2023 szeptemberében jelent meg Gaál János és Kajó Cecília Birtokvédelmi Kézikönyv című közös könyve Menyhárd Attila lektorálásával az ORAC Kiadónál. 2024 folyamán több jogi kar polgári jogi tanszéke és tudományos diákköre meghívásának tettek eleget a szerzők országszerte a könyv bemutatása kapcsán. 2024. március 12-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának Civilisztikai Tanszéke vendégei voltak a szerzők, ahol kimagasló érdeklődést, figyelmet és szeretetet kaptak a tanszék részéről, és ahol felmerült, hogy a kézikönyvre alapított oktatási anyaggal akár csatlakozni is tudnának az egyetem képzéséhez. Hosszas, alapos előkészítés után a 2025/2026. tanév II. félévének szorgalmi időszakában elstartolt a „Birtokvédelem a gyakorlatban” megjelölésű szabadon választható tárgy 24 mesterszakos hallgató jelentkezésével Kajó Cecília külsős előadó részvételével Dúl János adjunktus szakmai segítsége mellett.
A képzés tematikája a birtokvédelem hármas eszköztárának bemutatásán keresztül hangsúlyosan a jegyzői birtokvédelmi eljárások világával foglalkozik. Az állampolgárok által szerény körben, ritkán igénybevett jogos önhatalom intézményének vizsgálatánál bemutatásra kerül a jogos önhatalom mint beárazott piaci szolgáltatás a magánbiztonsági cégek birtokvédelmi üzletágában illetve a bűnvadász csoportok tevékenységében, ahol eltérő mértékben de mindkét szereplőnél megjelenik az önbíráskodás és a tilos önhatalom alkalmazása. A jegyzői birtokvédelmi eljárás bemutatása bőséges példákat tartalmaz más szakterületek összehasonlításáról és elhatárolásáról amellett, hogy magát az eljárás lefolytatásának lépcsőfokait is számba veszi. Az éves ügyszámokra tekintettel kiemelten foglalkozik a tárgy a birtokvédelem és a magánlaksértés, a birtokvédelem és a csendháborítás, a birtokvédelem és az állatvédelmi hatósági eljárás valamint a birtokvédelem és az adatvédelmi hatósági eljárás („kamerázások”) összehasonlításával és elhatárolásával az adott probléma megoldása érdekében. A birtokper mint egyrészt a jegyzői döntés ellen igénybe vehető jogorvoslati forma másfelől eleve mint perként megindított eljárás bőséges jogeseteken keresztül mutatja be többek között azt a dilemmát, hogy kell-e a jegyzőnek jósgömb és tekintettel kell-e lennie a döntése közvetett, távolabbi hatásaira, nevezetesen arra, ha a kötelezett a döntés következtében kárt szenved el így közigazgatási jogkörben okozott kárért perli a későbbiekben az önkormányzatot. A kártérítési felelősség joggazdaságtani vizsgálata során pedig a jegyző mögöttes, maximum négyhavi illetményplafonig terjedő helytállása illetve az ítéleti marasztalásban szereplő kártérítési összeg aránya az önkormányzati költségvetéshez vet fel olyan érdekes messzebb mutató kérdéseket, melyek szakdolgozati témaként is megállják a helyüket mind a hallgatók mind az előadó választása szerint: a hallgatók még csak most gondolják át a választható témák jegyzékét, Kajó Cecília ugyanakkor mint az ELTE-ÁJK kártérítési szakjogászképzésének végzős hallgatója kifejezetten a jogsértő jegyzői birtokvédelmi döntések lehetőséges kártérítési következményeit veszi górcső alá rövidesen elbírálandó szakdolgozatában, melyet a későbbiekben szándéka szerint mind a tananyagba, mind a kézikönyv egy újabb kiadására feldolgozni igyekszik.
Dr. Kajó Cecília
LL.M. jogász