A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "kárfelelősség" cimkével

Darázs Lénárd: Kárveszélyviselés és érvénytelen szerződés (MJ, 2017/10., 622-631. o.)

A jelen tanulmányban[ a polgári jogi kárveszélyviselés két, egymással szoros szimbiózisban álló, összetett aspektusával foglalkozunk. Az érvénytelenség jelentéseként és elsődleges jogkövetkezményeként mondja ki a Ptk. 6:108. § (1) bekezdése, hogy az érvénytelen szerződésből nem származhatnak joghatások, vagyis az érvénytelen szerződésre nem lehet jogosultságot alapítani és az érvénytelen szerződés teljesítését sem lehet követelni. Ugyanakkor az érvénytelen szerződés (eszerint tiltott) teljesítése következményét az érvényes szerződés teljesítésével látszólag azonos módon rendezi a jogszabály, amikor a 6:109. § azt tartalmazza, hogy „az érvénytelen szerződés alapján nyújtott szolgáltatással a kárveszély...

Tercsák Tamás: Vezető tisztségviselő jogállása, felelőssége

A vezető tisztségviselő jogállása és különösen felelőssége[1] viták kereszttüzében áll – ismét. Kiújult viták övezik a vezető tisztségviselő jogállását, a társasággal fennálló jogviszonyának (jogviszonyainak) számát és jellegét, miközben új viták veszik körül a vezető tisztségviselő felelősségét. A viták kiújulását alapvetően az új Ptk. megváltozott felelősségi rendszere generálja, de tápot ad a vitához az új Mt. által választott szabályozási metodika is. Miközben nincs nyilvánvaló jele annak, hogy a törvényhozó a vezető tisztségviselő jogállásán lényegesen változtatni kívánt volna, változtatási szándék rajzolódik ki a vezető tisztségviselő felelősségével...

Bodzási Balázs: A gazdasági jogot érintő főbb jogszabályváltozások 2016–17-ben

Az elmúlt egy év jogszabályi változásai a gazdasági jogot sem hagyták érintetlenül. A jogalkalmazó-jogkereső közönség ezt részben érthető kritikával szemléli, hiszen ezen a területen (is) indokolt lenne az állandóság, a jogszabályi környezet rövidebb-hosszabb ideig tartó nyugalmi állapota. Másrészről azonban épp a jogalkalmazók részéről érkező visszajelzések alapján került sor a módosítások jelentős részére. Nehéz egyensúlyt teremteni eközött a két jogos igény között.

Török Tamás: A vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni felelőssége (GJ, 2017/6., 3-9. o.)

A Kúria elnöke 2016. január 20. napján döntött „A vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni felelőssége” tárgykörében joggyakorlat elemző csoport felállításáról. A joggyakorlat-elemző csoport feladata a vezető tisztségviselőknek a hitelezők irányában az 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) és a 2006. évi V. tv. (Ctv.) alapján fennálló felelősségével összefüggő jogerős bírósági határozatok megvizsgálása, és a bírósági joggyakorlatban felmerült kérdések feltárása, és iránymutatás adása volt. A jelen tanulmány szerzője tagja volt a joggyakorlat-elemző csoportnak.

Csöndes Mónika: A Ptk. vagy az Mt. alapján kell megítélni a vezető tisztségviselő kártérítési felelősségét, ha a tisztségét munkaviszonyban látja el? (MJ, 2017/5., 271-280. o.)

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:112. § (1) bekezdése szerint a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. A Ptk. hatályba lépésével vita alakult ki arról, hogy ez utóbbi esetben a vezető tisztségviselő kárfelelősségét a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) vagy a Ptk. alapján kell-e megítélni. A jogirodalomban, illetve a szakmai viták során két álláspont jelent meg. Az egyik szerint a vezető...

Mohai Máté: A vezető tisztségviselők felelősségének lehulló lepléről (gondolatok a Ptk. 6:541. §-ának értelmezéséhez) (MJ, 2015/9., 506-513. o.)

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. év V. törvénynek a vezető tisztségviselő károkozásáért való felelősségét szabályozó 6:541. §-a szerint, ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel. Az indokolás értelmében a vezető tisztségviselőkkel szemben támasztott szigorúbb elvárásokra tekintettel írja elő a törvény az egyetemleges felelősséget, mely lehetővé teszi, hogy a károsult a vezető tisztségviselővel és a jogi személlyel szemben is jogosult legyen igényt érvényesíteni. A jogalkotó tehát más feltételt...

Mi következik az új Ptk. után?

Beszámoló a Magyar Jogász Egylet október 16-i konferenciájáról
2014. október 16-án a Magyar Jogász Egylet (MJE) konferenciát rendezett „Mi következik az új Ptk. után?” címmel. Sárközy Tamásnak, az MJE elnökének megnyitója után Bodzási Balázs (főtanácsadó, Igazságügyi Minisztérium Miniszteri Kabinet) „Jogalkotási teendők az új Ptk. kapcsán” című előadása következett. Az előadó először a Minisztérium terveiről számolt be, majd néhány konkrét kérdésben ismertette személyes álláspontját.

Miskolczi Bodnár Péter: A versenyjog és az új Ptk.

E tanulmányban a versenyjogi szabályok és az új Ptk. kapcsolatáról lesz szó. Az új Ptk. 2014. március 15-i hatálybalépését követően bekövetkező helyzetet a régi Ptk. és a versenykorlátozások joga közötti kapcsolat fényében, a változásokat kiemelve igyekszem bemutatni. A cikk két fő részből áll. Az első rész a versenyjog és az új Ptk. egymásra hatását érzékelteti, a második rész a versenyjog és a polgári jog viszonyának általános kérdéseiről szól, kiemelve a versenyjog és a Ptk. kapcsolatának olyan pontjait, amelyek tekintetében valamilyen változásra került sor....

Julesz Máté: Az Üzleti jog a szerződésekről és a gazdasági társaságokról gazdasági szakembereknek című könyvről

A Sáriné Simkó Ágnes szerkesztésében megjelent Üzleti jog c. könyv egyszerre tankönyv és szakkönyv is. Tankönyv, amennyiben a jövő gazdasági szakembereinek tananyagként szolgál. Szakkönyv, amennyiben jogtudósok által is eltérően használt fogalmak tisztázására vállalkozik. A könyv fontos előnye, hogy az új Polgári Törvénykönyvre (és az új Munka Törvénykönyvére) épül. Az új, ma már hatályos Ptk. nemcsak a kontraktuális és a deliktuális felelősség szabályait tette modernebbé, de az addig atipikus szerződéseket is beemelte a Ptk. bástyái mögé.

A cégek vezetőinek teendői és felelőssége az új Ptké. és a módosult Cégtörvény, valamint a munka- és társasági jogi szabályok alapján

hvgorac_szeminariumA június 17-én rendezett HVG-ORAC szeminárium alapgondolata az volt, hogy a társasági, polgári jogi, cégjogi és munkajogi szabályok (Ptk., Ptké., Ctv., Mt.) a saját tárgykörükre koncentrálnak, a cégek vezetőinek viszont valamennyi rájuk vonatkozó rendelkezést alkalmazniuk kell, méghozzá teljes komplexitásukban. Gál Judit előadása az új társasági és a cégjogi rendelkezésekből indult ki, Pál Lajos pedig a Munka Törvénykönyve szabályaiból, de mindketten az összefüggésekre figyelemmel elemezték a cégek vezetőinek felelősségét és teendőit. Megállapításaik közül a következőkben kiemelünk néhányat.

Gárdos István és Gárdos Péter: A vezető tisztségviselők felelőssége az új Polgári Törvénykönyvben

A jogi személyek vezető tisztségviselőinek felelőssége az elmúlt hónapokban a viták kereszttüzébe került. Ennek oka, hogy az új Polgári Törvénykönyv megújult kontraktuális felelősségi szabályai és a vezető tisztségviselők által szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai új helyzetet teremtettek. A jelen cikk a vezető tisztségviselő kontraktuális és deliktuális felelősségének aspektusait vizsgálja, és rámutat arra, hogy minden alapot nélkülöznek azok az állítások, amelyek szerint a vezető tisztségviselők az új Ptk. alapján a saját vagyonukkal felelnének a jogi személy által okozott károkért.

Sipka Péter: Az új Munka Törvénykönyve felelősségi rendszere, figyelemmel az új Polgári Törvénykönyvre (MJ, 2013/12., 735-740. o.)

2012. július 1. napján lépett hatályba a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: új Mt.), amelyben a munkajogi felelősségi rendszert részben új alapokra helyezve – egyúttal a kártérítési felelősség terén a felelősség módja és a kártérítés mértéke kapcsán – erős kapcsolat figyelhető meg a Ptk. szabályaival. Mindezen változás alapvetően fogja a bírói gyakorlatot átértelmezni, illetőleg ennek kapcsán szükségképpen felmerül a korábbi bírósági döntések további alkalmazhatóságának kérdése is.