Fejlemény a cikk kapcsán!

A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény időközben megjelent a Magyar Közlöny 2014. évi 26. számában.

Az év vége – év eleje fordulója a leltárkészítés ideje, de az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépése időpontjának közeledtével egyébként is indokolt áttekinteni, hogy milyen törvények szolgálják az új Ptk. hatálybalépését, illetve kapcsolódnak ahhoz.

Elfogadásuk sorrendjében haladva röviden tekintsük át a szóban forgó törvényeket!

A szövetkezeti hitelintézetek integrációjából és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény az új Ptk. néhány részvénytársasági szabályát módosította annak érdekében, hogy az átváltoztatható kötvény mellett szabályozza az átváltozó kötvény fogalmát, részvénnyé alakulását, az átváltozó kötvény részvénnyé alakulásával történő feltételes alaptőke-emelést, valamint az egyesüléssel létrejövő részvénytársaság átváltozó kötvény tulajdonosainak jogosultságait. (Felhívjuk a figyelmet, hogy az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény szabályai következtében ezek a rendelkezések részben más tartalommal lépnek vagy nem is lépnek hatályba!)

A támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény a támogató kirendelése, feladatköre, felügyelete és felmentése szabályait tartalmazza annak érdekében, hogy a támogató az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú számára (a cselekvőképessége korlátozása nélkül) segítséget biztosíthasson. A hivatásos gondnok mintájára hivatásos támogató kirendelését teszi lehetővé a szabályozás, ha a támogatásra szorulónak nincs a környezetében támogatóként kijelölhető alkalmas személy. Meghatározza, hogy hány személy támogatója lehet egyidejűleg a hivatásos támogató, és milyen feltételeknek kell megfelelnie.

A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi CLXXIV. törvény „hiánypótló”. A tilosban talált állatra, a kirepült méhraj befogására, a szomszéd telkére vagy a közterületre hullott gyümölcsre, a telekhatáron levő kerítés, mezsgye, sövény használatára, termésére, fenntartási költségeire, valamint az áthajló ágakra, átnyúló gyökerekre vonatkozó rendelkezéseket nem vette át ugyanis az új Ptk. a korábbi törvénykönyvből. Ezeknek a viszonyoknak törvényi szabályozására viszont továbbra is szükség van, így ez a külön törvény rendezi az ún. szomszédjogi szabályokat, változatlanul a felek és a jogszabályok számára eltérést engedő módon. A törvény szabályainak másik csoportja az ingatlanok használatának – akár tényleges, akár ingatlan-nyilvántartáson átvezetett – egyesülése jogkövetkezményeit rendezi.

A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény alapján a gondnokoltak nyilvántartására továbbra is az Országos Bírói Hivatal elnöke marad kijelölve, és feladatai kiegészülnek az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásával. Az elektronikus nyilvántartásba az adatokat a gondnoksági perben első fokon eljárt bíróság vezeti be, de az adatszolgáltatás központosítva van a Hivatalnál.

A nagykorú cselekvőképes személyek rendelkezhetnek cselekvőképességük későbbi esetleges korlátozása esetére és a nyilatkozatnak nem érvényességi feltétele az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába történő bejegyzés. Az előzetes jognyilatkozat akkor lép hatályba, ha erről a cselekvőképességet korlátozó ítéletében a bíróság így rendelkezik. A nyilatkozatot az előzetes jognyilatkozatot tevő kérelmére a lakóhelye szerinti járásbíróság jegyzi be a nyilvántartásba. A törvény tartalmazza a bejegyzésére, az adatkezelésre, adatszolgáltatásra, módosításra, törlésre vonatkozó szabályokat.

Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvényre azért van szükség, mert az új Ptk. nem tartalmazza a gazdasági társaságok, szövetkezetek és egyesülések szabályai közül az eljárási jellegűeket és a részletszabályokat, mert ezek nem illeszkedtek a törvénykönyv szabályozási rendjébe. A külön törvény a Gt. szabályait veszi át figyelembe véve az új Ptk.-ba átkerült rendelkezéseket és az új Ptk. jogi személyek könyvének szabályozási rendszerét. A jogi személyek átalakulásának közös szabályai után a jogi személyek egyesülésének, illetve szétválásának szabályai következnek, majd a gazdasági társaságokra vonatkozó közös rendelkezéseket követően a részvénytársaságok egyesülésére vonatkozó különös szabályok és a zártkörűen működő a részvénytársaságok szétválására irányadóak. Utaló szabály rögzíti, hogy mely rendelkezéseket kell a szövetkezetekre alkalmazni.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (új Ptké.) általános szabályként úgy rendelkezik, hogy az új Ptk. rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni. Így a 2014. március 15. előtt keletkezett jogviszonyokra, bekövetkezett tényekre és megtett jognyilatkozatokra a korábbi rendelkezések, elsősorban az 1959. évi IV. törvény, illetve a Gt., Csjt, irányadóak. Az egyik kódex időbeli hatályából a másikéba átnyúló jogviszonyokra, valamint a sajátos szabályokat igénylő jogintézményekre, jogterületekre speciális átmeneti rendelkezések is szükségesek. Ezeket a Ptk. könyveinek sorrendjében úgy határozza meg az új Ptké., hogy általában az egyes könyvekre is ad az egész könyvre irányadó általános szabályt, és szükség szerint rendelkezik az attól való eltéréstől is.

Az új Ptk. Második Könyvéhez cselekvőképességi és személyiségi jogi területen egyaránt kapcsolódnak Ptké. szabályok. Ezek közül kiemeljük, hogy a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezésről szóló, felülvizsgálati kötelezettséget nem tartalmazó határozatok felülvizsgálatára részletes ütemezést állapít meg az új Ptké., a felülvizsgálati kötelezettséget tartalmazó határozatok esetében pedig a felülvizsgálati eljárást az új Ptk. hatálybalépésétől számított öt éven belül kell a gyámhatóságnak megindítania. A személyiségi jogi sérelmek terén az az átmeneti szabály érvényesül, hogy a 2014. március 15. előtt megkezdődött, folyamatosan tanúsított jogsértő magatartásra abban az esetben is a régi jogszabályokat kell alkalmazni, ha a jogsértő magatartás befejezése az új Ptk. hatálybalépése utánra esik.

Az új Ptk. hatálybalépésekor a nyilvántartásba bejegyzett jogi személyek a hatálybalépést követő első létesítő okirat módosítással egy időben kötelesek az új kódex szabályainak megfelelő működésről dönteni és az erről szóló határozatot benyújtani a nyilvántartó bírósághoz. Az új Ptk. szabályait a jogi személyeknek a legfőbb szervi döntéstől, illetve 2015. március 15.-től kell alkalmazniuk. Ez irányadó a közkereseti és a betéti társaságokra, de az alapítványok, az egyesületek, a korlátolt felelősségű társaságok, részvénytársaságok és egyesülések esetében a határidő 2016. március 15., a szövetkezeteknél 2015. június 15.

A Családjogi Könyvre vonatkozó közös átmeneti rendelkezés értelmében az új Ptk. szabályait kell alkalmazni a hatálybalépésekor fennálló családjogi jogviszonyokra, valamint az e jogviszonyokkal kapcsolatos, de később keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra is. Az új Ptk. emellett meghatároz a házasságra, az élettársi kapcsolatra, a leszármazáson alapuló rokoni kapcsolatra, az örökbefogadásra, a szülői felügyeletre és a rokontartásra vonatkozó néhány sajátos átmeneti szabályt is.

Ha az új Ptk. hatálybalépése előtt jött létre a dologi jogi jogviszony, de a rá vonatkozó tény keletkezése, jognyilatkozat megtétele a hatálybalépés utánra esik, akkor a jogviszonyra az új törvénykönyvet kell alkalmazni a Dologi Könyvre vonatkozó közös átmeneti szabály szerint. Ettől eltérő speciális rendelkezés irányadó a birtokra, a jogalap nélküli birtoklásra, a földhasználati szerződés ingatlan-nyilvántartásba feljegyzésére, a túlépítésre, az elidegenítési és terhelési tilalomra, az elbirtoklásra, a hozzáépítéssel, átépítéssel, ráépítéssel tulajdonszerzésre, valamint a zálogjogra.

A kötelmekre vonatkozóan az új Ptké. azt az általános szabályt fogalmazza meg, hogy az új Ptk. hatálybelépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatban a hatálybalépés után keletkezett tényekre, jognyilatkozatokra a hatálybalépés előtti jogszabályokat kell alkalmazni. Kivétel ez alól az az eset, ha a felek megállapodnak abban, hogy a 2014. március 15. előtt kötött szerződésüket teljes egészében az új Ptk. hatálya alá helyezik. Sajátos átmeneti szabályok vonatkoznak emellett a képviseletre, az általános meghatalmazásra, a bírósági letétre, a szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre, a biztosítási szerződésekre és az új Ptk. hatályba lépése előtt kibocsátott értékpapírokra. Kiemelendő, hogy a jogbiztonság igényére és a személyiségi jogi szankciókra vonatkozó hasonló szabályra tekintettel az új Ptké. úgy rendelkezik, az új kódex hatálybalépése után tanúsított magatartás (mulasztás) esetén kell alkalmazni a szerződésen kívül okozott kárért való új felelősségi és a kártalanítási szabályokat. Folyamatos magatartásnál akkor is a korábbi rendelkezések az irányadók, ha a 2014. március 15. után fejeződik be a magatartás, illetve következnek be a károk.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénnyel összefüggésben az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról szóló 2013. évi CCIV. törvény szabályozási alapja az, hogy az új Ptk.-ba átkerültek az ingatlan-nyilvántartás anyagi jogi joghatásait érintő, alapvető szabályok. A nyilvántartás vezetésére és az eljárásra vonatkozó rendelkezések viszont továbbra is az ingatlan-nyilvántartási törvényben maradtak. A két törvény közötti, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénnyel való összhangot teremti meg a külön törvény.

Az egyes civil szervezetekkel kapcsolatos törvényeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2013. évi CCXIII. törvény címe is mutatja, hogy erre a törvényre két okból volt szükség. Egyrészt az új Ptk. tette indokolttá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamit a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a civiltörvény) módosítását az összhang megteremtése érdekében. Másrészt pedig a civiltörvény gyakorlati tapasztalatai nyomán került sor az egyesületi tag jogállásának szabályozására, a civil szervezetek működésére, átalakulására és megszűnésére vonatkozó, valamint az adó és beszámoló-készítési szabályokkal összhangot teremtő új rendelkezések beiktatására.

A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény alapja az, hogy az új Ptk. jelentősen átalakítja a zálogjog szabályozását, ezen belül az ingó dolgok zálogjogi nyilvántartásának szabályait is. Az új rendelkezések alapján a hitelbiztosítéki nyilvántartás szolgál majd arra, hogy az ingatlanon, a lajstromozott ingókon és a lajstromba vett jogokon kívül más vagyontárgyakon alapított zálogjogokról bárki értesülhessen. A zálogjogi nyilvántartás és az új Ptk. által bevezetett hitelbiztosítéki nyilvántartás között az egyik leglényegesebb különbség, hogy a hitelbiztosítéki nyilvántartásba az érintett felek egy – a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett – internetes felületen, elektronikus úton tett nyilatkozataikkal maguk jegyzik be a zálogjogot, és érvényesül az új Ptk. követelménye, hogy a bejegyzésre a megtett zálogjogi nyilatkozat tartalmi vizsgálata nélkül kerüljön sor. A hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezhető jelzálogjogok köre a nem lajstromozott ingókon kívül a nem lajstromozott jogokra és a követelésekre vonatkozó jelzálogjogra is kiterjed, valamint a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kell bejegyezni a tulajdonjog-fenntartással történő eladás, a faktoring szerződés és a lízingszerződés adatait is.

Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel (az ún. Ptk. salátával) már az előkészítés idején foglalkoztunk, így most csak a legfontosabb változások jelzésére szorítkozunk. Ez a közel 200 törvényt érintő joganyag számos visszatérő elemet tartalmaz. Átvezeti a jogrendszeren az új Ptk. – gyakran tartalmi következményekkel is járó – terminológiai változásait. Néhány példa: a gazdálkodó szervezet gyűjtőfogalom kiiktatása, a hozzátartozó, közeli hozzátartozó fogalom változása, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság kategória megszűnése, a személyhez fűződő jogok helyett a személyiségi jogok, a vagyoni és nem vagyoni kár megtérítése helyett a kártérítés és a sérelemdíj megfizetése, a gyermek elhelyezése helyett a szülői felügyeleti jogok gyakorlása kifejezések alkalmazása, a felelős őrzés jogintézményének kiiktatása miatt a jogalap nélküli birtoklás szabályaira utalás stb.

A törvény rendelkezéseinek másik csoportja egy-egy ágazat törvényeit érdemben is módosítja. Így például a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény az örökbefogadás előkészítése és utánkövetése, a családba fogadás, a támogatott közvetítői eljárás, valamint a hivatásos gondnokok jogállása terén állapít meg változásokat. Az egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosítása a cselekvőképesség, a kártérítési felelősség, a személyiségi jogok, és a termékfelelősség újraszabályozása miatti eltérések átvezetését, valamint a támogatott döntéshozatal és az családtervezési célú művi meddővé tétel feltételeinek az adaptálását tartalmazza.

A közigazgatási és igazságügyi tárgyú törvények felülvizsgálata jelentős módosításokat vezet be. A támogatott döntéshozatal jogintézményének bevezetése szükségessé teszi az eljárási szabályokat tartalmazó törvények (Pp., Ket., Be.) módosítását, a támogatóval kapcsolatos eljárási szabályok meghatározása érdekében. A korlátozottan cselekvőképes nagykorú személyekre vonatkozó szabályok változása, valamint a támogatott döntéshozatal jogintézményének bevezetése módosítást igényel az egyes hivatásrendekre (bíró, ügyész, közjegyző, végrehajtó, ügyvéd) vonatkozó alkalmazási, alkalmassági szabályok területén is. Az új Ptk. megteremti annak lehetőségét is, hogy a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perben a bíróság, a gyámhatósági eljárásban pedig a gyámhatóság a feleket közvetítői eljárás igénybevételére kötelezze, ami szükségessé teszi a Pp. és a közvetítői tevékenységről szóló törvény egyes rendelkezéseinek módosítását. Az új Ptk. speciális jogvédelmi eszközként határozza meg a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítésének lehetőségét, szükséges ezért az ilyen jellegű igények érvényesítése iránt indított perek speciális eltérő szabályainak megalkotása is. Az új Ptk. a társasági anyagi jogot magába integrálja, a hatályos joganyagnak a számviteli és eljárásjogi rendelkezéseitől megtisztított előírásait tartalmazza. A kimaradó szabályok közül a nélkülözhetetlenek a Ctv. hatálya alá kerülnek (például a szerződésminta használatának szabályai, a társaság alapításának érvénytelenségére irányuló perben az érvénytelenségi okok felsorolása, a tag kizárása iránti per szabályai, a megszűnt külföldi tag üzletrészének rendezésére vonatkozó eljárás).

A Ptk. saláta-törvény – a tervezetthez utóbb benyújtott módosító javaslatok következményeként – számos ponton módosítja a még hatályba sem lépett új Polgári Törvénykönyvet. Az érintett területek: a bíróság általi személyiségi jogi sérelem és szerződésen kívüli károkozás, az egyesületekre és az alapítványokra vonatkozó szabályozás, a kft. ügyvezetése, egyes részvénytársasági szabályok, a szövetkezetekre vonatkozó módosítások, a nevelésbe vételi szabályok, az óvadék, a szerződések általános szabályaira vonatkozó módosítások (szerződő hatósággal kötött és a vállalkozások közötti szerződések), az egyes szerződéseket érintő változások (vállalkozás, kezesség, felelősségbiztosítás), a házastársak közös végrendelete érvénytelensége, az értelmező rendelkezések kiegészítése (a szerződő hatósággal és az épülettel).

 A T/13218. törvényjavaslat a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól rendelkezik. Az új Ptk. vezeti be a magyar írott jogba a bizalmi vagyonkezelés jogintézményét. A bizalmi vagyonkezelés a tulajdonosi pozíció és a vagyon hasznosítására, az azzal való rendelkezésre vonatkozó döntéshozatal szétválasztását teszi lehetővé. A törvényjavaslat a vagyonrendelők és a kedvezményezettek érdekeinek védelmét és a forgalombiztonságot szolgálja. Biztosítani kívánja, hogy a vagyon a bizalmi vagyonkezelés segítségével ne legyen elrejthető a hitelezők vagy a hatóságok elől, és a törvényi feltételeknek megfelelő, megbízható, nyilvántartásba vett üzletszerű bizalmi vagyonkezelő vállalkozások folytassák ezt a tevékenységet. A törvényjavaslat szabályozza az üzletszerűen és a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozó engedélyezési, bejelentési, nyilvántartási, működési, megszűnési szabályokat, valamint számos törvényt módosít az adózási és számviteli összefüggésekre tekintettel.

Az összeállítást készítette: Sáriné Simkó Ágnes

A cikk megjelenésének dátuma: 2014. január 30.


Az említett törvények némelyike egy-egy jogterületet érint, míg mások az új Ptk. több szabályozási köréhez, illetve egészéhez kapcsolódnak. Az ezek közötti eligazodás megkönnyítése érdekében

  • a HVG-ORAC Kiadó bővített, átdolgozott kiadásban ismét megjelenteti a – 9000 példányban elfogyott – Fordítókulcsot, amely már tartalmazza a régi szabályok (Ptk., Csjt, Gt.) időközbeni módosításait, az új Ptk. normaszövegének hatálybalépés előtti változásait, valamint rövid megjegyzésekben jelzi a két törvény (új Ptk. illetve a régi Ptk, Csjt, Gt.) közötti eltéréseket;
  • 2014 tavaszára a Kiadó olyan szeminárium-sorozatot tervez, amelynek keretében nem a fenti leltárban említett törvények alapján haladva, hanem az új Ptk. egyes könyvei, illetve egyes jogintézményei rendszerében tekintik át a résztvevők, hogy milyen átmeneti és kapcsolódó rendelkezéseket kell figyelembe venni egy-egy új Ptk.-beli szabályozási terület gyakorlati alkalmazásához az átmenet során, és a jövőben.