A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Szerződések tára
Gazdaságijog
Cikkeink

Wellmann György: A szerződések általános szabályai az új Ptk.-ban – II. Rész

 Ami a szerződés létrejöttét illeti, az új Ptk. is változatlanul a konszenzuál szerződések elvi alapján áll, vagyis a szerződés létrejöttéhez nem szükséges a dolog átadása vagy más reálcselekmény, hanem elegendő a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezése (konszenzus). A konszenzusnak a lényeges és a bármelyik fél által lényegesnek minősített kérdésekre kell kiterjednie. Az a kérdés tekintendő „lényegesnek minősítettnek”, amellyel kapcsolatban a fél egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja megkötni.

Wellmann György: A szerződések általános szabályai az új Ptk.-ban – I. Rész

 Szerződések Tára Az új Ptk. (2013. évi V. tv.) vitathatatlanul igen kiemelkedő jogászi teljesítmény, amely nagy körültekintéssel és hatalmas szellemi energia ráfordításával készült el. Ez tekinthető az elmúlt ötven év legnagyobb és legfontosabb kodifikációs munkájának egyrészt időtartamára (mintegy 15 év), illetve terjedelmére (1596 §) figyelemmel, másrészt pedig a kódex társadalmi jelentősége miatt, hiszen ez az a törvény, amely az életviszonyok legszélesebb körét szabályozza, és így valamennyiünket, embereket és szervezeti jogalanyokat egyaránt érint. Az, hogy az új Ptk. megalkotására szükség volt, vitán felül...

Kötelmek, szerződések joga az új Ptk.-ban

Az új Polgári Törvénykönyv és a hozzá kapcsolódó jogszabályok hatályba lépése a szerződési jog szempontjából is jelentős változásokat hoztak. Az új szabályok alkalmazására úgy a jogi hivatásrendeknek, gazdasági szakembereknek, mint a jogi oktatásnak fel kell készülnie. A kódex (és a kapcsolódó törvények, rendeletek) 2014. március 15-i hatálybalépését követően megnyílott a lehetőség arra, hogy a jogászok és nem jogászok szakmai felkészítésének, a jogi szaktárgyak rendszeres oktatásának támogatására immár a hatályos, teljes körű joganyag alapján új jegyzetek, tankönyvek, segédanyagok készüljenek.

Pázmándi Kinga: A kistársaságok és a kft. az új Ptk.-ban – az új Ptké. és az ún. salátatörvény megjelenése után

A HVG-ORAC Kiadó új Ptk.-t a kapcsolódó és az átmeneti szabályokkal együtt bemutató 2014. tavaszi konferenciasorozata március 20-án a jogi személy könyvvel foglakozott. Az átmeneti szabályozás kiindulópontja az, hogy a jogi személyek 2014. március 15-e utáni első létesítő okirat módosításukkal egyidejűleg kötelesek átállni az új Ptk. szabályozási rendszerének alkalmazására, de legkésőbb 2015. március 15-ig meg kell ezt tenniük. Ez a végső időpont alapítvány, egyesület, kft. és rt. esetében 2016. március 15., szövetkezetnél pedig 2015. június 15.

Gál Judit: Az új Ptk. hatálybalépésével kapcsolatos – cégeket érintő – átmeneti szabályok (CH, 2014/3., 3-7. o.)

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi törvény 2014. március 15. napjától hatályba lép, az ezt követően keletkező jogviszonyokra, alakuló cégekre értelemszerűen már az új szabályok irányadóak. Rendkívül fontos azonban annak tisztázása, hogy a hatálybalépés előtti jogviszonyok, a 2014. március 15. előtt létrejött cégek, gazdasági társaságok helyzete hogyan alakul, kell-e létesítő okiratukat az új Ptk.-hoz igazítaniuk, és ha igen, mennyi idejük van erre. A létesítő okirat módosítása ugyanis igen bonyolult feladat lesz, különösen a gazdasági társaságok számára.

Cégvezetői felelősségbiztosítás – Bedöntési szabadság

Évi százezer forintos díj alatt nincs olyan biztosítás a piacon, ami fizet az új Ptk. alapján a magánvagyonával is felelős, károkozó cégvezető helyett.
Több százezer vállalkozás érdeklődése támadhat fel a vezetőik által okozott károkra kiterjedő felelősségbiztosítások iránt, mivel a március 15-étől hatályos új polgári törvénykönyv szerint nemcsak a cégek, hanem, magánvagyonukkal, a navigátoraik is felelnek harmadik felek előtt, ha rossz döntést hoznak.

Töltse ki az új Ptk.-ról szóló kvízünket, és nyerjen!

A kvíz kitöltésére megadott határidő lejárt!
A helyes megfejtők között kisorsolunk egyet, aki az alábbi nyeremények közül választhat: egy éves előfizetés a Jogkódex Prémium termékre (benne többek között az új Ptk. e-kommentárral), vagy egy teljes „új Ptk. szett”: hatkötetes kommentár + Fordítókulcs + az Új magánjog sorozat márciusban megjelenő két kötete + részvételi lehetőség a március 20-i (jogi személyről szóló) és az április 8-i (dologi, kötelmi és öröklési jogi) szemináriumokon.

AB-döntés a közszereplők bírálatának határairól

Kifejezetten pikánsnak nevezhető az a szituáció, amit az Alkotmánybíróság (AB) múlt heti – az új Ptk. egyik kitételét megsemmisítő – határozata előidézett. Nem csak arról van szó, hogy a miniszterelnök által a kormányhoz lojális jogtudósokkal „telepakolt” AB megint elkaszált egy új törvényt, ilyesmi már eddig is előfordult. A bizarr helyzetet alapvetően nem is az idézte elő, hogy nyolc Donáti utcai taláros professzor megbuktatta a másfél évtizeden keresztül legalább tíz másik polgári jogász professzor által kidolgozott kódexet.

Leszkoven László: Szerződéses biztosítékok változása az új Ptk.-ban (GJ, 2014/2., 3-8. o.)*

A polgári jogi viszonyok összetett jogviszonyok, Grosschmid Béni szavait kölcsönvéve olyan kötelmi, vagy kötelmi szálakkal átszőtt dologi jogviszonyok, melyeket leginkább bonyolult szövetként lehetne jellemezni, mely szövet valamennyi szálán végiglátni aligha lehetséges. A szerződéses kötelmeket ez a bonyolultság egyre inkább jellemzi, de aligha állhatunk másképpen zálogjoghoz sem, mely Nizsalovszky találó megfogalmazásával a dologi jogoknak a kötelmek felé eső szárnyán helyezkedik el.

Közéleti szereplő személyiségi jogának védelméről döntött az Alkotmánybíróság

A 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv 2:44. §-a úgy rendelkezik, hogy „A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét méltányolható közérdekből, szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja.” Ha elemeire bontjuk ezt a rendelkezést, akkor azt láthatjuk, hogy a közéleti szereplő személyiségi jogainak korlátozására...

Verebics János: Egyes szerződések az új Ptk.-ban – II. Rész

Új, a mai üzleti élet követelményeihez igazodó jogintézményként került be a Ptk.-ba a forgalmazási és a jogbérleti (franchise) szerződés. Mint az új Ptk. Javaslatához fűzött indokolás is hangsúlyozza, a jogalkotó kifejezetten törekedett arra, hogy a hatályos állapothoz képest részletesebben szabályozza azokat a jogviszonyokat, amelyek arra irányulnak, hogy az áru a gyártótól eljusson a fogyasztóig. Ez volt az oka annak, hogy a klasszikus közvetítői jogviszonyon, a bizományon túl – a közvetítői kockázat vállalás sajátosságaira tekintettel –külön-külön szabályozza a közvetítői, a forgalmazási és a franchise...

Verebics János: Egyes szerződések az új Ptk.-ban – I. Rész

A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk., a 2013. évi V. törvény az egyes szerződésekre vonatkozó szabályai a korábbi Polgári Törvénykönyvhöz képest úgy jogdogmatikai, mint koncepcionális szempontból egyaránt számos változást hoztak. Igen nagyszámú az egyes szerződéseket, szerződési altípusokat érintő pontosítás, kiegészítés, részbeni újraszabályozás is. A kodifikáció folyamatának alapvető célkitűzésével összhangban olyan, a piacgazdaság követelményeinek megfelelni kívánó szabályozási rendszer jött létre, ahol a felek szerződési autonómiájának messzemenő tiszteletben tartása, a szabályozás diszpozitív jellegének erősödése mellett a jogalkotó tudatosan igyekezett a vagyoni...