A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "bírói gyakorlat" cimkével

Dr. Lampert György: Konszernjogi felelősség a holland bírói gyakorlat tükrében (PJK, 2000/2., 31-35. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Konszernjogi kapcsolatokkal a holland gazdasági életben igen gyakran találkozhatunk, a konszernek mindennapi résztvevői a gazdaságnak, jelentőségük is igen nagy. Mindezek ellenére a holland jogrendszerben nem találunk egy konszernekre vonatkozó koherens, átfogó szabályozást, hanem az egyes speciális jogterületeken fedezhetők fel a konszernekre vonatkozó rendelkezések, s például az uralkodó vállalatok felelősségére vonatkozóan legfőként a bírói gyakorlat által kimunkált elvek adnak iránymutatást. A Holland kártérítési jog alapja a Polgári Törvénykönyv 6. Könyvének 162. § -a, amelynek értelmében a szerződésen kívüli károkozás 3 kategóriáját különböztethetjük meg 1. valamely jog megsértése, 2. valamely törvényes...

Dr. Szőke Irén: Az elbirtoklás, a használati jogok és a birtokvédelem bírói gyakorlatának elemzése és annak tanulságai* (PJK, 2002/3., 3-18. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. A jelen dolgozat írója arra törekszik megbízatásának teljesítéseként, hogy a dolgozat tárgyát képező jogintézményeknek a Polgári Törvénykönyvben szabályozott rendelkezései alkalmazása kapcsán – a törvény hatálybalépésétől a jelen korra kialakult, a Legfelsőbb Bíróság által irányított ítélkezési gyakorlat alapján összegezze azokat az elvi jelentőségű problémákat, amelyeknek egy részét a jogalkalmazó megoldotta, más része azonban ez idő szerint is megoldásra vár, felvetve a jelenleg hatályos rendelkezések törvényi módosításának szükségességét. A Polgárt Törvénykönyv rendszerét követve, annak egyes szakaszaihoz kapcsolódóan ismerteti a problémákat felvető eseti bírósági határozatokat, kollégiumi állásfoglalásokat, utalva azok elemzése eredményeként levont...

Rakvács József: A közös tulajdon bírói gyakorlatának elemzése és annak tanulságai (PJK, 2002/2., 3-7. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. A társasháztulajdon A közös tulajdonban álló dolog birtoklása és használata (hasznosítása) A közös tulajdon vitás kérdéseinek elemzése előtt utalnom kell arra, hogy a tulajdoni formákra vonatkozó hatályos rendelkezések lényeges eltérést mutatnak. Az ítélkezés során természetesen érvényesül az az alkotmányos rendelkezés, hogy “a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül” (az Alkotmány köztulajdonként az állami és a települési önkormányzatok tulajdonát említi). Az egyenjogúság azonban nem jelenti azt, hogy köztulajdon esetén ugyanúgy lehet a tulajdonosi jogokat gyakorolni, mintha egyéb tulajdonról lenne szó. Köztudomású, hogy mind az állami, mind az...

Csehi Zoltán: Az alapító* (PJK, 2003/6., 3-10. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! Az alapító az alapítvány központi figurája. Jóllehet kérdéses, vajon jogilag az alapítványi szervezet egyik szervének tekinthető-e? Az alapító jogok számbavétele és összehasonlítása például a gazdasági társaság tagjának jogaival segít az alapítvány mélyebb megértéséhez. Alapító esetében alapvetően individuális jogokról beszélhetünk, mivel nincs olyan alapítványi szerv a magyar törvény szerint, amelyhez kapcsolódva az alapítót tagsági jogok illetnének meg. A gazdasági társaság tagját megillető tagsági jogok döntő része viszont kimutatható az alapítónál is. Az alapító az alapítvány mögött – felett – áll, jogai senki máséval nem hasonlíthatók, mégsem tekinthetjük jogilag egyértelműen az...

Dr. Légrády Gergely: Az utaló magatartás (biztatási kár) a Ptk.-ban és a bírói gyakorlatban (PJK, 2003/4., 20-27. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! Bevezetés Az utaló magatartás jogintézményének nincs nagy múltra visszatekintő tételes jogi szabályozása és bírósági gyakorlata. Ha azonban behatóbban megvizsgáljuk a biztatási kárról kialakult jogirodalmi, gyakorlati álláspontokat, hamar kiderül, hogy egy alapelvi szinten szabályozott, szubszidiárius intézményről van szó, melyet “ha nincs más” alapon, számos kereseti kérelemben megtalálunk, bár kivételes jellegű szabályként kezeljük. Milyen jellegzetességekkel bír tehát e jogintézmény? Jelen tanulmánynak nem célja, hogy az utaló magatartás törvényben meghatározott elemeit sorra véve, azokat elemezve bemutassa e jogintézmény “tankönyvi” jellemzőit, az azonban igen, hogy a kártérítési jog ezen önállósodott, rendszertanilag a kártérítési...