Az új Ptk.-hoz kapcsolódó „törvénysorozat” utolsó darabjaként a legutóbbi parlamenti ülésnapon elfogadásra került a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény (a továbbiakban: Bvktv.). Ez a törvény szorosan kapcsolódik az új Ptk. 6:310-330. §-aiban szabályozott bizalmi vagyonkezelés jogintézményéhez. A korábbi Ptk. alapján is lehetett (az angolszász trustokhoz, illetve a német Treuhandhoz hasonló) bizalmi, fiduciárius ügyleteket kötni a tulajdonosi pozíció és a tulajdon tárgyának hasznosításával, valamint az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos döntéshozatal szétválasztása érdekében úgy, hogy a döntés eredményei, következményei a tulajdonos vagy az általa meghatározott harmadik személy vagyonában jelentkeznek. Az új Ptk. egyértelművé tette a bizalmi vagyonkezelési szerződés kereteit. E szerződés alapján a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések (a kezelt vagyon) saját nevében a kedvezményezett javára történő kezelésére, a vagyonrendelő pedig díj fizetésére köteles. A vagyonrendelő határozza meg a kedvezményezettet és a kedvezményezetti jogosultság keletkezésének és megszűnésének feltételeit. A vagyonrendelő és a kedvezményezett ellenőrizheti a vagyonkezelőnek a vagyonkezelés körébe eső tevékenységét, de a vagyonkezelőt egyikük sem utasíthatja, az e tilalomba ütköző utasítás semmis.

1) A Bvktv. így fogalmazza meg céljait: „A nemzetközi versenyképesség fejlesztése, a bizalmi vagyonkezelői tevékenység és a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok átláthatóságának biztosítása, a közpénzek, a vagyonrendelők, a kedvezményezettek, hitelezőik és egyéb harmadik személyek védelme, valamint a szektor hatékony ellenőrzése”.

2) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozások szervezeti, személyi, tárgyi feltételeit részletesen meghatározza a Bvktv.:

  • Az ilyen tevékenységet rendszeresen vagy üzletszerűen végzőknek a tevékenység megkezdése előtt kibocsátott engedéllyel kell rendelkezniük, és a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott átlátható szervezetnek kell minősülniük. Bizalmi vagyonkezelő vállalkozás Magyarország területén székhellyel rendelkező kft. vagy zrt. lehet, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező vállalkozás Magyarországon nyilvántartásba vett fióktelepe.
  • A Bvktv. meghatározza a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás vezető állású személyével és tagjával szembeni kizáró és összeférhetetlenségi okokat, melyek egy része vállalkozással munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állókra is vonatkozik.
  • Az előírt tárgyi feltételek (honlap, informatikai rendszer fenntartása, könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettség teljesítése) között a legfontosabb, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás köteles az e tevékenysége körében okozott károk, sérelemdíjak megtérítésére a kezelt vagyonok összértékével arányos, de legalább hetvenmillió forint összegű pénzügyi biztosíték létrehozására szerződést kötni, és azt fenntartani. Kormányrendelet fogja meghatározni a pénzügyi biztosíték és a kezelt vagyon kötelező arányát, a kiegészítő pénzügyi biztosíték feltételeit. Azt is rögzíti a Bvktv., hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozásoknak működésük során folyamatosan legalább hetvenmillió forint összegű saját tőkével kell rendelkezniük. Az említett kormányrendelet fogja meghatározni a saját tőke növelését szükségessé tevő körülményeket, és az azok miatt kötelező saját tőke legkisebb összegét is.

3) A Magyar Nemzeti Banknak a bizalmi vagyonkezelő vállalkozásokkal kapcsolatos engedélyezési és nyilvántartási eljárását, a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokra vonatkozó bejelentési és nyilvántartási eljárását, valamint a bizalmi vagyonkezelők felett gyakorolt ellenőrzési tevékenységét is szabályozza a Bvktv.

A nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő köteles bejelenteni 30 napon belül a vele kötött bizalmi vagyonkezelési szerződés törvényben felsorolt adatait az MNB-nek a jogviszony nyilvántartásba vétele érdekében. Az MNB ugyanis a vagyonkezelési szerződések alapján kezelt vagyonokra vonatkozó adatok felkutathatósága és a bizalmi vagyonkezelők feletti ellenőrzés ellátása céljából nyilvántartást vezet a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelőkről, a velük szerződő vagyonrendelőkről és a szerződésükben meghatározott kedvezményezettekről. A nyilvántartásba vételről a bejelentő bejelentési bizonyítványt kap. A nyilvántartásban szereplő adatokat a jogszabályban meghatározott feladatai ellátása érdekében eljáró, a Bvktv.-ben maghatározott hatóságok ismerhetik meg.

– Külön felhívás nélkül, legkésőbb az adott év július 30. napjáig köteles igazolni az MNB-nek a bizalmi vagyonkezelő, hogy az engedély-kiadás feltételei fennállnak. Ha a bizalmi vagyonkezelő tevékenységére vonatkozó jogszabály, illetve az engedélyben meghatározott feltételek megsértését észleli az MNB, a következő intézkedéseket teheti:

a) a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés és megfelelő határidő mellett felhívja a bizalmi vagyonkezelő vállalkozást a megfelelő működés helyreállítására,

b) meghatározott időre, – részben vagy egészben – felfüggesztheti a bizalmi vagyonkezelési tevékenység folytatását,

c) egyszeri vagy ismételt bírságot szabhat ki a bizalmi vagyonkezelő vállalkozással vagy vezető tisztségviselőjével szemben húszmillió forintig, illetve ha a bizalmi vagyonkezelő vállalkozásnak a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százalékáig, ha ez a magasabb összeg.

– Ha pedig a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartásába való bejegyzése feltételeinek hiányát észleli az MNB:

a) a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett felhívja a bizalmi vagyonkezelőt a megfelelő működés helyreállítására, és erre határidőt tűz,

b) az engedély nélküli üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenység folytatását megtiltja, a bizalmi vagyonkezelőt a már megkötött bizalmi vagyonkezelési szerződés megszüntetésére kötelezi,

c) egyszeri vagy ismételt, 100 000 Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedő felügyeleti bírságot szabhat ki,

d) törli a nyilvántartásból a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt, és a bizalmi vagyonkezelőt a már megkötött bizalmi vagyonkezelési szerződés megszüntetésére kötelezi.

4) A bizalmi vagyonkezelési tevékenység szabályai közül ki kell emelnünk azt a rendelkezést, amely szerint a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás bizalmi vagyonkezelési szerződései tartalmának megállapítása során a Bvktv. rendelkezéseitől akkor térhet el, ha ezt e törvény megengedi. Vagyis míg a Ptk. szerződésre vonatkozó szabályai diszpozitívak, ezek a rendelkezések kógensek. Azt is egyértelművé teszi a Bvktv., hogy nem minősül a törvénytől való eltérésnek olyan további rendelkezés bizalmi vagyonkezelési szerződésbe való foglalása, amelyről e törvény nem rendelkezik, ha a rendelkezés nem áll ellentétben a Ptk. és e törvény általános rendeltetésével, és nem sérti a joggal való visszaélés tilalmát.

Azt is rögzíti a törvény, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy az általa megkötött bizalmi vagyonkezelési szerződéseket a Ptk. és a Bvktv. rendelkezései szerint szerződésszerűen – különösen ügyfele számára legkedvezőbben – teljesítette.

5) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozásnak a vagyonkezelési szerződés megkötését megelőzően az ún. lakossági ügyfelek (fogyasztók, valamint a kis- és középvállalkozások) számára a Bvktv. 1. mellékletben meghatározottakról (a vállalkozásról és a bizalmi vagyonkezelésről szóló részletes információkról) tájékoztatnia kell a leendő szerződő felet, ezt írásban havonta, valamint a lényeges változásokról nyolc napon belül meg kell ismételnie.

A tájékoztatási kötelezettségen túl tájékozódási kötelezettség is terheli a bizalmi vagyonkezelő vállalkozást. Informálódnia kell ugyanis a lakossági ügyfél szerződési céljáról, kockázatviselő képességéről, a szerződés tárgyát képező vagyontárggyal vagy jognyilatkozattal kapcsolatos ismereteiről és arról, hogy ezek megfelelőek-e ahhoz, hogy az ügyfél megalapozott döntést hozzon. Az alkalmassági vizsgálat során azt is értékelnie kell, hogy a megkötendő bizalmi vagyonkezelési szerződés előreláthatóan alkalmas-e a szerződő fél szerződési céljainak megvalósítására, a kockázat mértéke megfelel-e az ügyfél teherviselő képességének, valamint a joghatások és kockázatok megértéséhez, értékeléséhez a leendő szerződő fél megfelelő tapasztalattal, ismerettel rendelkezik-e. A bizalmi vagyonkezelő vállalkozásnak az alkalmassági vizsgálat eredményéről tájékoztatnia kell a lakossági ügyfelet és ezt évente meg kell ismételni.

6) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozásnak nyilvántartást kell vezetnie a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokról és jognyilatkozatokról. Az ügyfél a nyilvántartások rá vonatkozó részébe ellenőrzési joga alapján betekinthet. A bizalmi vagyonkezelő vállalkozást – és az ún. kiszervezés alapján általa igénybe vett harmadik személyt is – Ptk.-ban meghatározott titoktartási kötelezettség terheli. Ez azonban nem áll fenn a jogszabályban meghatározott feladatai ellátása érdekében eljáró, a Bvktv.-ben felsorolt hatóságokkal szemben.

7) A lakossági ügyfelek esetében a Bvktv. korlátozza az önszerződés és kettős megbízás teljesítésére irányuló jognyilatkozatokat. A lakossági ügyfél kifejezett, előzetes, meghatározott jognyilatkozatra vonatkozóan adott felhatalmazása hiányában nem tehet olyan jognyilatkozatot a bizalmi vagyonkezelő, amelynek hatására a kezelt vagyonba tartozó vagyontárgy az érintett személy személyes vagyonába vagy más, érintett személy által kezelt vagyonba kerül.

8) A Bvktv. úgy rendelkezik, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás hasznosítási kötelezettségének teljesítése körében – ha a felek eltérően nem állapodnak meg – óvatos hasznosításra köteles, vagyis tartózkodnia kell minden olyan jognyilatkozat megtételétől, amelyek alapján a kezelt vagyon növekedésének esélye nem haladja meg jelentősen csökkenésének, illetve károsodásának a kockázatát. Megfelelő időközönként vizsgálnia kell a létrejövő jogviszonyok fenntartásának, megváltoztatásának, megszüntetésének a szükségességét, a felmerülő vagyonvesztés, károsodás kockázatait el kell osztania, valamint igénybe kell vennie a kezelt vagyon hasznosítására vonatkozó szakmai tanácsadást, ha a szükséges ismerettel nem rendelkezik. A lakossági ügyfél védelmében a Bvktv. úgy rendelkezik, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás hasznosítási kötelezettségét a leendő lakossági ügyféllel kötött bizalmi vagyonkezelési szerződésben érvényesen akkor zárhatja ki, térhet el attól, illetve módosíthatja annak joghatásait, ha ennek az ügyfélre, illetve a kezelt vagyonra gyakorolt joghatásáról tájékoztatást ad, és az ügyfél azt a szerződésben kifejezetten elfogadja.

9) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó speciális szabály, hogy végelszámolójának vagy felszámolójának kizárólag a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki. A bizalmi vagyonkezelő vállalkozással szemben csődeljárásnak és kényszertörlési eljárás lefolytatásának nincs helye.

10) A Bvktv. hatálybeléptető és módosító rendelkezései meglehetősen összetettek. Nagyrészük a bizalmi vagyonkezelés intézményét iktatja be, vezeti át az érintett törvényen, de számos szabály nem kapcsolódik a bizalmi vagyonkezeléshez. A legfontosabb tudnivaló, hogy a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó rendelkezések 2014. március 15-én lépnek hatályba.

Összeállította: Sáriné Simkó Ágnes

A cikk megjelenésének dátuma: 2014. február 26.