Címke: új Ptk.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2014. március 15-i hatálybalépése óta az új kódex egyik legtöbbet vitatott rendelkezése az ún. negyven eurós behajtási költségátalányról szóló 6:155. § (2) bekezdése. A behajtási költségátalány egy új, önálló, sui generis „jogcím”, amely az adós fizetési késedelmének a jogkövetkezménye.…
Tovább
Bán Dániel: A HVG-ORAC Kiadó most jelenteti meg a „Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal - A Kúria hatályos elvi iránymutatásainak gyűjteménye” című kiadványt, amelynek Ön az egyik szerkesztője. Miért éppen most vált szükségessé egy ilyen kötet publikálása? Van-e ennek valami konkrét aktualitása?
Tovább
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. év V. törvénynek a vezető tisztségviselő károkozásáért való felelősségét szabályozó 6:541. §-a szerint, ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel. Az indokolás értelmében a vezető tisztségviselőkkel szemben támasztott…
Tovább
A téma aktualitását az adja, hogy az utóbbi években jelentősen megnőtt azoknak a hagyatéki ügyeknek a száma, ahol a hagyatéki tartozások magas összege miatt az örökösök számára alaposan megfontolandó kérdés, hogy igényt tartanak-e örökségükre, vagy visszautasítják azt. A gazdasági változásokkal együtt jár, hogy az állampolgárok nemcsak jelentős vagyont, hanem hatalmas…
Tovább
Második alkalommal került sor Budapesten a STEP (Society of Trust and Estate Practitioners) bizalmi vagyonkezelésről szóló nemzetközi konferenciájára 2015. április 23-án, melynek ezúttal a Budapesti Ügyvédi Kamara adott otthont a dísztermében, és a kamarai támogatásnak köszönhetően az ügyvédek számára a részvétel ingyenes volt. Míg a tavalyi konferencia főként a jogintézmény…
Tovább
A domain nevek használatba adásának és használatának szabályozása alapvetően az immár másfél évtizedes múltra visszatekintő, s minden szempontból sikeresnek értékelhető szakmai önszabályozás kompetenciájába tartozik. A 2000-es liberalizáció (mely a valamilyen névkizárólagosságon alapuló, azzal egyező domain névhasználati jogosultságot elismerő, korábbi rendszert váltotta fel) alapvetően polgári jogi, kötelmi alapon, általános szerződési feltételek…
Tovább
A Kúria Polgári Kollégiuma mint jogegységi tanács a 2014. március 3-án meghozott 1/2014. PJE határozatával – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2014. március 15-ei hatályba lépése kapcsán – felülvizsgálta a Ptk. által szabályozott jogterületekre vonatkozóan korábban meghozott elvi iránymutatásait. Mivel azonban ez a felülvizsgálat nem volt…
Tovább
Az új Polgári Törvénykönyv számos újdonságot hozott a kontraktuális felelősség területén, ezek egyike a 6:141. §-ában szabályozott ún. fedezeti szerződés intézménye. A fedezeti szerződés egy speciális kárszámítási módot jelent, aminek előzményét és kodifikációs mintáját a Bécsi Vételi Egyezmény 75. cikke jelenti. A Bécsi Vételi Egyezményhez kapcsolódó nemzetközi szakirodalom részletesen feldolgozta…
Tovább
Az üzletrész öröklésére (jogutódlással való átszállására) vonatkozó szabályozás sajátos, a dologi, az öröklési és a státusjog határterületére tartozó kérdés. A szabályozásban ez a kérdés hagyományosan leválik ugyanakkor mindezen háttérszabályokról, és visszatérően a társasági jogban külön szabályként jelenik meg. A korábbi és a jelenlegi szabályozás első pillanatra sok érdemi tartalmi azonosságot…
Tovább
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. március 15-i hatálybalépésével a magyar polgári jogszabályanyagban jelentős változások következtek be. Az új Ptk. megalkotása során a kodifikátorok a valódi kódexjelleg kialakítása és fenntartása érdekében a civilisztika szinte valamennyi jogterületét beemelték a törvénybe. Az egyik legszembetűnőbb változás az ingatlanjogi szabályozás terjedelmének…
Tovább
Ismét döntött a Kúria A február 17-i Magyar Közlönyben megjelent 1/2015. BKMPJE számú határozat szerint a jogegységi tanács a Kúria 1/2012. BKMPJE számú jogegységi határozatát hatályon kívül helyezte. A hatályon kívül helyezett jogegységi határozat értelmében: „a nyilvános helyen vagy közterületen szolgálati kötelezettséget teljesítő vagy munkát végző személy e tevékenységének ellátása…
Tovább
A 2014. március 15-én hatályba lépett Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény – Ptk.) szabályai kezdenek megjelenni a felsőbírósági döntésekben és elvi iránymutatásokban. Széles körben ismert az 1/2014. Polgári jogegységi határozat, amely az új Ptk. alkalmazása során is megfelelően irányadó, valamint a meghaladottá vált határozatokat tekinti át. Ugyancsak tájékozott a…
Tovább
Összefoglaló a XXVI. Közép-európai Közjegyzői Kollokviumon elhangzott előadásokról A 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény által indukált nehézségekről, értelmezési kérdésekről tartották idei szakmai konferenciájukat a közjegyzők. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara által 2014. november 13–15. között Egerben megrendezett kollokvium egyes előadói a legnehezebb…
Tovább
Noha a diszpozitivitás jogtani mibenlétét a jogi karokon már az első évben, magyar polgári jogi jelentését pedig másodévben oktatják, egy konkrét magánjogi norma diszpozitivitásának megítélése sok esetben mégsem egyszerű. A nehézség nem csak a diszpozitivitás fogalmával kapcsolatos jogirodalmi elképzelések különbözőségéből, hanem a jogi norma megfogalmazásából, céljából és abból a mindig…
Tovább