A cikk letölthető PDF formátumban is.

A Kártérítési és biztosítási jogi munkacsoport 2000. június 27-én a Legfelsőbb Bíróságon tartotta soron következő ülését. A munkabizottság ülésén megjelent Dr. Horeczky Károly a LEB Polgári Kollégiumának vezetője, Dr. Molnár Ambrus LEB tanácselnök, Dr. Újváriné dr. Antal Edit egyetemi adjunktus, Dr. Nochta Tibor egyetemi adjunktus, Dr. Zavodnyik József Állami Biztosítási Felügyelet jogtanácsos és Dr. Lábady Tamás kandidátus, megyei bírósági tanácselnök, a munkabizottság vezetője. Az ülésen egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott megjelenni, Dr. Zinszky János egyetemi tanár, Dr. Kecskés László egyetemi tanár és Dr. Kiss Ferenc Kálmán vezető jogtanácsos.

Az ülés napirendjén – Dr. Lábady Tamásnak a készülő új Polgári Törvénykönyv koncepcionális kérdéseit érintő bevezető gondolatait követően – az Igazságügyi Minisztérium megbízása alapján megírt két tanulmány megvitatása szerepelt. Dr. Zlinszky János egyetemi tanár a polgári jog szankciórendszere címmel, míg Újváriné Antal Edit “A biztosítási szerződés létrejötte, hatályosulása, lebonyolódása és megszűnése az új Ptk.-ban” címmel készített igen színvonalas tanulmányt.

1. Zlinszky János professzor tanulmányával kapcsolatban Dr. Horeczky Károly a polgári jogi felelősség egyes elméleti problémáit érintette. Így a szerző egyes elméleti tézisei, álláspontja szerint egyfelől vitathatóak, másrészről azok további pontosítására és részletesebb kifejtésére van szükség. Az az elméleti megközelítés, hogy a kártérítésbe a haszon, valamint a nyereségelvonás módszere “beemelésre” kerüljön, amellett, hogy érdekes és újszerű gondolat, ennek vannak problémái is. Nevezetesen bizonyítási nehézségek jelentkezhetnek, illetőleg a kártérítést a haszon kategóriájával nem lehetséges felváltani, vélte Horeczky Károly. A tanulmánynak az objektív felelősség kiterjesztésére vonatkozó elképzeléseivel szerinte ugyanakkor feltétlenül egyet lehet érteni, azonban ennek további kimunkálása indokolt. A magánjog egész szankciórendszerében vannak továbbfejlesztendő elemek, így pl. a magánjogi bírság, valamint az állam javára marasztalás intézménye feltétlenül ide sorolandó.

Zavodnyik József hozzászólásában utalt arra, hogy a kötelező felelősségbiztosítás kapcsán a tanulmány felelősségi jogi részeit mindenképpen át kellene még gondolni.

Nochta Tibor megítélése szerint a tanulmányban megjelenő gondolatok idézik a jog gazdasági elemzésén nyugvó elmélet egyes tételeit is, ezért a kártérítési felelősség e modern elméleti irányzataival is összevethetők a szerző értékes megállapításai a prevenció és kárkompenzáció tekintetében.

Lábady Tamás véleménye szerint a tanulmány igen értékes és ötletgazdag munka, mindenképpen felvetődik olvasása során is az az elméleti alapkérdés, hogy vajon mi a magánjog általános kárfelelősségi szabályának az alapja. Lábady szerint a magánjogi kárfelelősség a bizonyítás sikerén v. sikertelenségén nyugszik. Idézve és adaptálva a grosschmidi gondolatot a “kártérítési per bajnoka az aki sikeresen bizonyít”. Lábady felfogásában az objektív kárfelelősség a károkozás tényén alapul, és nem a felróhatóságon, ahogyan azt a tankönyvek tárgyalják. Lábady Tamás a tanulmány kiegészítését javasolja az elhangzott értékelések tükrében a szerzőnek. A bizottsági tagok előadott véleményei alapján felkéri a szerzőt, hogy a magánjogi szankciórendszer továbbfejlesztésére vonatkozóan tegyen konkrét javaslatokat, részletezze a prevenció kérdéseit a biztosítási jogra is figyelemmel, valamint a jog gazdasági elemzésén nyugvó hasznossági és prevenciós elmélettel kapcsolatos összefüggésekre is térjen ki.

2. Az ülés második részében Újváriné Antal Edit ismertette a biztosítási szerződésről szóló tanulmányának fontosabb téziseit.

A bizottság egyöntetű véleménye szerint a tanulmány rendkívül színvonalas és a biztosítási jogviszonyok valamennyi lényeges elemét érintő munka. Külön dicséretes, hogy figyelembe vette a szerző az Európai Unió biztosítási irányelveit és rendeleteit is, illetőleg számos hasznosítható összehasonlítást is tett.

Horeczky Károly külön kiemelte, hogy a szerző nagyon világosan látta meg a jelenlegi Ptk. dogmatikai elnagyoltságát és az abból adódó nehézségeket.

Véleménye szerint a biztosítási szerződésre vonatkozó módosításoknak azt kell mindenek előtt szem előtt tartani, hogy vajon milyen rendelkezések kerüljenek a szerződésekre vonatkozó általános szabályok közé. Javasolja, hogy a munkabizottság a következő ülésen részletesen is vitassa meg a tanulmány egyes részeit, a szerző javaslatait.

Lábady Tamás rövid hozzászólásában arra a kodifíkációs nehézségre tért ki, hogy vajon milyen arányban kerüljenek a biztosítási szerződésekre vonatkozó rendelkezések a biztosítási szerződésre vonatkozó részbe, és mi kerüljön az általános rendelkezések közé.

Zavodnyik József azt hangsúlyozta, hogy a szerző műve azért is értékes, mert számolt a fogyasztóvédelmi követelményekkel, illetőleg e szerződések közjogias dimenzióival is.

Ezt követően a bizottság egyhangúlag elfogadta Újváriné Antal Edit dolgozatát és arról döntött, hogy annak részletes vitáját a 2000. szeptember 12-én tartandó ülésén tartja meg.

* a munkabizottság titkára