A cikk letölthető PDF formátumban is. I. 1. A magánjog összhangja az Alkotmánnyal 1.1. Az 1989. október 23-án kihirdetett alkotmány-módosítással gyakorlatilag új Alkotmány lépett hatályba hazánkban, ami az államnak, a jognak és a politikai rendszernek a korábbitól gyökeresen különböző, új minőségét vezette be, azzal a meghatározásával, hogy “a Magyar Köztársaság
Címke: Lábady Tamás
A cikk letölthető PDF formátumban is. A Polgári Törvénykönyv reformjával összefüggésben létrehozott Kártérítési és Biztosítási jogi Munkabizottság első – alakuló- ülését 2000. február 22. napján 14 órai kezdettel a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma vezetőjének szobájában (Budapest, Markó u. 116. II. em. 255. sz.) tartotta. Az ülésen megjelent dr. Horeczky Károly
A cikk letölthető PDF formátumban is. Nem a véletlen és nem a gonosz erők cselszövése, hogy évtizedek óta nem született érdemes munka a magyar magánjog általános részéről. (Asztalos László könyvére most nem térünk ki.)1 Mi tartozik a magyar magánjog általános részébe? Mi határozza meg annak tárgyát, stílusát és mélységét? Lábady
A cikk letölthető PDF formátumban is. 1. 2002. április 12-én az új Polgári Törvénykönyv koncepciójának “Dologi jogi” fejezete került megvitatásra az Országos Ügyvédi Kamara és a Magyar Jogász Egylet fővárosi szervezetei, valamint az MTA Jogtudományi Intézete szervezésében. Sárközy Tamás előadásában rámutatott, hogy az új törvénykönyv felépítése a holland mintát követi.
1. A Ptk. bővítésének koncepciója Az új magyar Polgári törvénykönyvet előkészítő Kodifikációs Bizottság 1998-ban alakult meg, és 10 év alatt elkészítette a Ptk. tervezetét, amelyet 2008 elején szakmai egyeztetésre bocsátott. (A Kodifikációs Bizottság elnöke Vékás Lajos, titkára Kisfaludi András. Tagjai: Boytha György, Harmathy Attila, Lábady Tamás, Petrik Ferenc, Sárközy Tamás,