A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Az élettársak és vagyoni viszonyaik
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
A bizalmi vagyonkezelés
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "birtokjog" cimkével

Csányi Imre: Változások a birtokvédelmi eljárásban (JK, 2015/3., 23-24. o.)

A birtokvédelmi eljárások szabályozásának változásáról már ez évben több alkalommal olvashattunk cikket a Jegyző és Közigazgatásban. A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet hatályba lépése óta közel 3 hónap telt el, így az alkalmazása során felmerülő gyakorlati problémákkal is korán szembesültünk.

Bisztriczki László: Megreformált birtokvédelem? (JK, 2015/1., 25-30. o.)

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2014. március 15-én lépett hatályba, azonban a birtokvédelemre vonatkozó anyagi jogi szabályozás alapvetően nem változott. A birtokvédelmi eljárás lefolytatása a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 228/2009. (X. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályain nyugodott.

Sáriné Simkó Ágnes: Új jogszabály a birtokvédelmi eljárásban (JK, 2015/1., 23-24. o.)

2015. március 1-jén lépett hatályba a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet, amely felváltja a 228/2009. (X. 16.) Korm. rendeletet. A korábbi szabályozás abból indul ki, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket.) kell alkalmazni ebben az eljárásban is, és felsorolja a Ket. nem alkalmazható rendelkezéseit. Az új kormányrendelet viszont részletesen meghatározza a birtokvédelmi eljárás sajátos rendjét. Így ugyan a rendeleti szabályozás mintegy háromszorosára nőtt, de jóval egyértelműbb és...

Dr. Petrik Ferenc*: Az új Polgári Törvénykönyv tervezeteivel kapcsolatos dilemmák (MJ, 2011/2., 65-76. o.)

*A Legfelsőbb Bíróság ny. kollégiumvezetője (Budapest) A polgári jog irodalma az új magánjogi törvény két tervezetével gazdagodott: a Szakértői javaslattal1 és az Országgyűlés által elfogadott, de hatályba nem lépett törvénnyel2. A magyar polgári törvénykönyvek tervezeteinek az a sorsuk, hogy nem lépnek hatályba. Ennek ellenére meghatározó befolyást gyakorolnak a magánjog fejlődésére. A mi feladatunk is az, hogy számba vegyük a két tervezet erényeit és hibáit, s egy harmadik tervezet vízióját előre vetítsük. Ennek a feladatnak kíván ez a cikk eleget tenni3. 1. Bevezető rendelkezések Egyik tervezetnek sem sikerült feloldania azt az ellentmondást, amit a törvényben a...

Dr. Szőke Irén: Az elbirtoklás, a használati jogok és a birtokvédelem bírói gyakorlatának elemzése és annak tanulságai* (PJK, 2002/3., 3-18. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. A jelen dolgozat írója arra törekszik megbízatásának teljesítéseként, hogy a dolgozat tárgyát képező jogintézményeknek a Polgári Törvénykönyvben szabályozott rendelkezései alkalmazása kapcsán – a törvény hatálybalépésétől a jelen korra kialakult, a Legfelsőbb Bíróság által irányított ítélkezési gyakorlat alapján összegezze azokat az elvi jelentőségű problémákat, amelyeknek egy részét a jogalkalmazó megoldotta, más része azonban ez idő szerint is megoldásra vár, felvetve a jelenleg hatályos rendelkezések törvényi módosításának szükségességét. A Polgárt Törvénykönyv rendszerét követve, annak egyes szakaszaihoz kapcsolódóan ismerteti a problémákat felvető eseti bírósági határozatokat, kollégiumi állásfoglalásokat, utalva azok elemzése eredményeként levont...

IV. KÖNYV: Dologi jog (PJK, 2006/4., 3-20. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Előzmények A Ptk. tulajdonjogi szabályai jelentős mértékben építenek a II. világháború előtti magánjogi törvénytervezetek és bírói gyakorlat eredményeire. A hatályos szabályozás a magyar magánjogi kodifikációs kísérletek eredményeit tekintve szerves fejlődés eredménye. A Ptk. tulajdonjogi szabályai jól illeszkednek abba a folyamatba, amely a Ptk. 1900-as tervezetétől kezdve egyre letisztultabb és a gyakorlatban egyre inkább alkalmazható, a dologi jog sajátosságaihoz képest nyitott és rugalmas szövegtervezeteket eredményezett. A Ptk. ideológiai háttereként jelentkező tulajdoni szemlélet a szabályozás alapvető szerkezetét nem érintette, a szabályozás szintjén csupán néhány, időközben többségében már hatályon kívül helyezett rendelkezésben...

Koi Gyula*: A közigazgatási jog szerepe a megalkotandó Polgári Törvénykönyv tükrében (PJK, 2008/2., 3-12. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! * Tudományos segédmunkatárs, MTA Jogtudományi Intézet; állandó szakértő, Országgyűlés Mentelmi, Összeférhetetlenségi és Mandátumvizsgáló Bizottság. A tanulmány az új polgári törvénykönyv tervezetéről szóló, MTA Jogtudományi Intézetében az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium felkérésére 2007. márciusa és áprilisa között készített munkaanyagok egyike. Az új Ptk. megalkotását az 1050/1998. (IV. 24.) kormányhatározat irányozta elő. A Kodifikációs Főbizottságnak 2001. III. negyedévére kellett elkészülnie a kódexkoncepcióval1, ez 2001. november 8-án meg is történt. Az új magánjogi törvénykönyv tervezete 2006. január 31-én jelent meg. Ez azt jelenti, hogy a kodifikátoroknak kilenc esztendő állott rendelkezésükre. A kódextervezet...