A cikk letölthető PDF formátumban is!

Egy szájkosárral kevesebb

Presztízsvereség a törvényhozásnak: hatálybalépése előtt alkotmányellenes részt talált a 15 éven keresztül készült új Ptk.-ban az Alkotmánybíróság.

Kifejezetten pikánsnak nevezhető az a szituáció, amit az Alkotmánybíróság (AB) múlt heti – az új Ptk. egyik kitételét megsemmisítő – határozata előidézett. Nem csak arról van szó, hogy a miniszterelnök által a kormányhoz lojális jogtudósokkal „telepakolt” AB megint elkaszált egy új törvényt, ilyesmi már eddig is előfordult. A bizarr helyzetet alapvetően nem is az idézte elő, hogy nyolc Donáti utcai taláros professzor megbuktatta a másfél évtizeden keresztül legalább tíz másik polgári jogász professzor által kidolgozott kódexet. A munkát irányító Vékás Lajos akadémikus voltaképpen már a parlamenti vita végén több módon – például a Magyar Jog című folyóiratban – részlegesen elhatárolódott attól az 1598 paragrafusból álló új Ptk.-tól, amit a 2012-es professzori tervezetből állítottak elő a kormánypárti politikusok.

Az AB által most alaptörvény-ellenesnek talált két szóból álló kifejezést sem a jogtudósok írták bele a március 15-én debütáló új magánjogi kódexbe. A jogi selejtnek bizonyult fordulat utólag került be az Országgyűléshez még 2012. július 11-én benyújtott törvénytervezetbe. A professzori szöveghez a Ptk.-vita kormányzati strómanja, Papcsák Ferenc, az alkotmányügyi bizottság alelnöke nyújtott be 2012. december 12-én az eredeti verziót módosító javaslatot, a közszereplők személyiségi jogainak hathatósabb védelme érdekében.

Néhány, a közszereplők személyiségi jogait érintő jogvita
Közszereplő Időpont A vitatott eset lényege
G. Nagyné Maczó Ágnes
(FKGP) országgyűlési alelnök

1996

Kártérítést ítélt meg a Fővárosi Bíróság a parlament alelnöknőjének, akit vetkőző hölgyként ábrázolt a Hócipő című szatirikus lap.
Nikolits István
(MSZP) titkosszolgálati miniszter

1997

A Legfelsőbb Bíróság szerint nem sérült a miniszter személyiségi joga, amikor fülbe tett parafa dugókkal, összevarrt szájjal és bekötött szemmel ábrázolta őt – a Nyírfa-ügy kapcsán – címlapján a HVG.
Orbán Viktor Fidesz-elnök

2005

Az állampolgári jogok biztosa, Lenkovics Barnabás paparazzimódszernek minősítette, s a magánszférába jogellenes behatolásnak tartotta, hogy a Népszava légi felvételt közölt az ellenzéki vezető budapesti házáról, megsértve ezzel annak intim szféráját.
Almássy Kornél MDF-elnökjelölt

2008

A Kúria ítélete szerint nem sértette meg Dávid Ibolya MDF-elnök egykori riválisának jó hírnévhez fűződő jogait, amikor egy CD lemez felmutatásával a nyilvánosság előtt azt érzékeltette, hogy Almássy adatgyűjtésre adhatott megbízást ellene.
Polt Péter
legfőbb ügyész

2011

Kis János filozófus az ÉS-ben úgy fogalmazott Polttal kapcsolatosan, hogy „előző hivatali ciklusa idején már bőségesen bizonyította, hogy hivatalát nem pártatlan közszolgaként, hanem megbízója kiszolgálójaként tölti be”. A jogerős ítélet alapján a cikkíró nem lépte túl a szabad véleménynyilvánítás jogilag megengedett határait.

A mintegy 15 ezer normatív előírást tartalmazó törvénykönyvből két szó kigyomlálása inkább jelképes, mint érdemi beavatkozásnak tűnhet. Az AB által felülbírált passzus azonban érzékeny kérdést érint. A Vékás-féle eredeti szöveg a „celebek” csökkentett személyiségvédelmének doktrínáját még így kívánta meghatározni: „Közéleti szereplő személyiségi jogainak védelme a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogokat szükségtelenül nem korlátozhatja.” A Papcsák-féle változat utóbb szűkítette a bírálat lehetőségét, miután a „méltányolható közérdeket” is a jogszerű kritika előfeltételeként határozta meg.

A kormány az utolsó előtti pillanatban érzékelhette, hogy nincs rendben minden az inkriminált passzussal. A végső határozathozatal előtt egy nappal, 2013. február 10-én ugyanis Navracsics Tibor igazságügy-miniszter zárószavazás előtti módosító javaslatot adott be a kormány nevében a parlamentnek, amiben a módosítás módosítását indítványozta. A miniszter alapvetően éppen az AB által most hatályon kívül helyezett „méltányolható közérdekből” szövegrészt akarta – mint önismétlő fordulatot – kihúzni a tervezetből, ám indítványát a kormány később visszavonta.

Családszabályok

A gyermekek érdekeit állítja középpontba az új Ptk. családjogi szabályozása, sőt reményeink szerint meghozza a kedvet a „plusz egy baba” megszületéséhez is – mondta minapi sajtótájékoztatóján Rétvári Bence, a közigazgatási tárca KDNP-s államtitkára. A most hatályba lépő törvény hat területen különbözik az előkészítésében közreműködő professzorok koncepciójától, és az egyik ilyen az élettársak és a bejegyzett élettársak kapcsolatára vonatkozik. A kereszténydemokraták – arra hivatkozva, hogy mivel az élettársi kapcsolatokban élők maguk szeretnék meghatározni együttélésük szabályait, nincs is helyük a családjogi kódexben – kihagyták volna a szabályozásból a „le nem papírozott” kapcsolatokat. A Fidesz indítványára az új Ptk. abban az esetben mégis elismeri az ilyen kapcsolatok családjogi hatásait – például a kapcsolat felbomlása vagy az egyik fél halála esetén –, ha az együttélés legalább egy évig tartott, és abból gyermek született. (Az azonos nemű párokról továbbra sem szól a kódex, Rétvári szerint azért, mert a bejegyzett élettársak kapcsolatát 2009 óta külön törvény szabályozza.) Változás az is, hogy válás esetén – a fő szabály szerint – már nem az anyánál vagy apánál kell elhelyezni a gyermeket: a bírósági eljárásban a szülői felügyeleti jog közös gyakorlásának biztosítására kell törekedni.
Az új Ptk. egyszerűsíti az örökbefogadással összefüggő szabályokat (amelyek a homoszexuális párokra továbbra sem vonatkoznak). Az egyik legfontosabb módosítás a nyílt örökbefogadást érinti, vagyis azt, amikor a vér szerinti szülő ismeri az örökbefogadót. Ezekben az esetekben – a gyermek hathetes koráig – az anya visszavonhatja hozzájáruló nyilatkozatát. Örökbefogadó csak az lehet, aki – szemben a korábbi szabályozásban szereplő 18 éves korhatárral – betöltötte 25. életévét, és a gyermeknél legalább 16, illetve legfeljebb 45 évvel idősebb. Ettől csak rokoni vagy házastársi örökbefogadás esetén lehet eltérni.
Az örökbe fogadni szándékozók háromnegyede egyébként 3 év alatti gyermeket szeretne, 22 százalékuk 3–6 év közöttit is elfogadna, és mindössze 3 százalékuk vállalna 6–10 év közötti gyermeket. Ezzel szemben a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő, örökbe adható gyermekek 26 százaléka már betöltötte a tizedik életévét, a fia-talabb gyermekek 7 százaléka pedig olyan súlyos egészségügyi problémákkal küzd, melyek szinte lehetetlenné teszik, hogy valaha is családba kerüljenek.
Dobszay János

A parlament által végül is elfogadott Papcsák-féle szabállyal szemben az AB többek közt a strasbourgi emberi jogi bíróság ítélkezési gyakorlatára hivatkozott. E szerint a politikai véleménynyilvánítások az európai demokráciákban kiemelt védelem alatt állnak. Az AB szűk többsége a múlt heti verdiktben ehhez még azt is hozzátette, hogy „a közügyekkel összefüggésben megfogalmazott, közhatalmat gyakorló személyre vagy közszereplő politikusra vonatkozó, értékítéletet kifejező véleménynyilvánítás fő szabály szerint polgári jogi felelősségre vonásnak nem lehet alapja”. A Donáti utcai ítélőszék úgy látja, hogy az emberi méltóság alkotmányos védelme kellő oltalmat nyújt az érintetteknek a durva, megalapozatlan támadásokkal szemben is.

Az előadó bíróként Paczolay Péter AB-elnök által jegyzett határozatot hét (főként 2011 óta megválasztott) bíró elutasította. Többségüknek pár hónapja hosszabbította meg mandátumát az Országgyűlés két kormánypárti frakciója. A leszavazott ítészek egy része látványos jogelméleti fejtegetéssel igyekezett igazolni, miért is volna indokolt a szigorúbb szabály életbeléptetése. A hetek közül egyedül Dienes-Oehm Egon alkotmánybíró engedett meg magának az új Ptk.-val szemben némi kritikát, elismerve, hogy az eredeti (értsd: a professzori tervezetben szereplő) „rendelkezés kétségkívül feszesebben, szigorúbban, szerencsésebben fejezte ki a közérdek bírói úton való megállapíthatóságának a lehetőségét (…) mint a végül is elfogadott rendelkezés”.

A sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának szűkítésére irányuló szándék végül is oda vezetett, hogy voltaképpen egy politológus, Szabó Máté, még ombudsmanként kezdeményezte alkotmánysértés címén az inkriminált kitétel megsemmisítését. Ez már csak azért is pikáns volt, mert az új Ptk. munkálatait 2010–2013 között miniszteri biztosként egy professzionális polgári jogász, Székely László egyetemi adjunktus menedzselte. Székely ráadásul éppen a véleménynyilvánítási szabadság egyik fölkent szakértője Magyarországon. Az alapvető jogok korábbi biztosának, Szabó Máténak időközben történetesen Székely László lett az utódja a Nádor utcai ombudsmanközpontban, Budapesten.

BABUS ENDRE

A cikk a HVG 2014/11. lapszámában (16-18. oldal) jelent meg.