A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Szerződések tára
Gazdaságijog
A szerződések érvénytelensége
Öröklési jog – Anyagi jog
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
A bizalmi vagyonkezelés

Jójárt Eszter: Diszpozitivitás a régi és az új Polgári Törvénykönyvben


Noha a diszpozitivitás jogtani mibenlétét a jogi karokon már az első évben, magyar polgári jogi jelentését pedig másodévben oktatják, egy konkrét magánjogi norma diszpozitivitásának megítélése sok esetben mégsem egyszerű.

Cikkeink

Jójárt Eszter: Diszpozitivitás a régi és az új Polgári Törvénykönyvben (MJ, 2014/12., 674-685. o.)

Noha a diszpozitivitás jogtani mibenlétét a jogi karokon már az első évben, magyar polgári jogi jelentését pedig másodévben oktatják, egy konkrét magánjogi norma diszpozitivitásának megítélése sok esetben mégsem egyszerű. A nehézség nem csak a diszpozitivitás fogalmával kapcsolatos jogirodalmi elképzelések különbözőségéből, hanem a jogi norma megfogalmazásából, céljából és abból a mindig változó gazdasági-társadalmi-morális háttérből ered, amelyben jogi fogalmaink jelentéstartalmat, funkciót nyernek.

Bánáti János: A vagyonkezelő ügyvéd

A hazai jogtudomány és jogalkotás az elmúlt és a még előttünk álló jó néhány évben az egyes jogterületeket átfogó nagy törvénykönyvek, kódexek újraírásának korát éli. Ez nyilvánvalóan összefüggésben van a változó kor megváltozott társadalmi igényeivel, amelyek egyfelől korábbi jogintézmények eltűnését vagy lényegi módosulását, másfelől viszont új jogintézmények születését eredményezik. A polgári jog területén ilyen teljesen új, bár nem minden előzmény nélküli jogintézmény a bizalmi vagyonkezelés.

Lőrincz György: A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról (GJ, 2014/12., 3-8. o.)

Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a tétel a jogrendszer tagozódásával (az egyre inkább uralkodó felfogás szerint tagozásával) összefüggő polémiákra. Az ebből fakadó törvényalkotói távolságtartás jó példájaként említhető a Ptk. Javaslat miniszteri indokolásának a polgári jogi és a munkajogi szabályozás viszonyára utaló megállapítása. Érdemes szó szerint idézni e szöveget.

Wellmann György: A szerződéskötésre vonatkozó új szabályok

2014. november 25-én az Új magánjog sorozat Szerződések tára című (a szerződéseket ismertető és szerződésmintákat tartalmazó) kötetéhez kapcsolódó szemináriumon a résztvevők az új Ptk. kötelmi jogi könyvét – különösen az egyes szerződéseket –, valamint a zálogszerződést tekintették át.

Gál Judit: Az új Ptk.-val összefüggő cégjogi változások (GJ, 2014/11., 3-9. o.)

Ismeretes, hogy az új Ptk. (A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a továbbiakban: Ptk.) hatálybalépésétől, 2014. március 15. napjától kezdődően magába integrálta – egyebek közt – a társasági jog addig külön törvénnyel (a Gt.-vel, vagyis a 2006. évi IV. törvénnyel) szabályozott normarendszerét is. A jogalkotói koncepciónak megfelelően arra törekedtek, hogy a jogi személyek (köztük a gazdasági társaságok, egyesülések, szövetkezetek, egyesületek, alapítványok) legfontosabb előírásait a Ptk. tartalmazza.

Cser-Palkovics Tamás: A Kbt. és az új Ptk. viszonyrendszere

Évtizedes előkészítő munka után 2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.). Tekintettel arra, hogy az új Ptk. a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyairól, és ezen belül – többek között – a személyek szerződéses jogviszonyairól rendelkezik, a 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) pedig a közbeszerzési eljárások eredményeképpen megkötött szerződésekre állapít meg speciális rendelkezéseket, az átfedő szabályozási területből óhatatlanul felvetődik a két törvény egymáshoz való viszonyának kérdése, több esetben számos értelmezési problémát is felvetve.

Az új Ptk. alkalmazása a munkaviszonyra

Az új Ptk. alkalmazása a munkaviszonyra című konzultációval egybekötött szakmai szeminárium keretében dr. Lőrincz György pontosan arra vállalkozott, amit a cím sugall: bemutatta a két nagy törvénykönyv közötti kapcsolatokat, azok elvi és tényleges következményeit. Elméleti és gyakorló jogászként, bírói és ügyvédi tapasztalatok birtokában, a munkajog területén tevékenykedő minisztériumi vezetőként és kodifikációs szakemberként, számos szakkönyv - köztük a Munka Törvénykönyve magyarázata közelmúltban megjelent második kiadása - szerzőjeként okkal vállalhatta el ezt a feladatot.

Leszkoven László: Az általános szerződési feltételek útján létrejövő szerződések (GJ, 2014/10., 3-9. o.)

Ismeretes, hogy a 2014. március 15. napjától hatályos Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény, Ptk.) lényeges kérdésben nem változtatott az általános szerződési feltételek útján létrejövő szerződések szabályain, a kisebbnek tűnő módosulások azonban semmiképpen nem nevezhetők apróságoknak. Ezenkívül jelentős módosításon estek át a kötelmi jog közös és a szerződések általános szabályai is, ez pedig kihatással van a blankettaszerződésekre is.

Mi következik az új Ptk. után?

Beszámoló a Magyar Jogász Egylet október 16-i konferenciájáról
2014. október 16-án a Magyar Jogász Egylet (MJE) konferenciát rendezett „Mi következik az új Ptk. után?” címmel. Sárközy Tamásnak, az MJE elnökének megnyitója után Bodzási Balázs (főtanácsadó, Igazságügyi Minisztérium Miniszteri Kabinet) „Jogalkotási teendők az új Ptk. kapcsán” című előadása következett. Az előadó először a Minisztérium terveiről számolt be, majd néhány konkrét kérdésben ismertette személyes álláspontját.

Gárdos István: A kölcsönszerződésből fakadó követelések elévülésének kezdő időpontja

A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény szerint a törvény hatálya alá tartozó szerződésekből eredő követelések elévülése a kölcsönszerződés megszűnésével kezdődik. A törvény miniszteri indokolása szerint a rendelkezés indoka, hogy a fogyasztói kölcsönszerződés a felek között olyan huzamos ideig tartó, folyamatosnak és egységesnek tekinthető szerződéses jogviszonyt hoz létre, amely alatt a szerződésből fakadó követelések elévülése kizárt.

Boros Zsuzsa: A Ptk. cselekvőképességi és családjogi rendelkezéseinek alkalmazását segítő átmeneti normákról (CSJ, 2014/3., 2-8. o.)

Már többször olvashattuk, hogy a Polgári Törvénykönyv elfogadásával egy olyan civiljogi kódexe lesz Magyarországnak, amely komplex módon tekinti át a magánjogi szabályozás hatályos jogszabályi rendszerét, beépíti a bírósági gyakorlat maradandó vívmányait, eleget tesz Magyarország európai uniós és más, nemzetközi kötelezettségeinek, s tekintettel van a hazai és a külföldi tudományos munkák eredményeire. Az új kódex – számos ponton – fenntartja ugyan a korábbi Ptk. szabályait, ugyanakkor a magánjogi jogviszonyok szélesebb körű szabályozása, egyes területeken a szabályozási mód koncepcionális megváltoztatása...

Miskolczi Bodnár Péter: A versenyjog és az új Ptk.

E tanulmányban a versenyjogi szabályok és az új Ptk. kapcsolatáról lesz szó. Az új Ptk. 2014. március 15-i hatálybalépését követően bekövetkező helyzetet a régi Ptk. és a versenykorlátozások joga közötti kapcsolat fényében, a változásokat kiemelve igyekszem bemutatni. A cikk két fő részből áll. Az első rész a versenyjog és az új Ptk. egymásra hatását érzékelteti, a második rész a versenyjog és a polgári jog viszonyának általános kérdéseiről szól, kiemelve a versenyjog és a Ptk. kapcsolatának olyan pontjait, amelyek tekintetében valamilyen változásra került sor....