A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Az élettársak és vagyoni viszonyaik
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
A bizalmi vagyonkezelés
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "Petrik Ferenc" cimkével

A dologi jog és a személyiségi jog szabályozása az új Ptk.-ban – interjú Petrik Ferenc nyugalmazott kollégiumvezetővel

„A bírónak akkor is ítéletet kell hoznia, ha olyan tényállás van előtte, ami a törvényben nem szerepel.” (Petrik Ferenc) Az Országgyűlés ezekben a hetekben tárgyalja a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot, amelynek elfogadása még idén, hatálybalépése pedig 2014. január 1-jén várható. Az új Ptk. személyiségi jogokat érintő részéről, valamint a dologi jogot szabályozó Ötödik Könyvéről beszélgettünk Petrik Ferenccel, a Kodifikációs Szerkesztőbizottság tagjával. Névjegy Petrik Ferenc 1956-ban végezte el a jogi egyetemet. 1959-ben teszi le a bírói vizsgát, majd berendelik az Igazságügyi Minisztériumba. 1964-től dolgozik a tárca Törvény-előkészítő Főosztályán. 1974-től a Gazdasági Kodifikációs Osztály vezetője, nevéhez fűződik...

Dr. Petrik Ferenc*: Az új Polgári Törvénykönyv tervezeteivel kapcsolatos dilemmák (MJ, 2011/2., 65-76. o.)

*A Legfelsőbb Bíróság ny. kollégiumvezetője (Budapest) A polgári jog irodalma az új magánjogi törvény két tervezetével gazdagodott: a Szakértői javaslattal1 és az Országgyűlés által elfogadott, de hatályba nem lépett törvénnyel2. A magyar polgári törvénykönyvek tervezeteinek az a sorsuk, hogy nem lépnek hatályba. Ennek ellenére meghatározó befolyást gyakorolnak a magánjog fejlődésére. A mi feladatunk is az, hogy számba vegyük a két tervezet erényeit és hibáit, s egy harmadik tervezet vízióját előre vetítsük. Ennek a feladatnak kíván ez a cikk eleget tenni3. 1. Bevezető rendelkezések Egyik tervezetnek sem sikerült feloldania azt az ellentmondást, amit a törvényben a...

Darák Péter*: A Ptk. Személyek Munkacsoport ülése (PJK, 2000/4., 27-31. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. A Személyek Munkacsoport 2000. október 19-én dr. Petrik Ferenc vezetésével ülést tartott. Megvitatta: dr. Jobbágyi Gábornak “Az ember és az emberi személyiség” problematikáját taglaló, dr. Havasi Péternek ,A személyek polgári jogi védelmét” taglaló és dr. Darák Péternek “A jogi személyek létrejöttével és megszűnésével” foglalkozó tanulmányait. Dr. Jobbágyi Gábor tanulmányában kifejtette, hogy a személyek joga feltétlenül bővítendő, modernizálásra szorul. A jelenlegi Ptk.-ban a képviselet szabályai kuszák, logikátlanok, áttekinthetetlenek, helytelenül a kötelmi jogban nyertek elhelyezést, holott a képviselet csak meghatalmazás esetén kötelmi jogi jellegű. Az összes többi esetben személy- és családjogi...

Dr. Darák Péter: Beszámoló a Polgári Törvénykönyv "Személyek" című részével foglalkozó Munkabizottságának 2000. június 15. napján tartott üléséről (PJK, 2000/2., 65-67. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Az ülés napirendjén dr. Kozma György “Az egyesületek jogi szabályozása de lege ferenda” című tanulmányának, illetve dr. Wellmann György “A Ptk “Személyek” része és a Gt. kapcsolódási pontjairól” szóló munkaanyagának vitája szerepelt. A tanulmányok tárgyalását megelőzően dr. Petrik Ferenc a munkabizottság vezetője adott tájékoztatást a kodifikáció jelenlegi helyzetéről, kiemelve a Kodifikációs Főbizottság azon döntését, hogy az új Ptk. relatív önállósággal rendelkező könyvekből épül majd fel. A “Személyek” részben a jogi személyek általános szabályai kapnak helyet, így az egyes jogi személyekről szóló rész csak a különös előírásokat tartalmazza. Azt a...

Csizmazia Norbert, Szilas Péter: Konferencia a polgári jog kodifikációjának vitás kérdéseiről (PJK, 2003/6., 19-23. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! Az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tudományos Diákköre és a Német-Magyar Jogászegyesület által szervezett, 2003. november 5-6-án a Jogi Kar Dísztermében megrendezett konferencián négy, a polgári jogi kodifikáció kapcsán különösen aktuális kérdésben ütköztették álláspontjaikat az egyes témák meghívott szakértői. Bár az alapötlet az volt, hogy az egy-egy témában markánsan ellentétes állásponton lévő előadók vitájának biztosítson fórumot a konferencia, kiderült, hogy a vélemények sokszor nem is állnak olyan messze egymástól, inkább csak a nézőpontok, illetve az előtérbe helyezett szempontok különböznek. A hallgatóság mindenesetre színvonalas, tanulságos, és nem egyszer szenvedélyes elméleti vitáknak...

Dr. Petrik Ferenc: A nem vagyoni kár megtérítése védelmében (PJK, 2003/1., 6-8. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! Elolvasván dr. Boytha György javaslatát a sérelemdíjról, majd később kitűnő, tudományos igényű dolgozatát – két személyes emlék jutott eszembe. Az első az 1970-es évek elejéről, a szerzői jogi törvény kommentárjának1 együttmunkálkodó elkészítéséről, amikor Boytha Györggyel – ki nem mondott – szövetséget vállaltam a szerzői jogot tulajdonként valló felfogásokkal szemben, hirdetve a szerzői jog olyan egységét, amely a szerző személyi jogait (droit moral) és vagyoni jogait foglalja egységbe. Íme, a személyiségi jogok milyen jól megférnek a vagyoni jogokkal! (Ez a könyv egyébként azt is eszembe juttatta, hogy a törvény a...

Sárközy Tamás: Szervezetek jogállása az új Ptk.-ban (GJ, 2011/3., 3-8. o.)

1. A Ptk. bővítésének koncepciója Az új magyar Polgári törvénykönyvet előkészítő Kodifikációs Bizottság 1998-ban alakult meg, és 10 év alatt elkészítette a Ptk. tervezetét, amelyet 2008 elején szakmai egyeztetésre bocsátott. (A Kodifikációs Bizottság elnöke Vékás Lajos, titkára Kisfaludi András. Tagjai: Boytha György, Harmathy Attila, Lábady Tamás, Petrik Ferenc, Sárközy Tamás, Weiss Emilia, Zlinszky János). Az egyeztetés elhúzódására hivatkozva az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2008 végén magához vette a további egyeztetést, majd benyújtotta a Kormány törvénytervezetét az Országgyűléshez. A törvényjavaslathoz számos képviselői módosító javaslat érkezett, így azután a 2009 végén elfogadott Ptk. – a 2009. évi...

Petrik Ferenc: Dologi ügylet – vagy ügyletegység (PJK, 2007/3., 15-19. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Végre vita bontakozik ki a tulajdonjogi irodalomban a tulajdonátruházás egyik elemével, a dologi ügylet fogalmával kapcsolatban. Ismeretes, hogy a hatályos polgári jog a tulajdon átszállásának kauzális tradicionális rendszerén alapszik, amely a tulajdon átszállásához a jogcímen felül a dolog átadását, ingatlan esetén pedig az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést követeli meg. Ez a dualista álláspont (amely szerint az átszálláshoz két mozzanatra van szükség), szemben a monista felfogással (amely szerint egyetlen kötelmi szerződéssel történik az átruházás, ez másképpen az ügyletegység elve). Az elmúlt évtizedek magyar tulajdonjogi irodalmában – a XX. század első felében tapasztalt...