A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Az élettársak és vagyoni viszonyaik
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
A bizalmi vagyonkezelés
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "Csizmazia Norbert" cimkével

Csizmazia Norbert: Észrevételek a Jogforgás (Változnak a jelzálogszabályok) című cikkhez

Gyenis Ágnes: Jogforgás c. cikke (HVG 2016/10, 73-74. oldal) több téves állítást tartalmaz. 1) A cikk szerint a jelzáloglevél-piac pangásának fő oka a 2014. március 15-én életbe lépett új polgári törvénykönyv (Ptk.), amely eltörölte az önálló zálogjog intézményét. A valóság ezzel szemben az, hogy a magyar jelzálogbankok által kibocsátott, forgalomban lévő jelzáloglevelek állománya 2010 óta folyamatos csökkenést mutat (2009: 2030 Mrd Ft, 2010: 1762,6 Mrd Ft, 2011: 1610,1 Mrd Ft, 2012: 1463,7 Mrd Ft, 2013: 1192,4 Mrd Ft, 2014: 1030,5 Mrd Ft). ...

Csizmazia Norbert, Sándor István: A bizalmi (fiduciárius) vagyonkezelés modelljei és a Ptk. reformja (PJK, 2002/4., 10-29. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Bevezetés A jogtörténetben a kezdetektől, az antik jogoktól ismert annak a gazdasági szükségletnek különböző jogi konstrukciókban történő szabályozása, amikor egyes – akár magán-, akár jogi – személy(ek) vagyonuk kezelését, hasznosítását nem tudják vagy nem kívánják személyesen megvalósítani. Ennek megvalósítása alapvetően két főbb szabályozási formában állhat fenn – és történik ez napjainkban is -, így a vagyon tulajdonosától elkülönült személyiséggel rendelkező szervezeteken keresztül, ahol a tulajdon közvetetté válik és az adott, leginkább gazdasági társaságban meglévő részesedés jeleníti meg a tulajdonos jogait, illetve kötelmi jogviszonyon, szerződésen alapuló, vagyonkezelésre irányuló jogügylet...

Csizmazia Norbert, Szilas Péter: Konferencia a polgári jog kodifikációjának vitás kérdéseiről (PJK, 2003/6., 19-23. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! Az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tudományos Diákköre és a Német-Magyar Jogászegyesület által szervezett, 2003. november 5-6-án a Jogi Kar Dísztermében megrendezett konferencián négy, a polgári jogi kodifikáció kapcsán különösen aktuális kérdésben ütköztették álláspontjaikat az egyes témák meghívott szakértői. Bár az alapötlet az volt, hogy az egy-egy témában markánsan ellentétes állásponton lévő előadók vitájának biztosítson fórumot a konferencia, kiderült, hogy a vélemények sokszor nem is állnak olyan messze egymástól, inkább csak a nézőpontok, illetve az előtérbe helyezett szempontok különböznek. A hallgatóság mindenesetre színvonalas, tanulságos, és nem egyszer szenvedélyes elméleti vitáknak...

Csizmazia Norbert: Az új holland öröklési jog (PJK, 2003/2., 30-38. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! 1. – 2003. január 1-jén hatályba lépett a holland polgári törvénykönyv (a továbbiakban: NBW) új negyedik könyve,1 az öröklési jogi könyv. 2003. január 1-jéig az 1838. évi, régi holland ptk. (a továbbiakban: OBW) öröklési jogi rendelkezései (877-1176. cikkelyek) voltak hatályban.2 E tanulmány célja az új holland öröklési jog (és egyes kérdések kapcsán más európai jogrendszerek megoldásainak) bemutatása, különös tekintettel az új magyar polgári törvénykönyv koncepciójában foglalt javaslatokra.3 A holland öröklési jog természetesen csak korlátozott mértékben lehet példaértékű a magyar jog számára, hiszen az öröklési jog körében különösen nagy jelentősége...

Csizmazia Norbert: A tőkepiaci értékpapírok "tulajdona", átruházása és megterhelése (PJK, 2004/5-6., 34-43. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. 1. A tőkepiaci értékpapírok közvetett “tulajdonlásának” rendszere. A huszadik század második felében, a tőkepiaci értékpapírok (investment securities, valeurs mobilières, Effekten,1 titoli di massa, valores), mindenekelőtt a részvények és a kötvények forgalmának tömegessé válásával e papírok fizikai mozgatás révén történő kereskedelme nehézkessé, költségessé és kockázatossá vált, ezért alapvető változások következtek be a tőkepiaci értékpapírok körében: egyrészt “az értékpapír-tulajdonlás közvetetté vált: […] a befektetők letétkezelők, elszámolóházak, forgalmazók stb. közvetítésével (esetenként nem is egy közvetítőn keresztül) szerzik meg és tartják értékpapírjaikat”, másrészt “a közvetítőknél az értékpapírok jellemzően csupán sorozatok szerint vannak elkülönítve,...

Dr. Csizmazia Norbert: Szeminárium az USA hitelbiztosítéki jogáról az Igazságügyi Minisztériumban (PJK, 2004/3., 20-23. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. 2004. január 21-22-én Harry C. Sigman professzor (University of California Los Angeles, UCLA), a hitelbiztosítékok jogának nemzetközileg elismert szaktekintélye, az UNIDROIT, az UNCITRAL, a Hágai Nemzetközi Magánjogi Akadémia, a Law Commission for England and Wales tanácsadója, a California Bar tagja, számos egyetem vendégprofesszora kétnapos szemináriumot tartott az Igazságügyi Minisztériumban a hitelbiztosítékok jogának Amerikai Egyesült Államokbeli szabályozásáról, vagyis a Uniform Commercial Code (UCC) 9. cikkelyéről. A szeminárium célja az volt, hogy egy, az európai (mind a kontinentális, mind az angol) hitelbiztosítéki rendszertől koncepcionálisan eltérő felfogással megismertesse a résztvevőket és ezzel...

Csizmazia Norbert: Tulajdon mint biztosíték? (PJK, 2004/1-2., 3-22. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Kérdésfelvetés A polgári jogi kodifikáció során felmerült az ún. fiduciárius hitelbiztosítékok problémája: elismerhető-e, hogy a felek a Polgári Törvénykönyvben szabályozott alapvető dologi hitelbiztosíték, a zálogjog helyett biztosítéki átruházásban (biztosítéki tulajdon-átruházásban vagy biztosítéki engedményezésben) állapodjanak meg? E tanulmány arra tesz kísérletet, hogy az összehasonlító módszer segítségével választ adjon arra a kérdésre: miért terjedtek el egyes jogrendszerekben a fiduciárius biztosítékok, és miért nem alkalmazzák azokat más jogrendszerekben.1 A kérdést úgy is feltehetjük: miért jelent meg újra a fiducia, a római jog kezdetleges, csak funkcionális szempontból zálogjognak tekinthető dologi biztosítéka2 egyes jogrendszerekben,...

Lohn Balázs: A zálogjog-alapító ügylet absztrakt vagy kauzális kialakítása a célmegegyezés-elmélet fényében (PJK, 2007/3., 29-32. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. (Válasz Csizmazia Norbert és Gárdos István tanulmányára) Az alábbiak a CSIZMAZIA NORBERT és GÁRDOS ISTVÁN: A zálogjog alapítása a dologi jogok szerzésének rendszerében című tanulmányában1 (“Tanulmány”) foglaltakra vonatkozó érdemi észrevételeket tartalmazzák. Csizmazia és Gárdos gondolatmenetének és következtetéseinek összefoglalása után röviden felvázolom a szükségesnek látott előzetes vizsgálódásokat. Ezek ugyanis nélkülözhetetlenek azon megismerési horizont feltárásához, amely alapján a kérdés megközelíthető, valamint a fogalmak és dogmatikai elemek felfedhetők. Kizárólag azon állításokat kommentálom, amelyektől eltérő álláspontot képviselek, vagy amelyek a probléma lényege és a világosság szempontjából jelentőséggel bírnak. I. A Tanulmány állításai és...

Csizmazia Norbert, Gárdos István: Az önálló zálogjogról kodifikációs szempontból (PJK, 2007/3., 32-41. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. 1. BEVEZETÉS Bodzási Balázs Javaslat az önálló zálogjog újraszabályozására című cikkében1 vitába száll az új Polgári Törvénykönyv Javaslatában megfogalmazott azzal az állásponttal, hogy nem kell szabályozni az önálló zálogjogot; állást foglal amellett, hogy az önálló zálogjogra szükség van, és javaslatot tesz az új szabályozás tartalmára. Tisztában vagyunk azzal, hogy egy létező jogintézmény megszüntetése komoly döntés (még akkor is, ha az a jogintézmény csupán 10 éves), különösen annak tudatában, hogy a lakásfinanszírozás és refinanszírozás rendszere jelenleg e jogintézményre épül. A fennmaradása mellett lehet dönteni még akkor is, ha szükségessége kérdéses,...

Csizmazia Norbert, Gárdos István: A zálogjog alapítása a dologi jogok szerzésének rendszerében (PJK, 2007/1., 26-36. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Válasz Lohn Balázs: Az absztrakció jogintézménye, különös tekintettel a zálogjogra c. cikkére Problémafelvetés 2006. május 26-án az Igazságügyi Minisztérium közzétette az új Polgári Törvénykönyv Javaslata Dologi Jogi Könyvének indokolt normaszöveg-tervezetét (a továbbiakban: Javaslat).1 A tervezet zálogjogi részével kapcsolatos első hozzászólás a Polgári Jogi Kodifikáció 2006. évi 3. számában, Lohn Balázs tollából jelent meg.2 Lohn Balázs a tervezetnek a zálogjog alapítására vonatkozó szabályait vette vizsgálat alá, ezekkel kapcsolatban fogalmazta meg észrevételeit, kritikáját. Lohn helyteleníti a tervezet azon javaslatát, amely szerint a zálogjog alapítását absztrakt, azaz jogcímtől függetlenített dologi jogi rendelkező...