A 2015. évi XI. törvény új fejezettel egészítette ki a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt: a Pp. XXI/A. Fejezete a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított per sajátos szabályait tartalmazza. Ezek a perek törvényszéki hatáskörbe tartoznak. Az új különleges eljárási szabályok egyértelműen a sajtó-helyreigazítási eljárás mintáját követik.
A peres eljárást megelőzi az érintett személy és a jogsértő közötti kapcsolatfelvétel: az, akiről hozzájárulása nélkül képmás vagy hangfelvétel készült, illetve került felhasználásra sérelme orvoslását kérheti. A kérelemre írásbeli formát ír elő a törvény azzal, hogy a felvételkészítésről, illetve a felhasználásról történt tudomásszerzéstől számított harminc napon belül lehet előterjeszteni. Ebben a kérelemben a sérelem orvoslásának módját is meg kell jelölni, a sérelmet szenvedő kérheti a jogsértés abbahagyását, megfelelő elégtételt, és annak megfelelő nyilvánosság biztosítását a jogsértő költségére, a sérelmes helyzet megszüntetését, a megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását. Pontosan – napokban – meg kell jelölni azt is, hogy mennyi idő alatt teljesítse a kérelemben foglaltakat a jogsértő. A sérelem orvoslására vonatkozó, határidőben előterjesztett kérelem teljesítését csak akkor tagadhatja meg a sérelem vélt vagy valós okozója, ha az abban előadottak valósága azonnal megcáfolható.
A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránti speciális eljárás célja a szóban forgó sérelmek mielőbbi orvoslása. A gyors eljárás érdekében rögzíti a törvény, hogy a képmás vagy hangfelvétel készítésének, illetve felhasználásának időpontjától számított hat hónap eltelte után a sérelem orvoslása iránti kérelem előterjesztésének nincs helye. Ebben az esetben az érintett személy az elévülési időn belül személyiségi jogi keresetet terjeszthet elő az általános szabályok szerint.
Az eljárás peres szakasza akkor kezdődhet, ha a kérelemben foglalt határidő eredménytelenül telt el, mert a képmás vagy hangfelvétel készítője, illetve felhasználója az abban foglaltakat nem teljesítette. A sérelmet szenvedett fél keresetet indíthat, amelyben a Ptk. 2:51. § (1) bekezdés a)–d) pontjai alkalmazását kérheti, vagyis ugyanazokat a szankciókat, mint a kérelemben, valamint a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását. A személyiségi jogok megsértése egyéb szankcióinak alkalmazása iránt pedig külön pert lehet indítani. Vagyis külön perben kérheti, hogy a jogsértő a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint, valamint kártérítésre és sérelemdíjra tarthat igényt.
Így a felróhatóságtól független és viszonylag gyorsan bizonyítható tényeken alapuló szankciók alkalmazhatóak ebben a speciális eljárásban. Az eljárás gyorsítását több szabály is szolgálja: a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított perben
- a keresetet más keresettel összekapcsolni vagy egyesíteni nem lehet,
- a bíróság a perben soron kívül jár el,
- az elnök legkésőbb a keresetlevél benyújtásától számított nyolcadik napra tárgyalást tűz ki (kivéve, ha a keresetlevél benyújtása elkésett – emiatt a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja),
- igazolásnak, viszontkeresetnek és szünetelésnek nincs helye,
- a másodfokú bíróság a fellebbezést legkésőbb az iratok beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles tárgyalni,
- az ítélet ellen perújításnak nincs helye.
A kérelem teljesítésére biztosított határidő elteltétől számított tizenöt nap alatt kell a keresetet megindítani. De e határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye. Az új szabályozás rendelkezik a keresetlevél sajátos elemeiről is:
- egyértelműen meg kell jelölni azt is, hogy a felperes a Ptk. 2:51. § (1) bekezdés a)-d) pontjában található szankciók közül melyiknek az alkalmazását kéri,
- igazolni kell, hogy a felperes a sérelem orvoslását a törvényes határidőben igényelte,
- ha rendelkezésre áll, csatolni kell a képmást, illetve a hangfelvételt, felhasználás esetén az okirati vagy tárgyi bizonyítékokat.
Az eljárás sajátossága, hogy ha a képmás vagy hangfelvétel készítője, illetve felhasználója nem természetes személy, félként jár el akkor is, ha egyébként nincs perbeli jogképessége.
A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított perben az első tárgyalás megtartásának nem akadálya az, ha a felperes vagy az alperes nem jelenik meg. Ha viszont egyikük sem jelenik meg, az eljárást meg kell szüntetni, bírósági meghagyást nem lehet kibocsátani.
Ebben az eljárásban bizonyítás felvételének olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állnak, vagy amelyeket a felek nyomban felajánlanak. A tárgyalást csak akkor lehet elhalasztani és legfeljebb nyolc napra, ha ezt valamelyik fél kéri, és egyben valószínűsíti az általa felajánlott bizonyítás eredményességét is. Az új szabályozás a bizonyítási teherről és a bizonyítás tartalmáról is rendelkezik: bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy azokkal
- a felperes bizonyítsa, hogy a képmás vagy a hangfelvétel elkészült, illetve azt felhasználták,
- az alperes bizonyítsa, hogy a felperes az elkészítéséhez, illetve a felhasználásához hozzájárult, vagy a felperes hozzájárulására törvény alapján nincs szükség,
- az objektív (felróhatóságtól független) jogkövetkezmények alkalmazásához szükséges tényeket bizonyítsa az a fél, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el.
Ha az, akiről hozzájárulása nélkül képmás vagy hangfelvétel készült, illetve került felhasználásra, nem élt keresettel a Pp. XXI/A. Fejezetében szabályozott különleges eljárás alapján, az elévülési időn belül a Pp. általános szabályai szerint pert indíthat személyiségi jogai védelme érdekében. Vagyis a személyiségi jogaiban sértett választhat a különleges vagy az általános eljárás igénybevétele között.
Az új szabályozás a kihirdetését – 2015. március 25-ét – követő nyolcadik napon lép hatályba.
Az összeállítást készítette: Sáriné Simkó Ágnes