A cikk letölthető PDF formátumban is. Válasz Lohn Balázs: Az absztrakció jogintézménye, különös tekintettel a zálogjogra c. cikkére Problémafelvetés 2006. május 26-án az Igazságügyi Minisztérium közzétette az új Polgári Törvénykönyv Javaslata Dologi Jogi Könyvének indokolt normaszöveg-tervezetét (a továbbiakban: Javaslat).1 A tervezet zálogjogi részével kapcsolatos első hozzászólás a Polgári Jogi Kodifikáció

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Az új Polgári Törvénykönyv Javaslata: az önálló zálogjog megszüntetése Az 1050/1998. (IV. 24.) Korm. határozat elrendelte a Ptk. átfogó korszerűsítésére irányuló munkálatok megkezdését, valamint az erre irányuló szakmai tevékenység irányítására a Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság felállítását. A kodifikációs munkálatok során elsőként 2005. augusztus

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! Kereken tíz évvel ezelőtt jelent meg a Polgári jogi kodifikáció első száma. Az 1999-es Beköszöntőben a Szerkesztőbizottság nevében azt ígértem, hogy ez az új jogi periodika az új Polgári Törvénykönyv megalkotásának fázisairól kíván folyamatos és részletes tájékoztatást adni. Az immár tíz évfolyam 54 számát

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! A tanulmány megírásának apropóját a bécsi Európai Kártérítési Jogi Intézet által 2008. november 17-én megrendezett büntető kártérítésről szóló konferencia adta. 1 1. Bevezetés A büntető kártérítés lényege, hogy az olyan szándékos, az adott helyzetben elvárható magatartást nem tanúsító károkozó számára, a pénzügyi ellenértéket meghaladó

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! A Kormány 2008. június 5-én benyújtotta az Országgyűlésnek az új Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot (T-5949-es számú törvényjavaslat, a továbbiakban: Törvényjavaslat). Jelen tanulmány ennek a törvényjavaslatnak a zálogjogi szabályait mutatja be, pontosabban az új Ptk. zálogjogi rendelkezései kapcsán felmerülő elméleti és gyakorlati kérdéseket próbálja meg

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! I. Bevezető: a tilos szerződések általános polgári jogi megközelítése 1. Érvénytelenség, mint a szerződés bírósági úton kikényszeríthetőségének megtagadása A szerződő felek elsődlegesen vagyoni viszonyokban érvényesülő privátautonómiájának kiteljesedését a polgári jog a szerződési jog területén kiváltképpen a szerződési szabadság elvének1 körülbástyázásán, és a túlnyomórészt diszpozitív

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! 1. Előzmények Nemzetközi összehasonlításban viszonylag rövidnek tekinthető előkészületi munkák után a Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság 2006. februárjában véglegesítette és megjelentette az új magyar Polgári Törvénykönyv 1. és 2. könyvének szövegtervezetét. Az első könyv a Tervezet bevezető rendelkezéseit szabályozza, a 2. könyv a személyekre vonatkozó

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! Bevezetés A Szakértői Javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetének a Kötelmi Jogról szóló ötödik könyvének III. fejezetében, amely a “Felelősség alkalmazott és jogi személy tagja (vezető tisztségviselője) károkozásáért” címet viseli, az 5: 545. § (2) bekezdésében a következő rendelkezés olvasható: az alkalmazott, illetve a

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! A felróható károsulti közrehatás és a kárenyhítési kötelezettség jelentősége többek között abban áll, hogy e jogintézmény(ek) jelenti(k) az egyetlen kivételt a kártérítési jog ,mindent-vagy-semmit’ logikája alól, s így a teljes kártérítés elvének hatékony korlátját képezi(k).2 A modern kártérítési jogban elválik ugyanis a felelősség alapja,

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! *tudományos főmunkatárs Hamburgi Egyetem ÁJK Kelet- és Középkelet-Európai Tanszék 1. Bevezetés Mint az a magyar jogászi közvélemény előtt jól ismeretes, az új Polgári Törvénykönyv kidolgozása rendhagyóan alakult és két különböző tervezet megszületéséhez vezetett: a 2008. márciusában könyvben közzétett ún. Szakértői Javaslathoz1, melyet annak szakértőkből

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! I. A recenzió tárgya Jelen könyvismertetés tárgya Menyhárd Attila egyetemi docens habilitációs munkája, amely Dologi Jogcímmel jelent meg 2007 novemberében.1 Kisfaludi András a kötethez írott előszavában a jogi oktatáson belül elsősorban a doktori képzésben résztvevők számára ajánlja ezt a tankönyvet. Valószínűleg igaza van Kisfalu-di

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! 1. A lakáshasználat jogcíme – kérdőjelekkel A lakásingatlanon fennálló közös tulajdonnak a tulajdonostárs bentlakása mellett történő megszüntetését a hatályos törvényi rendelkezés nem szabályozza.1 A gyakorlatban a lakott értéken történő magához váltást, illetve árverési értékesítést azonban a PK 10. számú állásfoglalás iránymutatásait követve a bíróság

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! Bevezetés Joggal hihetnénk, hogy a szerződés évezredekre visszanyúló fogalma és a szerződések alapkérdéseinek dogmatikai kidolgozottsága miatt a szerződések alapvető, elméleti kérdéseit illetően nem kell sok újdonságra számítanunk. Úgy tűnik azonban, hogy ezen a téren is érhetnek bennünket meglepetések. Ebben a tanulmányban ezeket a meglepetésre

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! * Tudományos segédmunkatárs, MTA Jogtudományi Intézete (Budapest), tanársegéd, ELTE, Római Jogi Tanszék (Budapest). E-mail: adambooc@gmail.com . I. Magyarországon az új Polgári Törvénykönyv tervezetének előkészítését az 1050/1998. (IV. 24.) számú Kormányhatározat rendelte el. Az új Ptk. koncepcióját a Kormány 1009/2002. (I. 31.) számú határozatával fogadta

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is! 1. A téma aktualitása 2008. január 29-én előadás tartottak az osnabrück-i Nemzetközi Jogászegyesület (Internationale Juristenvereinigung Osnabrück – IJVO) keretében. Az előadás helyszíne a Christian von Bar professzor által vezetett European Legal Studies Institute volt, az előadó pedig dr. Otmar Stöcker, a Német Jelzáloglevél-kibocsátó Bankok

Tovább