A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Az élettársak és vagyoni viszonyaik
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
A bizalmi vagyonkezelés
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "Gál Judit" cimkével

Pintér Attila: Az üzletrész-átruházási szerződésről (GJ, 2016/5., 11-15. o.)

A napi gyakorlatban számtalanszor kötnek a felek üzletrész-adásvételi szerződést, jogviszonyukra pedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) adásvételre vonatkozó szabályait rendelik alkalmazni, az ügylet jogcíme adásvétel. A jogcím választása nem véletlen, mivel a jogtörténeti hagyományok valóban az adásvételi szerződés alkalmazására kényszerítették a joggyakorlatot.

Gál Judit: Az új Ptk.-val összefüggő cégjogi változások (GJ, 2014/11., 3-9. o.)

Ismeretes, hogy az új Ptk. (A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a továbbiakban: Ptk.) hatálybalépésétől, 2014. március 15. napjától kezdődően magába integrálta – egyebek közt – a társasági jog addig külön törvénnyel (a Gt.-vel, vagyis a 2006. évi IV. törvénnyel) szabályozott normarendszerét is. A jogalkotói koncepciónak megfelelően arra törekedtek, hogy a jogi személyek (köztük a gazdasági társaságok, egyesülések, szövetkezetek, egyesületek, alapítványok) legfontosabb előírásait a Ptk. tartalmazza.

Julesz Máté: Az Üzleti jog a szerződésekről és a gazdasági társaságokról gazdasági szakembereknek című könyvről

A Sáriné Simkó Ágnes szerkesztésében megjelent Üzleti jog c. könyv egyszerre tankönyv és szakkönyv is. Tankönyv, amennyiben a jövő gazdasági szakembereinek tananyagként szolgál. Szakkönyv, amennyiben jogtudósok által is eltérően használt fogalmak tisztázására vállalkozik. A könyv fontos előnye, hogy az új Polgári Törvénykönyvre (és az új Munka Törvénykönyvére) épül. Az új, ma már hatályos Ptk. nemcsak a kontraktuális és a deliktuális felelősség szabályait tette modernebbé, de az addig atipikus szerződéseket is beemelte a Ptk. bástyái mögé.

A cégek vezetőinek teendői és felelőssége az új Ptké. és a módosult Cégtörvény, valamint a munka- és társasági jogi szabályok alapján

hvgorac_szeminariumA június 17-én rendezett HVG-ORAC szeminárium alapgondolata az volt, hogy a társasági, polgári jogi, cégjogi és munkajogi szabályok (Ptk., Ptké., Ctv., Mt.) a saját tárgykörükre koncentrálnak, a cégek vezetőinek viszont valamennyi rájuk vonatkozó rendelkezést alkalmazniuk kell, méghozzá teljes komplexitásukban. Gál Judit előadása az új társasági és a cégjogi rendelkezésekből indult ki, Pál Lajos pedig a Munka Törvénykönyve szabályaiból, de mindketten az összefüggésekre figyelemmel elemezték a cégek vezetőinek felelősségét és teendőit. Megállapításaik közül a következőkben kiemelünk néhányat.

Gál Judit: Az új Ptk. hatálybalépésével kapcsolatos – cégeket érintő – átmeneti szabályok (CH, 2014/3., 3-7. o.)

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi törvény 2014. március 15. napjától hatályba lép, az ezt követően keletkező jogviszonyokra, alakuló cégekre értelemszerűen már az új szabályok irányadóak. Rendkívül fontos azonban annak tisztázása, hogy a hatálybalépés előtti jogviszonyok, a 2014. március 15. előtt létrejött cégek, gazdasági társaságok helyzete hogyan alakul, kell-e létesítő okiratukat az új Ptk.-hoz igazítaniuk, és ha igen, mennyi idejük van erre. A létesítő okirat módosítása ugyanis igen bonyolult feladat lesz, különösen a gazdasági társaságok számára.

Gál Judit: Kft.-változások az új Ptk.-ban és a feltőkésítési kötelezettség (CH, 2013/11., 3-5. o.)

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény új társasági jogi szabályai 2014. március 15-én lépnek hatályba, és – egyebek közt – a korlátolt felelősségű társaságok tekintetében is számos azonos szabály mellett jó néhány változást hoznak.
Gál Judit cikkében a Kft.-ket érintő változásokat veszi sorra.

Sárközy Tamás: Szervezetek jogállása az új Ptk.-ban (GJ, 2011/3., 3-8. o.)

1. A Ptk. bővítésének koncepciója Az új magyar Polgári törvénykönyvet előkészítő Kodifikációs Bizottság 1998-ban alakult meg, és 10 év alatt elkészítette a Ptk. tervezetét, amelyet 2008 elején szakmai egyeztetésre bocsátott. (A Kodifikációs Bizottság elnöke Vékás Lajos, titkára Kisfaludi András. Tagjai: Boytha György, Harmathy Attila, Lábady Tamás, Petrik Ferenc, Sárközy Tamás, Weiss Emilia, Zlinszky János). Az egyeztetés elhúzódására hivatkozva az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2008 végén magához vette a további egyeztetést, majd benyújtotta a Kormány törvénytervezetét az Országgyűléshez. A törvényjavaslathoz számos képviselői módosító javaslat érkezett, így azután a 2009 végén elfogadott Ptk. – a 2009. évi...