Elmarad a „méltányolható közérdekből” fordulat a 2:44. §-ból


A 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv 2:44. §-a úgy rendelkezik, hogy „A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét méltányolható közérdekből, szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja.” Ha elemeire bontjuk ezt a rendelkezést, akkor azt láthatjuk, hogy a közéleti szereplő személyiségi jogainak korlátozására a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása érdekében három együttes feltétel fennállása esetén kerülhet sor. Ezek a feltételek:

  • a méltányolható közérdek,
  • a korlátozás szükséges és arányos mértéke,
  • a korlátozás nem sérti az emberi méltóságot.

Az alapvető jogok biztosa az első feltételt alaptörvény-ellenesnek tartotta, ezért az Alkotmánybírósághoz fordult az új Ptk. említett rendelkezése alkotmányossági felülvizsgálata érdekében. Az Alkotmánybíróság 2014. március 3-án úgy határozott, hogy az új Polgári Törvénykönyv 2:44. §-a a „méltányolható közérdekből” fordulat nélkül lépjen hatályba.

Az Alkotmánybíróság határozata azon alapul, hogy önmagában kiemelkedő alkotmányos érdeknek minősül a véleménynyilvánítás szabadságának a szabad társadalmi vitát lehetővé tevő gyakorlása. Így nem szükséges további méltányolható közérdek bizonyítása ahhoz, hogy a közszereplők másoknál szélesebb körben bírálhatóak legyenek.

Ez nem jelenti azonban azt, hogy a jogalkalmazóknak nincs mérlegelési kötelezettsége a szólásszabadság és a közéleti szereplő személyiségi jogai ütközése esetén, azonban a másik két feltétel az Alkotmánybíróság álláspontja szerint erre kellő lehetőséget biztosít.

Az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy a közéleti véleményszabadság fókuszában nem a közszereplők, hanem a közügyek állnak. A közszereplők esetében szélesebb körben minősül ezért szükségesnek és arányosnak a személyiségi jogok korlátozása, így például az értékítéletet kifejező véleménynyilvánítás. Ugyanakkor a személyiségvédelem a közhatalmat gyakorlókat, a közszereplő politikusokat is megilleti, ha a velük szemben megfogalmazott vélemény nem „csak” valamelyik nevesített személyiségi jogba ütközik, hanem a korlátozhatatlan emberi méltóságba. Ha pedig nem a közügyek vitatása körében, hanem például a magánéletükkel kapcsolatos véleményről van szó, akkor ugyanúgy megilleti őket a személyiségvédelem, mint bárki mást.

Az Alkotmánybíróság határozatát és az ahhoz fűzött különvéleményeket (Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla, Salamon László, Szívós Mária részéről) várhatóan sokszor idézik majd számos konkrét ügyben és tudományos elemzésben.

Sáriné Simkó Ágnes

A cikk megjelenésének dátuma: 2014. március 5.