Magyarország az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményét (Convention on the Rights of Persons with Disabilities, CRPD) az elsőként aláíró országok között ratifikálta. A CRPD az első olyan kötelező erejű nemzetközi emberi jogi eszköz, amely kifejezetten a fogyatékossággal foglalkozik.
Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Bevezetés 1. A következőkben foglaltak alapvetően nem tudományos dolgozatot képeznek, hanem lényegében egy kodifikációt elméletileg alátámasztó vázlatot. Tudományos álláspontomat az 1985-ben megjelent “A jogi személy elméletének átalakulása” című könyvemben igyekeztem megalapozni. Az időközi társasági jogi fejleményeket részletesen a “Magyar társasági és konszernjog elvi

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. A Személyek Munkacsoport 2000. október 19-én dr. Petrik Ferenc vezetésével ülést tartott. Megvitatta: dr. Jobbágyi Gábornak “Az ember és az emberi személyiség” problematikáját taglaló, dr. Havasi Péternek ,A személyek polgári jogi védelmét” taglaló és dr. Darák Péternek “A jogi személyek létrejöttével és megszűnésével” foglalkozó

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. Az ülés napirendjén dr. Kozma György “Az egyesületek jogi szabályozása de lege ferenda” című tanulmányának, illetve dr. Wellmann György “A Ptk “Személyek” része és a Gt. kapcsolódási pontjairól” szóló munkaanyagának vitája szerepelt. A tanulmányok tárgyalását megelőzően dr. Petrik Ferenc a munkabizottság vezetője adott tájékoztatást

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. IV. Rész Az egyesület 1. Alkotmányos alapok Az egyesülés joga számos nemzetközi egyezményben rögzítésre került [Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (20. cikk), Egyezmény az emberi jogok és más alapvető szabadságok védelméről (11. cikkely; kihirdette az 1993. évi XXXI. törvény), Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya

Tovább

A cikk letölthető PDF formátumban is. Alkotmányunk szerint az egyes ember személyisége születésétől haláláig tart. Ezen idő alatt jogalany, alkotmányos szabadságok, alapjogok, köz- és magánjogok alanya, védettje, jogosítottja és kötelezettje. Személyi jellegénél fogva sohasem lehet a jog tárgya. Szubjektum, nem objektum. Ám az ember nem csak egyes ember, hanem része

Tovább