Bejegyzések "PJK 2007-5" cimkével
V. Könyv: Kötelmi Jog Második rész A szerződés általános szabályai (PJK, 2007/5., 3-11. o.)
A cikk letölthető PDF formátumban is. VI. Cím A szerződés megerősítése és módosítása I. Fejezet A szerződés megerősítése A szerződés megerősítésének esetei mind valamely (nevesített vagy nem nevesített) szerződésszegéshez kapcsolódnak, annak a kötelezett által önként felvállalt többletszankcióit jelentik. Míg azonban a szerződésszegés szankciói a törvény erejénél fogva, a felek külön kikötése nélkül járulnak a szerződésszegéshez és érvényesíthetők a sérelmet szenvedett fél által, addig a szerződés megerősítésének többletszankciói szerződésszegés esetén is csak akkor érvényesíthetők, ha azt a felek a szerződésben előre kikötötték. A hasonló jellegű jótállást, a Javaslat – a szorosabb tartalmi kapcsolódásra tekintettel – nem...
Szatmári Csaba: Javaslat a jogi személyiség nélküli jogalany szakkifejezés kivezetésére a jogi technológiából (PJK, 2007/5., 27-28. o.)
A cikk letölthető PDF formátumban is. Kit tekint a jog alanyának? Elsősorban az embert. A jog ugyanis cselekvési szabály: lényege, hogy a külvilágban a jogi ideák által meghatározott változás menjen végbe. Ennek a változásnak a végrehajtására, a tudatos cselekvésre pedig csak az ember képes. A jog gondolati parancs, illetve gondolati lehetőség a cselekvésre. 1 Magától értetődő természetességgel tehát csak az ember lehet cselekvési, azaz jogszabályok címzettje. A jog elsődleges alanya a gondolkodó, cselekvő ember. Ő képes a jogi lehetőség-tér felismerésére, és az ennek a felismerésnek megfelelő cselekvésre, jog- és kötelezettségszerzésre. A római jog a “hominum...
Fazekas Marianna: A közjog alanyai és a Ptk. tervezet (PJK, 2007/5., 17-27. o.)
A cikk letölthető PDF formátumban is. (Egy közigazgatási jogász kérdőjelei a Ptk. tervezet jogi személy részéhez) I. A Ptk. tervezet szabályozási modellje Az új Ptk. megalkotása – még ha a szabályozási koncepció egyértelműen le is szögezi, hogy “az új Polgári Törvénykönyvnek egy szociális elemekkel átszőtt piacgazdaság magánjogi feltételeit kell megteremteni”, és “a Kódexben elsősorban a vagyoni forgalom azon viszonyainak a jogi kereteit kell lefektetni, amelyekben a jogalanyok az egyenjogúság és a mellérendeltség rendszerében állnak szemben egymással” – a közjogi jogalkotás és jogalkalmazás jövője szempontjából is meghatározó, különösen a szervezetekre vonatkozó szabályozásban. Mára már az is...
Csűri Éva, Szabó Júlia: Észrevételek az új Ptk. Családjogi Könyve Javaslatának a házassági vagyonjogra vonatkozó rendelkezéseihez (I. rész) (PJK, 2007/5., 11-17. o.)
A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Ellenérvek a törvényes vagyonjogi rendszer “kettősségével” és annak indokaival szemben a házastársak mindennapi életvitelét és a foglalkozásának gyakorlását, illetve üzleti életben való részvételét szolgáló (vállalkozói) vagyon vonatkozásában 1. A törvényes és a szerződéssel választható ún. alternatív vagyonjogi rendszerek elemeinek keveredése Az új Ptk. Családjogi Könyv Javaslata általános indokolásának 3. pontja a házassági vagyonjog szabályozása terén – véleményünk szerint helyesen – az ún. törvényes vagyonjogi rendszerként az évtizedeken át bevált és az ítélkezési gyakorlat tapasztalatai szerint a házastársak kölcsönös szándékának is leginkább megfelelő – reálszerzés elvén alapuló – vagyonközösségi...
