Hamarosan új, hiánypótló polgári jogi kiadvánnyal jelentkezik az ORAC Kiadó, melynek címe Birtokvédelmi kézikönyv. A szerzőket kérdeztük birtokról, birtokvédelemről és a kézikönyvről.
ptk2013.hu: Kezdjük talán az alapoktól: mi a birtok? Mi a birtokvédelem?
Gaál János: Ahogy Menyhárd Attila fogalmazta meg: „A birtok fogalmának konkrét, normatív törvényi meghatározása nem szükséges és valószínűleg nem is lehetséges. A fogalom minden konkrétabb megfogalmazása ugyanis azzal a veszéllyel jár, hogy a bíróság kezét köti meg a jogalkotó, és ezzel nehezíti annak a védett alanyi jogot biztosító pozíciónak az azonosítását, amely a birtok védelmi és átruházó hatását kiváltja.” Mégis úgy látjuk, hogy végtelenül leegyszerűsítve a birtok az a dolog, ami felett valaki a hatalmát gyakorolja. Látható tehát, hogy már ennél az első alaptéglánál is milyen izgalmakba ütközik a birtokvédelmi ügyintéző.
ptk2013.hu: Mennyire ismert vagy népszerű a birtokvédelmi eljárás vagy a birtokvédelmi per ma Magyarországon?
Kajó Cecília: Évente átlagosan 6000 birtokvédelmi kérelem érkezik a jegyzőkhöz országszerte, ez nagyjából annyi, ahány dologi jogi per összesen (!) indul országszerte bíróságok előtt (a dologi jogi pereken belül vannak a birtokperek: azok amelyek eleve birtokpernek „indultak” keresetlevéllel, és azok a birtokperek amelyek a jegyzői döntés megváltoztatása érdekében benyújtott keresetlevéllel „küzdötték fel” magukat a járásbíróságok elé, azért érezzük az arányokból hogy ez mit jelent). Ebből látszik, hogy a jegyzők mekkora perkiváltó munkát végeznek el, levéve a terhet a bíróságok oldaláról. Kérdés, hogy mennyire „sikeres” a perkiváltó szerep és miben mérjük a sikert? Az átlagos éves 6000 kérelemből ugyanis a statisztikák szerint átlagosan 4000 elutasításra kerül.
ptk2013.hu: Mit kell tudnunk a birtokvédelemről, bemegyünk a jegyzőhöz és automatikusan megkapjuk, kérhetjük-e máshol is, milyen az eszköztára?
Gaál János: A birtokvédelem hármas eszközrendszeréből túlhangsúlyozott a jegyzői lehetőség, hiszen helyben van, könnyen elérhető és olcsó (sőt jelenleg illetékmentes, tehát ingyenes). A birtokvédelem azonban nem csupán a jegyzői birtokvédelemről szól. A Ptk. hármas rendszerében a birtokát megsértővel szemben a birtokosnak lehetősége van a jogos önhatalom gyakorlására, valamint közvetlenül a bírósághoz fordulni. A jegyzői eljárás nem szükségszerűen, nem kötelezően kell, hogy megelőzze a bíróság eljárást. Ez egy tévhit, és valljuk be, néha ügyvédi stratégia. Fontos tudni, hogy a jegyző az egy éven belül történt birtoksértő cselekmények megítélésére rendelkezik hatáskörrel, és ezen ügyben is csak akkor jogosult eljárni, ha jogkérdés nem merül fel a birtok kapcsán. Minden más esetben csak a bíróságnak lehet hatásköre. Mindig érdekes kérdés, amikor a fentieken elgondolkodó ügyfél benyújtja a visszadatált birtoksértés időpontjával a kérelmét. Ez ettől még nem lesz jó, a jegyzői eredeti birtokállapot-helyreállítás egy a kérelmező által nem kívánt időpillanatra, állapotra fog mutatni – tehát ez zsákutca.
Kajó Cecília: Ha a 6000-4000 statisztikára gondolunk, ez is lehet az egyik ok, vagyis hogy első emlékezésre mindenkinek „éven belülinek” rémlett a megoldandó probléma, aztán persze kiderül, hogy jóval régebbi a dolog. De az elutasításnak több oka lehet: a jegyzői birtokvédelem főképp például ügyvédek által „mindenre gyógyír” funkciójának félreértése, illetve elsősorban az, hogy egy csomó remek speciálisabb szakigazgatási hatósági eljárás áll rendelkezésre az alap probléma megoldására (zajvédelmi eljárás, környezetvédelmi eljárás, állatvédelmi hatósági eljárás, kereskedelmi jogi eljárás stb. – ezek többsége a jegyzők kezében van szintén, de ezek mindegyike a klasszikus alá-fölérendelt ügyfél-hatóság jogviszony és nem a birtokvédelem egyenrangú felek magánjogi jogvitáját megoldó eljárása).
ptk2013.hu: Mitől különleges a birtokvédelmi eljárás?
Gaál János: Többek között attól, hogy a jegyző egy szokatlan „kvázi igazságszolgáltatói” szerepben egy magánjogi vita kellős közepén áll. Nem keletkezik ügye, hanem a két félnek van ügye egymással, ők meccselnek a jegyző feje fölött. Mindent beleadnak, miközben a jegyzőnek korlátozottak a hatósági jogkörei, nem bizonyító hatóság az eljárásban. Régi okmányirodás múltamból merítve szoktam levezetni a különbséget…(a lényege, hogy itt a jegyző nem megoldóember, aki elintéz valamit). A jegyzői birtokvédelem kötelezőnek mondható szemlélete az elhatárolás: egy elénk tárt probléma konvertálása során folyamatosan kitekintéssel lenni a konkuráló jogterületekre annak érdekében, hogy a jogban nem jártas ügyfél is megértse, hogy számára melyik hatóság eljárásában van lehetőség a jogérvényesítésre. A legfontosabb, hogy ennek során az ügyfél ne valamiféle hárításként élje meg a találkozást, hanem kapjon egy részletes, szakszerű tájékoztatást. Ennek az eljárásnak a kapcsán ez az a pont, amiben a jegyző leginkább szolgáltatói tevékenységet végez. Ezek a tájékoztatások nálam mindig időigényesek és szakmailag alaposak is egyben. Azt vallom, hogy azért ülök abban a székben, hogy ne tévutakra tereljek embereket, hanem segítsem őket – mert ezen a ponton még megtehetem –, az eljárásban már nem. A jog ezen területét nem ismerő embert is tájékoztatni kell arról, hogy nem szabad meglepődni, a birtokvédelem nem egy univerzális elixír a konfliktusaira. Szerintem a birtokvédelmi elhatárolás az ügyféltájékoztatás magasiskolája. A tájékoztatás a jog olyan széles palettáján végez finomhangolást, ami ritka jelenség az államigazgatásban.
ptk2013.hu: Kiknek szól a kézikönyv?
Kajó Cecília: A kézikönyv elsősorban jegyzőknek, ügyintézőknek szól, de van benne például ügyvédi hibalista is, elhatárolás más eljárásoktól vagy olyanokkal való összevetés, amelyek konkurálnak, tehát párhuzamosan is lefolytathatóak (például szabálysértési tényállásként csendháborítás, magánlaksértés, drónnal elkövetett szabálysértés), rengeteg jogeset, amit a nem szakember, de a terület iránt érdeklődő laikus is megért és tanulhat belőle (főleg ha ilyen típusú saját problémája van), iratminták, eljárási folyamatábra, de jóval több mint egy kézikönyv, mert nagyon széles kitekintéssel (és összehasonlítással) van nemcsak más polgári jogi eszköztárra, például szomszédjogi per, hanem közigazgatási hatósági eljárásokkal, szabálysértési eljárással, büntetőeljárással is összeveti a birtokvédelem vélt vagy valós hatékonyságát. Én személy szerint nem hiszek a jegyzői birtokvédelem mindenhatóságában és mindenre jó szerepében, hiszen akkor kb. elég lenne ez az egyetlen eljárási lehetőség és mindent megoldanánk más, speciális eljárások megléte nélkül is. Ezt sokszor, ismét hangsúlyozom, nagyon sokszor ügyvédek is teljes hittel vallják, hogy nemfizető bérlőt, önkényes beköltözőt, birtokban sosem volt friss örököst, aki hozzá szeretne jutni tulajdoni hányadához stb. stb. majd a jegyzői birtokvédelmi eljárás segít hozzá problémája megoldásához. Hát ez nincs így.
ptk2013.hu: Sikeres-e a jegyzői birtokvédelem jogintézménye?
Gaál János: Egy eljárás eredményessége, sikere a közigazgatásban nehezen értelmezhető igazán megfogható módon, illetve sok szempont alapján megközelíthető a kérdés. A birtokvédelem ellenérdekű felek harca, tehát az ügyfélelégedettség, mint lakossági mutató, nem képes kifejezni az eredményességet. Ugyancsak nem lenne meghatározó ebből a szempontból, hogy hány jegyzői döntés bírósági felülvizsgálatát kezdeményezték, hiszen minden ügy egyedi és az ügyek összetettsége, típusa területileg is eltérő. Elmondhatjuk azt is, hogy a kérelmek mindegyikére határozati döntés születik egy villámeljárásban. A jegyzői birtokvédelem eredményessége talán abban mérhető leginkább, hogy milyen fokon tölti be a neki szánt funkcióit (perkiváltó, permegelőző funkció). Ebben a tekintetben pedig elmondhatjuk, hogy a statisztikai adatok világosan mutatják az eredményt annak ellenére is, hogy a 2014-es évtől a birtokvédelmi perek száma a dologi jogi perek nagyobb kategóriája közé olvadt. Mégis látható, hogy a jegyzők közel annyi birtokvédelmi ügyet intéznek egy évben, mint ahány dologi per zajlik összesen a bíróságok előtt. A számok azt is megmutatják, hogy a jegyzők jelentős számú birtokvédelmi ügyet kezelnek, és az így meghozott határozatoknak csak kevesebb, mint tizedében kell a bíróságoknak perben foglalkoznia. Az ellenérdekű feleket is számolva legalább tizenkétezer állampolgár vitáját intézik a jegyzők. Ez az az ügyteher, amit a jegyzői birtokvédelmi eljárás vesz le a bíróságokról. A tehermentesítés persze nem lehet teljes. Az ügyek egy része természetszerűleg mindenképp a bíróságok elé kerül a jegyzői döntés megváltoztatása céljából, vagy felismert jogviták okán.
ptk2013.hu: Mi a jegyzői birtokvédelem gyenge pontja?
Gaál János: Az eljárási jogszabály hiányosságaiból adódnak gyengeségek. Ákr.-ből kivett eljárásról van szó, de nem egy eljárási kódexet kap a jogalkalmazó. További gyengeség a végrehajtási szakasz és a rosszul felvállalt jegyzői döntések (a nem kellően szűkített birtokvédelmi szemlélet). A sok elutasítás valójában nem sok, éppen azt tükrözi, amit mondunk, hogy a birtokvédelem nem egy kamillatea, nem gyógyír mindenre. Fontos a szakmaiság és a jegyzői birtokvédelem erősségét éppen az ügyintézői tájékozottság, a gyakorlat, az önképzés tudja megadni, ezért tölt el minket határtalan boldogsággal, hogy ennyien járnak előadásainkra. Tudni kell, hogy egy-egy rossz jegyzői döntés (mondjuk amit meg sem szabadott volna hozni) nemcsak a saját végrehajtást viszi zsákutcába, de mind egy helytelen üzenet az külvilág felé: „máshol erre kaptak birtokvédelmet”. Az egységes szemlélet kialakítása nehéz, talán nem is lehetséges, de ehhez a kézikönyv mindenképp egy jó út.
ptk2013.hu: Beszélhetünk-e típusügyekről vagy típusproblémákról, vannak-e slágertémák a szakterületen?
Kajó Cecília: A problémák nyilvánvalóan elsősorban településfüggőek és az adott lakóközösséget alkotó emberek személyes habitusát tükrözik, hogy nekik mi fér bele a tűrési kötelességbe és mit éreznek szükségtelen zavarásnak. A beérkezett panaszok jócskán tartalmaznak például állattartással együtt járó zavarást, érdekes aktuális kérdés például, hogy sok helyen indítanak birtokvédelmi eljárást jegyző előtt vadriasztó hangágyúk zaja miatt (ebből nem kevés kártérítési per is származhat, ha a gazdálkodó lekapcsolja a készüléket a vadak meg tönkreteszik a termést), vagy egyre népszerűbb például az ultrahangos ugatásgátló készülék, amelyet végig telepít valaki a telekhatár mellett és ezzel próbálja kordában tartani a szomszéd kutyaugatást. A jegyzői birtokvédelmi ügyek többsége nem birtokvédelmi ügy, és jócskán nem is jogi probléma, a jegyzők (illetve a nevükben eljáró ügyintézők) sokszor inkább pszichológiai ismeretekhez kell nyúljanak. Kisebb településen elsősorban „klasszikus” szomszédháborúk vannak, János a XIII. kerületben dolgozik, ahol nagyon sok építkezés zajlik, dinamikusan fejlődik a kerület, így sokszor például építtető-kivitelező harca van birtokvédelmi köntösbe bújtatva, de érdekes például, hogy településjellegtől függetlenül nagyon divatosak a magáncélú kamerarendszerek amelyek egy rossz telepítési metódussal rögtön jogszerűtlen adatkezelést is megvalósítanak amelyet a NAIH a jegyzőkhöz terelne, a jegyzők viszont adatvédelmi hatósági eljárást javasolnak az ügyfeleknek. Az egyik szakmai vesszőparipánk, amit szerintem mindig, minden előadás, továbbképzés során elmondunk a jegyző és ügyintéző kollegáknak, hogy nem szabad olyan döntést meghozni, amit nem tudunk aztán végrehajtani, hiszen feltétlenül gondolnunk kell arra hatóságként, hogy elmarad az önkéntes teljesítés – a végrehajtási szakasznak is megvannak a maga buktatói, és az erre vonatkozó eljárási szabályok szerint az elévülést is figyelembe véve egy közigazgatáshoz mérten is villámgyors, 15 napos ügyintézési határidő után meghozott alapdöntéssel akár 6 évig is küzdhetünk a végrehajtási szakaszban.