A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "állam" cimkével

Kemenes István: A szerződés érvénytelenségének egyes kérdései a gazdasági szerződéses gyakorlatban (PJK, 2002/2., 7-27. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. A polgári jog, amely a jogágak közül a piacgazdaság logikáját elsősorban hordozza a jogalkalmazási tapasztalatok szerint tartalmi megújuláson megy keresztül és ez jelenti az olyan klasszikus jogintézményeinek tartalmi megújulását is, mint az érvénytelenség. Utalhatunk az érvénytelenségi okok közül a jogszabályba ütköző, nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköző szerződések problémájára, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti feltűnő aránytalansággal összefüggő fellángoló vitákra, az általános szerződési feltételek és tisztességtelen szerződési kikötések újszerű jogalkotási-joggyakorlati kérdéseire, vagy a képviseleti jog és alakszerűség (cégszerű aláírás) egymással összefüggő, elsősorban az üzleti kapcsolatokban felmerült értelmezési nehézségeire. Hasonló problémákat vet fel...

dr. Fülöp Györgyi: Az állam kártérítési felelőssége a közösségi jog megsértése esetén* (PJK, 2003/5., 18-23. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! A) Az állam felelőssége de lege lata I. A kártérítési felelősség általános kérdései a magyar polgári jogban Kártérítési felelősség felvetődhet mind egymással alárendeltségi, mind egymásnak mellérendelt viszonyban álló jogalanyok között. Az első esetben munkajogi (vagy ahhoz hasonló, “munkajogias”) kárfelelősségről beszélünk, míg a második esetben a polgári jogi felelősségről van szó. Az állam és polgára – ideértve a honos gazdasági társaságokat és az állampolgárok más csoportjait – vonatkozásában a kártérítési felelősség mint egyenrangú és egymással mellérendeltségi viszonyban álló jogalanyok közötti vagyonjogi jogviszony ragadható meg, amely a polgári jog keretébe tartozik....

Menyhárd Attila: Az állam javára való marasztalásról (PJK, 2003/4., 29-37. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! A következőkben arra teszünk kísérletet, hogy megvizsgáljuk, melyek azok a jogpolitikai célok, amelyek a jogszabályba, valamint a nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközőként semmis szerződések érvénytelenségének jogkövetkezményei körében speciális szabályozást tesznek szükségessé, ezeket a jogpolitikai célokat mely szabályok milyen hatékonysággal képesek szolgálni, és ennek tükrében fogjuk vizsgálni a hatályos magyar szabályozást és annak lehetséges alternatíváit. Mindez azt is jelenti, hogy az érvénytelen szerződések jogkövetkezményeinek általános kérdéseivel csak annyiban foglalkozunk, amennyiben azt a jelen tanulmány tárgyaként felvetett problémák tárgyalása szükségessé teszi. A jelen tanulmányban kifejtett álláspont szerint az állam javára való...

Dr. Kecskés László: Európa-jogi tapasztalatok az állam jogszabályalkotással okozott károkért való felelősségének megalapozásához (PJK, 2003/4., 3-19. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! Az új Polgári Törvénykönyv koncepciója, amely a Magyar Közlönyben 2002. január 31-én jelent meg, ha röviden is, de kitér az állam jogszabályalkotással okozott károkért való felelősségének problémájára is, az alábbi módon: “Az állam jogszabályalkotással okozott károkért való felelősségének szabályát – amely újabban a MOL Rt. kártérítési keresete folytán újra az érdeklődés középpontjába került – a nemzetközi, európai trendnek megfelelően a Kódexben valamilyen szinten rendezni kell. Ennek során legalább annyi kimondható volna, hogy az utóbb alkotmányellenesnek ítélt jogszabályon alapuló egyedi aktusokkal okozott károkért az állam felelősséggel tartozik”1. Egyetértek azzal, hogy...

Koi Gyula*: A közigazgatási jog szerepe a megalkotandó Polgári Törvénykönyv tükrében (PJK, 2008/2., 3-12. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! * Tudományos segédmunkatárs, MTA Jogtudományi Intézet; állandó szakértő, Országgyűlés Mentelmi, Összeférhetetlenségi és Mandátumvizsgáló Bizottság. A tanulmány az új polgári törvénykönyv tervezetéről szóló, MTA Jogtudományi Intézetében az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium felkérésére 2007. márciusa és áprilisa között készített munkaanyagok egyike. Az új Ptk. megalkotását az 1050/1998. (IV. 24.) kormányhatározat irányozta elő. A Kodifikációs Főbizottságnak 2001. III. negyedévére kellett elkészülnie a kódexkoncepcióval1, ez 2001. november 8-án meg is történt. Az új magánjogi törvénykönyv tervezete 2006. január 31-én jelent meg. Ez azt jelenti, hogy a kodifikátoroknak kilenc esztendő állott rendelkezésükre. A kódextervezet...