A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Szerződések tára
Gazdaságijog
A szerződések érvénytelensége
Öröklési jog – Anyagi jog
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás

Wallacher Lajos: A választottbírósági kikötés tisztességtelensége fogyasztói szerződésekben (EJ, 2014/3., 10-16. o.)


Új Ptk. 6:104. § (1) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben tisztességtelennek minősül különösen az a kikötés, amely (...)
i) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó peres vagy más jogi úton történő igényérvényesítési lehetőségeit, különösen, ha - anélkül, hogy azt jogszabály előírná - kizárólag választottbírósági útra kényszeríti a fogyasztót (...)

Cikkeink

Wallacher Lajos: A választottbírósági kikötés tisztességtelensége fogyasztói szerződésekben (EJ, 2014/3., 10-16. o.)

A Kúria 2013. október 15-én 3/2013. Polgári jogegységi határozatával1 tisztességtelenné nyilvánította bármely választottbíróság kikötését a fogyasztói szerződésekben, ha a kikötés általános szerződési feltételekben, vagy egyedileg meg nem tárgyalt feltételekben szerepel.2 Ennek az írásnak a célja az, hogy elemző megközelítésben bemutassa e jogegységi határozatot, továbbá a magyar jog hatálya alá tartozó választottbíróságokra nézve levonja a jogegységi határozatból adódó eljárási jogkövetkezményeket.

Katonáné Pehr Erika: Változások a gyámság szabályozásában, különös tekintettel a gyámrendelésre (CSJ, 2014/2., 1-10. o.)

A Gyermek Jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény, – melynek kihirdetéséről a 1991. évi LXIV. törvény rendelkezik – 20. cikkének 1. pontja kimondja, hogy „minden olyan gyermek, aki ideiglenesen vagy véglegesen meg van fosztva családi környezetétől, vagy saját érdekében nem hagyható meg e környezetben, jogosult az állam különleges védelmére és segítségére. Magyarországon hagyományosan a gyámság az a jogintézmény, amely szülői felügyeletet gyakorló szülő hiányában a kiskorúak gondviselését, képviseletét, vagyonának kezelését a gyámhatóság által kirendelt gyám személyén...

A cégek vezetőinek teendői és felelőssége az új Ptké. és a módosult Cégtörvény, valamint a munka- és társasági jogi szabályok alapján

hvgorac_szeminariumA június 17-én rendezett HVG-ORAC szeminárium alapgondolata az volt, hogy a társasági, polgári jogi, cégjogi és munkajogi szabályok (Ptk., Ptké., Ctv., Mt.) a saját tárgykörükre koncentrálnak, a cégek vezetőinek viszont valamennyi rájuk vonatkozó rendelkezést alkalmazniuk kell, méghozzá teljes komplexitásukban. Gál Judit előadása az új társasági és a cégjogi rendelkezésekből indult ki, Pál Lajos pedig a Munka Törvénykönyve szabályaiból, de mindketten az összefüggésekre figyelemmel elemezték a cégek vezetőinek felelősségét és teendőit. Megállapításaik közül a következőkben kiemelünk néhányat.

Verebics János: A termékszavatosságról (GJ, 2014/6., 7-11. o.)

A Ptk. új jogintézményként vezette be a magyar jogba a (nem nemzetközi előzmények nélküli) termékszavatosságot. E konstrukcióban a gyártó és a fogyasztó közvetlenül nincsenek kapcsolatban egymással: a fogyasztó termékhiba esetén a neki az ingó dolgot eladó vállalkozással kötött szerződése „alapján”, de a szerződéses jogviszony keretei közül kilépve egy harmadik személy, a gyártó irányában érvényesítheti jogosítványait. A hazai törvényi szabályozás forrásvidékét vélhetően a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről...

Csőke Andrea: Az új Ptk. szerinti kezesség a csőd- és a felszámolási eljárásokban (GJ, 2014/5., 9-13. o.)

Gazdaság és JogA kezesség és a fizetésképtelenségi eljárások kapcsolata mindig is neuralgikus kérdés volt, hiszen mi másért biztosítaná valaki a követelését kezességgel, mint azért, hogy a kötelezett nem fizetése esetén a kezestől a követelését be tudja hajtani. Ugyanakkor a csődeljárás, felszámolási eljárás a maga speciális szabályaival egy külön világot teremt a „rendes” polgári jogi szabályokhoz képest, s gyakran a polgári jogi szabályok a fizetésképtelenségi eljárásokban nem úgy működnek, mint rendesen. Ezért nagyon fontos annak vizsgálata, hogy a két szabályozás hogyan működik együtt.

Grad-Gyenge Anikó: Töltse le a szerzői jog érvényesítéséről szóló kézikönyvünket!

Megjelent a Kézikönyv a szerzői jog érvényesítéséhez című kötet legújabb kiadása, amelynek célja a szerzői jog valamennyi olyan aspektusának bemutatása, ami szükséges lehet a jogérvényesítéshez. Így a kötet négy nagy fejezetet tartalmaz, egy anyagi jogi részt, amely tárgyalja a szerzői anyagi jog valamennyi lényeges aspektusát, felhasználva a magyar bírói gyakorlatot, a Szerzői Jogi Szakértő Testület véleményeit és az Európai Bíróság vonatkozó ítéleteit is, valamint egy erre az alapra építkező polgári, büntető és vámjogi jogérvényesítésről szóló fejezetet.

Szülői felügyelet, gyermekvédelem, jogellenes elvitel, mediáció az új Ptk. és a kapcsolódó törvények szerint

A HVG-ORAC Kiadó 2014. május 29-én tartja a harmadik családjogi konferenciáját, és immár hagyománynak számít, hogy azok a résztvevők, akik nem járatják a Családi Jog folyóiratot, a részvételi díj fejében előfizetőjévé válnak. Ahogyan ez már megszokott, délelőtt előadásokra, délután kerekasztal-beszélgetésekre kerül sor. Az előadások részben az új Ptk. hatálybalépéséhez és a gyermekvédelmi változásokhoz kapcsolódnak, részben pedig a jogellenes gyermekelvitel témájával foglalkoznak; s valamennyi előadást vita követi.

Dzsula Mariann: Miért kógens a diszpozitív? (CH, 2014/2., 3., 4., 6.)

A cikk a Kúria, a Fővárosi Ítélőtábla, a Győri Ítélőtábla, a Debreceni Ítélőtábla, a Debreceni Törvényszék, az Egri Törvényszék, a Nyíregyházi Törvényszék, a Szolnoki Törvényszék, a Balassagyarmati Törvényszék bírái és a jogászi szakma más jogterületén dolgozók részvételével a Debreceni Ítélőtáblán 2014. február 4-én tartott szakmai tanácskozás anyagát ismerteti.

Gárdos István és Gárdos Péter: A vezető tisztségviselők felelőssége az új Polgári Törvénykönyvben

A jogi személyek vezető tisztségviselőinek felelőssége az elmúlt hónapokban a viták kereszttüzébe került. Ennek oka, hogy az új Polgári Törvénykönyv megújult kontraktuális felelősségi szabályai és a vezető tisztségviselők által szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai új helyzetet teremtettek. A jelen cikk a vezető tisztségviselő kontraktuális és deliktuális felelősségének aspektusait vizsgálja, és rámutat arra, hogy minden alapot nélkülöznek azok az állítások, amelyek szerint a vezető tisztségviselők az új Ptk. alapján a saját vagyonukkal felelnének a jogi személy által okozott károkért.

Wellmann György: A Legfelsőbb Bíróság (Kúria) elvi iránymutatásainak új Ptk. miatti felülvizsgálata

Az új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) 2014. március 15-én lépett hatályba. Ugyanakkor a bíróságoknak a korábban keletkezett jogviszonyokból származó jogvitákban még hosszú ideig alkalmazniuk kell a régi Ptk.-t, valamint a Legfelsőbb Bíróságnak (Kúriának) az ehhez kapcsolódó elvi iránymutatásait, illetve az elvi irányítás 1998 előtti eszközeit is.

Jönnek a bizalmi vagyonkezelők – Menekülési útvonal

Bűnre csábít, de összességében nem nyújt az eddigieknél több lehetőséget adóeltitkolásra, vagyonkimentésre a hamarosan igénybe vehető bizalmi vagyonkezelés.
Kitartónak tűnik a következő négy évre is felhatalmazást kapó Orbán-kormány abban, hogy hazaédesgesse a magyarok külföldre vitt százmilliárdjait.

Wellmann György: A szerződések általános szabályai az új Ptk.-ban – II. Rész

 Ami a szerződés létrejöttét illeti, az új Ptk. is változatlanul a konszenzuál szerződések elvi alapján áll, vagyis a szerződés létrejöttéhez nem szükséges a dolog átadása vagy más reálcselekmény, hanem elegendő a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezése (konszenzus). A konszenzusnak a lényeges és a bármelyik fél által lényegesnek minősített kérdésekre kell kiterjednie. Az a kérdés tekintendő „lényegesnek minősítettnek”, amellyel kapcsolatban a fél egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja megkötni.