A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "értékpapír" cimkével

Veress Emőd: Lehetséges-e Magyarországon bemutatóra szóló részvényt kibocsátani? Megjegyzések a magyar társasági jog kógenciájáról és diszpozitivitásáról (GJ, 2018/10., 21-25. o.)

Amíg a névre szóló részvény azonosítja a részvénytulajdonost, addig a bemutatóra szóló részvény nem azonosította azt, a tulajdonosi jogokat az aktuális részvénybirtokos gyakorolta. A bemutatóra szóló részvényt nyomtatott formában, hagyományos értékpapírként lehetett kibocsátani. Kuncz Ödön szerint a részvénytársaság gazdasági lényegének (tőkeegyesülés) a bemutatóra szóló részvény felelt meg, mert ennek a legnagyobb forgalomképessége (Kuncz Ödön: A magyar kereskedelmi- és váltójog vázlata I., Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest, 1922, 231. o.).

Bodzási Balázs: A gazdasági jogot érintő főbb jogszabályváltozások 2016–17-ben

Az elmúlt egy év jogszabályi változásai a gazdasági jogot sem hagyták érintetlenül. A jogalkalmazó-jogkereső közönség ezt részben érthető kritikával szemléli, hiszen ezen a területen (is) indokolt lenne az állandóság, a jogszabályi környezet rövidebb-hosszabb ideig tartó nyugalmi állapota. Másrészről azonban épp a jogalkalmazók részéről érkező visszajelzések alapján került sor a módosítások jelentős részére. Nehéz egyensúlyt teremteni eközött a két jogos igény között.

Farkas Yvette: Ptk. Hatodik Könyv Ötödik Része – avagy út az értékpapír Ptk.-ban újragondolt szabályozásáig, gyakorlati szempontból

Értékpapír. Kezdő ügyvédjelöltként, az akkor még formálódó tőkepiaci törvényi szabályozás kellős közepén találkoztam először az értékpapírokra vonatkozó szabályozást érintő kérdésekkel, egy tervezett kötvénykibocsátás kapcsán. Akkor még pusztán az egyetemi tanulmányaimból ismert 1959-es Polgári Törvénykönyv értékpapírjogi szabályozása, a gazdasági társaságokról szóló törvényben a részvénnyel kapcsolatban leírtak, valamint a kötvényről szóló jogszabály (a kötvényről szóló 1982. évi 28. tvr., amelyet a 285/2001 (XII. 26.) Korm. rend. követett) előírásai jelentettek nekem elméleti és némi gyakorlati támpontot.