Magyarország 1990-ben, négy évtized diktatúrája és zsákutcába torkolló gazdasági kísérletei után ismét a magántulajdonon és a szabad vállalkozáson alapuló társadalom létrehozásának útjára lépett. Ez az alapvető politikai fordulat egybevágott a mai fejlett Európában, mindenekelőtt az Európai Unió tagállamaiban elfogadott és megvalósított társadalomképpel. Ez a társadalmi modell a polgárok magánautonómiájának messzemenő…
Tovább
Kategória: Szakcikkek
Az új Pp. (2016. évi CXXX. tv.) 2018. január 1. napjától hatályos, egységes, professzionális perrendjéből következő – a törvényszékek általános hatáskörére modellezett – új szabályozása a társasági jogi perek szempontjából nem jelent lényeges változást. Ezekben a speciális – cégjogi ismereteken alapuló – nagyobb szakmai gyakorlatot és felkészültséget igénylő jogvitákban már…
Tovább
A magánjogi szabályozással kapcsolatban az egyik alapvető elvárás az, hogy az alapján világos legyen, hogy az egyes kockázatokat a felek közül ki viseli, és hogy a kockázatok elosztása a felek között méltányos és észszerű legyen. Tanulmányunkban elsősorban azt fogjuk vizsgálni, hogy e követelményeknek mennyiben tesz eleget a Polgári Törvénykönyvről szóló…
Tovább
A 2013. évi V. törvénnyel elfogadott új Polgári Törvénykönyv 6:231–6:232. §-ai az adásvételi szerződés két új altípusát vezették be jogunkba: a fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvételét és a saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződést. Ahogy a törvényjavaslathoz fűzött indokolás kiemelte, a Javaslat a régi Ptk.-nak…
Tovább
A szellemi alkotás mindig nagyon személyes tevékenység, így a keletkező szerzői jogok is szorosan a szerző személyéhez kötöttek. Ezekről a jogokról az általános jogátruházási tilalom következtében csak igen szigorú törvényi korlátok között, kivételes jelleggel lehet rendelkezni. Az alkotó által kötött házasság viszont nem csak az alkotó tevékenységét, a kreativitást tudja…
Tovább
A jelen tanulmányban[ a polgári jogi kárveszélyviselés két, egymással szoros szimbiózisban álló, összetett aspektusával foglalkozunk. Az érvénytelenség jelentéseként és elsődleges jogkövetkezményeként mondja ki a Ptk. 6:108. § (1) bekezdése, hogy az érvénytelen szerződésből nem származhatnak joghatások, vagyis az érvénytelen szerződésre nem lehet jogosultságot alapítani és az érvénytelen szerződés teljesítését sem…
Tovább
Eörsi Gyula nagy ívű professzori és jogtudósi pályafutása során két korszak határán élt és alkotott. Ez különösen nehézzé tette azt, hogy maradandót alkosson. Eörsi ennek ellenére a huszadik század kiemelkedő, nemzetközileg is elismert és nagyra értékelt tudósává vált, Világhy Miklóssal közösen írt polgári jogi tankönyvén pedig jogászgenerációk tucatjai nevelődtek. Tudományos…
Tovább
A vezető tisztségviselő jogállása és különösen felelőssége[1] viták kereszttüzében áll – ismét. Kiújult viták övezik a vezető tisztségviselő jogállását, a társasággal fennálló jogviszonyának (jogviszonyainak) számát és jellegét, miközben új viták veszik körül a vezető tisztségviselő felelősségét. A viták kiújulását alapvetően az új Ptk. megváltozott felelősségi rendszere generálja, de tápot ad…
Tovább
Az elmúlt egy év jogszabályi változásai a gazdasági jogot sem hagyták érintetlenül. A jogalkalmazó-jogkereső közönség ezt részben érthető kritikával szemléli, hiszen ezen a területen (is) indokolt lenne az állandóság, a jogszabályi környezet rövidebb-hosszabb ideig tartó nyugalmi állapota. Másrészről azonban épp a jogalkalmazók részéről érkező visszajelzések alapján került sor a módosítások…
Tovább
A Kúria elnöke 2016. január 20. napján döntött „A vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni felelőssége” tárgykörében joggyakorlat elemző csoport felállításáról. A joggyakorlat-elemző csoport feladata a vezető tisztségviselőknek a hitelezők irányában az 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) és a 2006. évi V. tv. (Ctv.) alapján fennálló felelősségével összefüggő jogerős bírósági határozatok megvizsgálása,…
Tovább
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:112. § (1) bekezdése szerint a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. A Ptk. hatályba lépésével vita alakult ki arról, hogy ez utóbbi esetben a vezető tisztségviselő…
Tovább
A közelmúltban egy felülvizsgálati kérelem elbírálása érdekében át kellett tekinteni a korlátolt felelősségű társaság üzletrészére vonatkozó általános szabályokat, a dolog fogalmának hatályos Ptk. szabályozását, a tulajdonátruházási szabályokat (dolog, jog, követelés átruházása) – továbbiak mellett – azon kérdés eldöntéséhez, hogy a vételi jog gyakorlásával keletkezett-e olyan igénye a jogosultnak, amely megelőzi…
Tovább
A Kúria elnökének kezdeményezésére az új Ptk. bírói gyakorlatának alakulását figyelemmel kísérő jogegységi csoportok az ország bíráiból a szervezeti keretektől függetlenül kialakított, önkéntes, kizárólag szakmai érdeklődésen alapuló szakmai közösségek. A jogegységi csoportok 2016-ban kezdték meg munkájukat, amelyet az erre a célra kialakított online felületen végeznek. A jogegységi csoportok ez évi…
Tovább
A Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma célul tűzte, hogy a 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv jogalkalmazása során a kontraktuális kártérítés témakörében felmerülő joggyakorlati kérdéseket az illetékességi területén összegyűjti és elemezi. Megkíséreljük bemutatni, hogyan működik az új Ptk. a gyakorlatban, melyek a kontraktuális kártérítés első jogértelmezési problémái az eddigi…
Tovább
Korábban is közöltünk már döntvénytárakban megjelent, az új Ptk.-val kapcsolatos bírósági határozatokat. Ezúttal a 2017. januári Kúria Döntések két családjogi határozatát, valamint a Fővárosi Ítélőtáblának az Ítélőtáblai Határozatokban megjelent, a szerződések semmisségével kapcsolatos egy határozatát tesszük közzé.
Tovább