A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "jogképesség" cimkével

Az új Ptk. cselekvőképességre vonatkozó szabályairól – interjú Makai Katalin kúriai bíróval

Az új Polgári Törvénykönyvet, illetve a HVG-ORAC Kommentárt és a Ptk. Fordítókulcsot bemutató konferenciákat – a nagy érdeklődésre tekintettel – három alkalommal is megtartották májusban és júniusban. 2013 őszén pedig részletes, tematikus rendezvényeken ismertetik a legkiválóbb szakértők az egyes könyveket. Makai Katalinnal, a konferenciák előadóinak egyikével, a Kommentár egyik szerzőjével a cselekvőképesség megújult szabályozásáról beszélgettünk.

Dr. Navratyil Zoltán: Észrevételek az új Polgári Törvénykönyv tervezetével összefüggésben (MJ, 2012/11., 690-694. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! Az új Polgári Törvénykönyv Kodifikációs Főbizottság által kidolgozott tervezetét a Kormány 2012. július 12-i ülésén elfogadta, és ugyanezen a napon az Országgyűlés elé terjesztette „T/7971. számú törvényjavaslat a Polgári Törvénykönyvről” címmel. Az új polgári jogi kódexről az Országgyűlés őszi ülésszakán kezdődik meg a politikai vita. Az új Polgári Törvénykönyv elfogadása koncepcionális és jelentőségteljes változás a magyar magánjog történetében. Ennek megfelelően az új Polgári Törvénykönyv elfogadásával számos alacsonyabb rendű jogszabály módosítása is szükségessé válik, így a tágabb értelemben vett jogalkotási munka során érdemes lehet átgondolni az új Polgári Törvénykönyv által...

Sárközy Tamás: Jogképesség – személyiség – jogalanyiság az embertöbbességek – csoportok – szervezetek körében (PJK, 2000/4., 3-9. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Bevezetés 1. A következőkben foglaltak alapvetően nem tudományos dolgozatot képeznek, hanem lényegében egy kodifikációt elméletileg alátámasztó vázlatot. Tudományos álláspontomat az 1985-ben megjelent “A jogi személy elméletének átalakulása” című könyvemben igyekeztem megalapozni. Az időközi társasági jogi fejleményeket részletesen a “Magyar társasági és konszernjog elvi kérdései” című, megjelenés alatt álló monográfiában kísérlem meg elemezni. Az új magyar Polgári Törvénykönyv esetében, amely azzal az igénnyel indul, hogy szinte minden magánjogi területet magába kíván foglalni a munkajogtól a családi jogon át a társasági jogig, feltétlenül tisztázni kell a koncepcióképzés során, hogy kik...

Dr. Burger László: A jogképes német polgári jogi társaság (PJK, 2003/1., 24-29. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! A Német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság (BGH) 2001. január 29-i ítéletével1 egy, a német társasági jog tudományában 30 éve húzódó elméleti vita végére tett pontot. A polgári jogi társaság (GbR) önálló jogképességének elismerése jelentős változást jelent, az eredeti törvényszöveg mellett. A tényállás szerint a felperes váltóperben követelte a váltó összegének megfizetését egy építőközösségtől, valamint annak tagjaitól. Az elsőfokú bíróság a követelésnek helyt adott, a másodfokon eljáró tartományi felsőbíróság azonban az építőközösség passzív perbeli jogképességének hiánya miatt a fellebbezési eljárás során megváltoztatta az ítéletet. A felülvizsgálati eljárásban a szövetségi bíróság megállapította,...