A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Az élettársak és vagyoni viszonyaik
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
A bizalmi vagyonkezelés
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Polgári jogi kodifikáció

Weiss Emilia: A Ptk. öröklési jogi könyvének koncepciója (PJK, 2001/6., 16-28. o.)

I. Bevezetés 1. Egy új Polgári Törvénykönyvnek a 2001-el kezdődő évszázadban való megalkotása során sem várható el a Polgári Törvénykönyv egyes részei, egyes könyvei, az azok által szabályozandó kérdések szabályozása vonatkozásában, hogy azok egyenlő mértékben törekedjenek az Európai Unió jogához való közeledésre, a jogharmonizációra. Az új Polgári Törvénykönyv megalkotása során nyilvánvalóan más mozgatórugók kell, hogy mozgassák a polgári jognak a gazdasági életet közvetlenül érintő kérdéseinek szabályozását, mint az öröklési jog felülvizsgálatát, újraszabályozását. Az öröklési jog szabályainak megállapítását illetően előrebocsátást kíván, hogy sem az új Törvénykönyvnek (és ezért a Koncepciónak sem) lehet célja a mai társadalmi-gazdasági...

Vékás Lajos: Az új Ptk. koncepciójának bevezető része (PJK, 2001/6., 3-8. o.)

A. Általános kérdések I. Az átfogó reform indokairól és céljáról, a Koncepció jellegéről 1. Az átfogó reform indokairól és céljáról Polgári átalakulásunk történelmi kacskaringóit szemléletesen tükrözi a Polgári Törvénykönyv megalkotásának viszontagságos története. Először az 1848. évi XV. törvénycikk rendelte el “az ősiség teljes és tökéletes eltörlésének alapján polgári törvénykönyv” elkészítését, és “ezen törvénykönyv javaslatának a legközelebbi országgyűlés elibe” terjesztését. A szabadságharc bukása megakadályozta e nemes terv megvalósítását. A kiegyezés után előbb (1871 és 1892 között) résztervezetek készültek. 1900-ban tették közzé (indokolással együtt) a résztervezetek figyelembevételével megalkotott első átfogó tervezetet, amelynek átdolgozott változatát (második szövegét) törvényjavaslatként...

Sárközy Tamás: A Ptk. dologi jogi könyvének koncepciója (PJK, 2001/6., 9-12. o.)

Bevezetés A Ptk. Kodifikációs Főbizottságainak határozata alapján a Dologi Jogi Munkabizottság – igazodva a Ptk. egészével kapcsolatban Vékás Lajos által készített koncepcióhoz, illetve a Főbizottság azon döntéseihez, hogy a Ptk. a nemzetközi magánjog kivételeivel a teljes civiljogot magába kívánja foglalni és így “könyvekből” fog állni – a Ptk. dologi jogi könyvének koncepciójára a következőkben vázolt javaslatot teszi az alábbi megjegyzéssel: Ez a javaslat az elmúlt egy év alatt készült, és a Munkabizottság által megvitatott tanulmányokon alapul. Átfogó jellegű tanulmány készült Sándor István részéről a német, az osztrák, a svájci, a francia, az olasz, a spanyol,...

Menyhárd Attila: Jog és piacgazdaság* (PJK, 2001/6., 28-29. o.)

(Szerző: Robin Paul Malloy) Rubin Paul Malloy (Syracuse University, New York) közelmúltban megjelent könyvében kísérletet tesz a jog gazdasági elemzése (law and economics) tradicionális elméletének meghaladására egy általa jog és piacgazdaságnak (law and market economy) nevezett megközelítési mód bevezetésével. Malloy elméletét – amely tulajdonképpen a jog klasszikus gazdasági elemzésének módosított változata – a különféle jelrendszerek kutatásával foglalkozó szemiotikának a csere és a piac modelljére való alkalmazásával építi fel. Túllépve a hatékonyság és igazságosság szembeállításán, ennek az elméletnek a középpontjában a kreativitás és a fenntartható jólét viszonya áll. A jog és piacgazdaság elméletének kiindulópontja, hogy a...

Kisfaludi András: A Ptk. értékpapírjogi szabályainak koncepciója (PJK, 2001/6., 13-16. o.)

Az értékpapír fogalmát az új Ptk. normatív módon, az értékpapírok tartalmi ismérveit kidolgozva fogja meghatározni. Ezzel feleslegessé válik annak megkövetelése, hogy az egyes értékpapírokról szóló külön jogszabályok egyedileg minősítsenek egyes okiratfajtákat értékpapíroknak. Kétséges esetben jogértelmezési kérdésként dönthető el, hogy adott okirat megfelel-e az értékpapír jogszabályban meghatározott kritériumainak. Az értékpapírjognak a polgári jogban elfoglalt helyét, ennek megfelelően pedig a szabályozás szerkezetét és elhelyezkedését az határozza meg, hogy miként definiáljuk az értékpapírokat. Elméletileg több lehetőség is kínálkozik, amelyek mindegyikére találhatunk példát, más jogrendszereket vizsgálva. Megteheti ugyanis egy jogrendszer, hogy az értékpapírok fogalmát normatív módon határozza meg, absztrakt...

Vékás Lajos: Javaslat a szerződések általános szabályainak korszerűsítésére (PJK, 2001/3., 3-14. o.)

(Vitaindító tézisek az új Ptk. koncepciójához. – I. rész*) A) ÁLTALÁNOS SZABÁLYOZÁSI ELVEK I. A szerződések általános szabályai legyenek a kereskedelmi (üzleti) forgalom viszonyaira szabott szabályok 1. Egységes szerződési jog Az új Ptk. alapvetően egységesen kívánja szabályozni a kereskedelmi (üzleti) forgalom és a – nem fogyasztói minőségben szerződő – magánszemélyek szerződéses viszonyait. Az új szerződési jogot úgy kell megalkotni, hogy szabályai a kereskedelmi (üzleti) forgalom szerződéses kapcsolatainak jogi közvetítésére alkalmasak legyenek, az ilyen szerződésekre szabott (modellezett) normáltat fogalmazzanak meg. A magyar polgári jog a magántulajdon majdnem teljes felszámolása és a termelő javak majdnem totális államosítása...

Szécsényi László*: Az anyagi értékpapírjog és az új Polgári Törvénykönyv (PJK, 2001/3., 14-22. o.)

(II. rész) 3. Az értékpapírjog kodifikációja az Amerikai és svájci jogrendszerben 3.1. A vizsgálódás módszertanához Ha az értékpapírok törvényi szabályozása iránt érdeklődve egy pillantást vetünk a világ jogrendszereire, a nehezen átlátható jogszabály-halmazból két nemzet jogalkotása emelkedik ki: az amerikai és a svájci. E két állam törvényalkotása érdemel a legtöbb figyelmet, ha a jogösszehasonlítás segítségével működő intézményrendszerek jogtechnikai hátterét akarjuk megérteni, s lehetőség szerint hasznosítani. A hivatkozott államok elsősorban azért vonzzák az összehasonlító jogász figyelmét, mert az értékpapírok jogát közel átfogóan szabályozó törvénnyel rendelkeznek. Az értékpapírok törvényi definíciója természetesen önmagában nem garantálja annak helyességét, funkcióképességét. Számtalan...

Menyhárd Attila: Felelősség szerződésszegésért (PJK, 2001/3., 25-26. o.)

A polgári jog alapvető jogintézményeivel foglalkozó “Hungarian-British Joint Academic and Research Programme” újabb találkozóját* tartotta 2001. március 24-én az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának dékáni tanácstermében. A tanácskozáson angol részről részt vett Professor Hugh Beale (University of Warwick, az angol kodifikációs előmunkálatokat végző Law Commission tagja), Professor Andrew Burrows (University of Oxford), Professor Dan Prentice (Pembroke College, Oxford) és Professor Geoffrey Woodroffe (Brunel University). A vitaindító referátumokat – melyek készítése az együttműködési megállapodásnak megfelelően a magyar résztvevők feladata –Dr. Harmathy Attila (A szerződésszegés általános kérdései), Dr. Szudoczky Rita (A szerződésszegés fogalma, rendszere és helye a...

Kisfaludi András: Részkoncepciók vitája (PJK, 2001/3., 22-24. o.)

Amint előző számunkban jeleztük, a Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság az elmúlt hónapokban a Munkacsoportok által elkészített, a leendő Ptk, nagyobb egységeinek koncepcióját vitatta meg. A részkoncepciók lényegében lefedik azokat a területeket, amelyek a kódex anyagát fogják képezni. Ennek megfelelően a részkoncepciókból lehet majd kialakítani a törvénykönyv teljes koncepcióját – esetleg kiegészítve a részkoncepciókat néhány általános vagy módszertani elemmel, például olyan általános résszel, amely az egész polgári jogra vonatkozó általános alapelveket határozza meg. Előrebocsátva, hogy a részkoncepciókat folyamatosan közölni fogjuk a Polgári Jogi Kodifikáció hasábjain, az alábbiakban a lezajlott viták néhány fontosabb mozzanatát már most közreadjuk...

Szécsényi László*: Az anyagi értékpapírjog és az új Polgári Törvénykönyv (PJK, 2001/2., 18-26. o.)

I. rész 1. Bevezetés 1.1. Előkérdések Az új Polgári Törvénykönyv megalkotását előirányzó 1061/1999. (V. 28.) Korm. sz. határozat alapján a Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság számára Vékás Lajos tézisszemen foglalta össze a polgári jog átfogó reformjának alapkérdéseit.1 A határozat célkitűzéseinek megfelelően egy a szociális piacgazdaság modelljére épülő, széles bázisú, monista szerkezetű, az EU magánjogi természetű joganyagával harmonizáló kódex került célként megfogalmazásra.2 Az anyagi értékpapírjog kodifikációjának szentelt vizsgálódásunkat megelőzően röviden ezért feltétlenül pillantást kell vetnünk a témánk szempontjából lényeges előkérdésekre, úgy mint a kodifikáció, a poszt-szocialista átalakulás és a kereskedelmi jog problémájára. Az 1061/1999. (V. 28.) Korm....

Pázmándi Kinga: Ülésezett a Tulajdonjogi munkacsoport (PJK, 2001/2., 30-31. o.)

1. 2001. január 18-án ülést tartott a Tulajdonjogi munkacsoport, melyen Kisfaludi András: “A társasági jog helye a jogrendszerben” című tanulmányát vitatta meg. Az ülésen jelen voltak: Sárközy Tamás a munkacsoport elnöke, Komáromi Gábor, Kisfaludi András (a főbizottság titkára), továbbá Kampis György, Török Gábor, Zsohár András, Pettendi Zsuzsanna, Balásházy Mária, Vörös Imre, Puskás István, ifj. Glatz Ferenc, Rakvács József, Miskolczi Bodnár Péter és Pázmándi Kinga. A bizottság munkaterve szerint a vita elsősorban a társasági jognak Ptk.-ban való elhelyezésére vonatkozó koncepcióra irányult. A bizottság oldaláról több kérdés merült fel a társasági jog és az érintkező jogterületek Ptk.-ba...

Nochta Tibor: Ülésezett a Kártérítési és biztosítási jogi munkacsoport (PJK, 2001/2., 31-32. o.)

1. A Kártérítési és biztosítási jogi munkacsoport 2000. december 12-én 10 órai kezdettel a Legfelsőbb Bíróságon tartotta soron következő ülését. A munkabizottság ülésén megjelent Horeczky Károly a LEB Polgári Kollégiumának vezetője, Molnár Ambrus LEB tanácselnök, Kiss Ferenc vezető jogtanácsos, Nochta Tibor egyetemi adjunktus, Zavodnyik József az Állami Biztosítási Felügyelet jogtanácsosa és Lábody Tamás kandidátus, megyei bírósági tanácselnök a munkabizottság vezetője. Az ülésen egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott megjelenni, Kecskés László egyetemi tanár. Az ülés napirendjén Zavodnyik József “A biztosítási szerződési jog korlátozott közjogiasítása” címmel készített tanulmányának részletes megvitatása szerepelt. Az ülés megnyitását követően Zavodnyik József...