteit is, valamint egy erre az alapra építkező polgári, büntető és vámjogi jogérvényesítésről szóló fejezetet.

Szülői felügyelet, gyermekvédelem, jogellenes elvitel, mediáció az új Ptk. és a kapcsolódó törvények szerint

A HVG-ORAC Kiadó 2014. május 29-én tartja a harmadik családjogi konferenciáját, és immár hagyománynak számít, hogy azok a résztvevők, akik nem járatják a Családi Jog folyóiratot, a részvételi díj fejében előfizetőjévé válnak. Ahogyan ez már megszokott, délelőtt előadásokra, délután kerekasztal-beszélgetésekre kerül sor. Az előadások részben az új Ptk. hatálybalépéséhez és a gyermekvédelmi változásokhoz kapcsolódnak, részben pedig a jogellenes gyermekelvitel témájával foglalkoznak; s valamennyi előadást vita követi.