Ismét döntött a Kúria

A február 17-i Magyar Közlönyben megjelent 1/2015. BKMPJE számú határozat szerint a jogegységi tanács a Kúria 1/2012. BKMPJE számú jogegységi határozatát hatályon kívül helyezte. A hatályon kívül helyezett jogegységi határozat értelmében: „a nyilvános helyen vagy közterületen szolgálati kötelezettséget teljesítő vagy munkát végző személy e tevékenységének ellátása során nem minősül közszereplőnek, ezért a személyt beazonosítható módon, egyediesítetten ábrázoló képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához szükséges a hozzájárulása.”

1) Külön vizsgálat

Külön jogegységi indítványra azért volt szükség, mert az 1/2012. BKMPJE számú jogegységi határozatot a Kúria Polgári Kollégiuma hatáskör hiányában korábban nem vizsgálhatta az új Ptk. alapján elbírálandó ügyekben irányadó elvi iránymutatásokról szóló polgári jogi jogegységi határozata előkészítése során. A vizsgálat azonban szükséges volt, figyelemmel az új Ptk. személyiségi jogi rendelkezéseire, valamint arra, hogy folyamatban lehetnek még olyan eljárások, amelyekben ezt a jogegységi határozatot alkalmazni kellene.

A jogegységi indítvány kitért az Alkotmánybíróság 28/2014. (IX. 29.) AB határozatára is (a továbbiakban: Abh.), amellyel az Alkotmánybíróság éppen az 1/2012. BKMPJE számú jogegységi határozatban foglaltakkal azonos joggyakorlaton alapuló döntést semmisített meg.

2) Álláspontok

A jogegységi tanács elnöke beszerezte a legfőbb ügyész nyilatkozatát, amely „Hangsúlyozta, hogy a nyilvánosság előtt folytatott munkavégzés önmagában nem minősül a régi Ptk. 80. § (2) bekezdése szerinti közszereplésnek. Ahhoz többlettényállási elemre, a közhatalmi tevékenység ellenőrizhetőségéhez fűződő érdek megállapíthatóságára van szükség. A közéletet befolyásoló és közérdeklődésre számot tartó események minősíthetők olyan többletelemnek, amelyek a konkrét esetekben indokolhatják a közhatalmat gyakorló személy kép- és hangfelvételhez fűződő személyiségi jogainak korlátozhatóságát. A legfőbb ügyész nyilatkozatában kitért arra is, hogy a közéleti szereplés, a közszereplő, a közhatalmat gyakorló személy törvényi meghatározásának hiánya számos jogértelmezési vitát vethet fel. A legfőbb ügyész álláspontja értelmében ennek elkerülését szolgálná az új Ptk. megfelelő módosítása.”

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének véleménye is az volt, hogy a rendőr nyilvánosság előtti intézkedése nem tekinthető közszereplésnek. Következésképpen a róla készült képfelvétel adat, amelynek nyilvánosságra hozatalához – törvényi szabályozás hiányában – a rendőr hozzájárulása szükséges. A NAIH elnöke törvényi szinten is rögzítendőnek ítélte a közhatalmat gyakorló rendőr képmásának nyilvánosságra hozhatóságát.

A jogtudomány képviselői a rendőri képmás rögzítésének és nyilvánosságra hozatalának megítélését tényálláshoz kötötten javasolták elbírálni a konkrét ügyekben.

3) 1/2012. BKMPJE jogegységi határozat

A régi Ptk. 80. §-a értelmében: „(1) A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés. (2) Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához – a nyilvános közszereplés kivételével – az érintett személy hozzájárulása szükséges.” Az 1/2012. BKMPJE számú jogegységi határozat a közszereplést értelmezve megállapította, hogy bár a rendőri munkavégzés közhatalom-gyakorlásnak minősül, az a rendőri intézkedés tartalmától függetlenül nem tekinthető közszereplésnek. A közterületen intézkedő rendőr képmásának felhasználására ezért csak hozzájárulásával lehetséges. A szóba jöhető egyéb törvények (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény, valamint a rendőrségről szóló 1994. évi XXIV. törvény) sem tartalmaztak olyan rendelkezéseket, amelyek a régi Ptk. főszabálya alóli kivételként megengedték volna a rendőr képmásának engedély nélküli felhasználását.

4) Az Alkotmánybíróság döntése

Az Alkotmánybíróság az Abh.-ban a sajtószabadság jogának sérelmére alapozott alkotmányjogi panaszt bírált el. Megállapította, hogy a sajtószabadság joga az Alaptörvényben nevesített, a demokratikus berendezkedésben kitüntetett jelentőségű alapjog. Ezzel szemben az emberi személyiség külső megnyilvánulását, a személyiség azonosítására szolgáló képmást védő alanyi jog nem önálló alapjog, az a méltóságvédelem közbejöttével részesül alkotmányos védelemben és szolgálhat más alapjog korlátozására. Az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy meddig terjedhet alkotmányosan a sajtószabadság jogának a közhatalmat gyakorló személy képmásvédelmére tekintettel történő korlátozásának lehetősége.

Az Alkotmánybíróság határozata szerint a közhatalmat gyakorló személy tevékenysége és ahhoz kapcsolódóan személyét azonosító képmása nem önmagában és nem bármely körülmények között, hanem csak a közéleti események („a jelenkor eseményeiről szóló tudósítás teljessége”) szempontjából képezi a tájékoztatás részét. Hangsúlyozta, hogy a média-tartalomszolgáltatók tájékoztatása sem lehet mindenre kiterjedő: a közéleti kérdések vitathatóságához már nem tartozik hozzá az emberi mivolt legbensőbb lényegét érintő, azt sértő helyzet. Ilyen esetben a közhatalmat gyakorló személy méltóságvédelme miatt a sajtószabadság érvényesülésének is meg kell hajolnia. Végül az Alkotmánybíróság egyértelművé tette azt is, hogy a képmáshasználat nem lehet öncélú, annak a közéleti esemény vitathatóságához kell kapcsolódnia. Nem lehet sértő, azaz a felhasználásnak tárgyilagosnak kell lennie.

5) Hatályon kívül helyezés

A Kúriának az 1/2012. BKMPJE hatályon kívül helyezéséről döntő jogegységi tanácsa az Abh. ismeretében is helytállónak ítélte azt a megfogalmazást, hogy a közhatalom birtokában történő feladatteljesítés önmagában nem teszi a rendőrt közszereplővé. Megállapította ugyanakkor, hogy a vizsgált jogegységi határozatnak „a közszereplő fogalom meghatározására összpontosító indokolása nem vizsgálta a rendőr meghatározott helyzethez kötött intézkedésének, fellépésének hatását a rendőr képmáshoz fűződő személyiségi jogaira nézve és nem értékelte annak alkotmányos összefüggéseit sem. [...] Az 1/2012. BKMPJE számú jogegységi határozat régi Ptk. rendelkezéseihez fűzött, az ott alkalmazott fogalmakhoz kötött magánjogi természetű értékelése és az Abh. helyzethez kötött, alapjogi megközelítése közötti ellentmondás önmagában az 1/2012. BKMPJE számú jogegységi határozat hatályon kívül helyezésével nem oldható fel.”

A jogi szabályozás változására és a Abh.-ban foglaltakra tekintettel a Kúria kollégiumainak együttes ülése mint jogegységi tanács hatályon kívül helyezte a vizsgált jogegységi határozatot „teret engedve az új Ptk. rendelkezéseihez fűződő bírói gyakorlat formálódásának”.

Az összeállítást készítette: Sáriné Simkó Ágnes