A Friedrich Ebert Stiftung Budapesti Irodája és a Táncsics Alapítvány a társadalmi reformfolyamatokat bemutató sorozata első tagjaként 2005. november 12-én konferenciát rendezett “Igazságügyi reform – múlt, jelen, jövő” címmel. A délelőtti program keretében dr. Bárándy Péter volt igazságügy-miniszter, ügyvéd, dr. Vastagh Pál volt igazságügy-miniszter, az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottságának elnöke, valamint dr. Petrétei József igazságügy-miniszter tartott előadást, majd kerek-asztal beszélgetésre került sor (a moderátor Mélykuti Ilona volt). A miniszterek áttekintették és értékelték a hivatali idejük alatt és azt követően az igazságügy területén történt változásokat.
Folyóiratunk tárgyára figyelemmel kiemeljük, hogy dr. Bárándy Péter utalt arra, miszerint a polgári anyagi jog fejlődése mindig lassú és a büntetőjogi területnél kiegyensúlyozottabb folyamat; politikai változásnál mindig félti a Btk.-t, de nem aggódik a Ptk.-ért. Az új Polgári Törvénykönyv fejlődik, de “kihordási ideje nem kilenc hónap”. Álláspontja szerint a politikai változásoktól függetlenül folytatódhat a kedvező folyamat és megszülethet az új Polgári Törvénykönyv. A beszédében vizsgált időszak sikertelenségei között említette ugyanakkor a volt miniszter, hogy nem valósult még meg a telekkönyvi rendszer visszaállítása.
Dr. Petrétei József beszédéből kiemeljük, hogy a változó viszonyok, a tudomány és a technika újdonságai természetesen megjelennek a Polgári Törvénykönyv, a társasági törvény, a cégtörvény, az elektronikus információs szabadság és a Btk. egyes tényállásai szabályozásában. Hangsúlyozta, hogy az új Polgári Törvénykönyv első normaszöveg tervezete hamarosan elkészül és a könyvekből álló joganyag nyilvános viták tapasztalatai alapján kerül véglegesítésre és beterjesztésre a kormányhoz.
A civilisztikai szekció délutáni ülését dr. Gadó Gábor az Igazságügyi Minisztérium civilisztikai és igazságügyi kodifikációs helyettes államtitkára vezette. Bevezetőjében bemutatta a készülő legfontosabb jogszabályokat társasági törvény, cégtörvény, csődtörvény-módosítás). Utalt a Polgári Törvénykönyv fogyasztóvédelmi szabályainak jogharmonizációs célú módosítására, valamint arra, hogy a jövő évben várható a közalapítványok, köztestületek és a költségvetési szervek jogállásának újraszabályozása. Kiemelte a csődtörvény-módosítás és a zálogjogi szabályozás összefüggéseit, azt, hogy a zálogjogosult követelésének csak 50%-a élvez előnyt az igények kielégítése során. A tervezett szabályozás – Európa országai többségéhez hasonlóan – úgy rendelkezik, hogy a felszámoló jogosult a zálogtárgy értékesítésére és a befolyó vételárból kell fedezni a felszámoló arányos költségeit. Megemlítette, hogy a változó ingatlan-nyilvántartási eljárás keretében nyolc napon belül kap tájékoztatást az az érintett, aki ezt kéri, de nincs mód például arra, hogy a tulajdonos azonnali sms-értesítést kérjen. A szabályozástól azt várjuk – mondta, hogy kiszámíthatóság javuljon és továbbra is a földhivatalok ingatlan-nyilvántartási eljárása feletti közvetlen bírósági kontrollt szeretnénk elérni.
Az új Polgári Törvénykönyvrol szóló nyitó előadást dr. Vékás Lajos egyetemi tanár, a Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság elnöke tartotta. Pontosította Petrétei miniszter úr azon kijelentését, hogy az év végére elkészül az első normaszöveg; valójában az a “nulladik” tervezet lesz, aminek a jövő évben sorra kerülő szakmai viták nyomán átdolgozott változatát adja át majd a Főbizottság a Kormánynak.
Hangsúlyozta, hogy új kódex készül ugyan – új §-számokkal – de tartalmilag nem lesz vadonatúj. A külföldi kollegák egyik alapkérdése volt 1999-ben, hogy milyen modellt vesz alapul a magyar tervezet, pl. a holland Ptk.-t javasolták. A készülő új magyar Ptk. nem vesz alapul egyetlen konkrét külföldi példát, ugyanakkor természetesen figyelembe veszi a külföldi jogfejlődést. Nem nulláról indul a kodifikáció: átfogó reformra kerül sor, melynek alapja a hatályos magyar törvénykönyv, a polgári joganyag és a bíró gyakorlat. A kodifikáció célja a mai jog korszerűsítése, egységesítése és integrálása egy kódexbe.
Az előkészítés szélesebb körből merít, mint a hatályos Ptk. Külön könyvként bekerül a Polgári Törvénykönyvbe a családi jog is, a készülő kódex így személyek, családi jogi, dologi jogi, kötelmi jogi és öröklési jogi könyvekből fog állni. A jogi személyek általános szabályozása is részletesebb lesz a jelenleginél. Vékás Lajos utalt arra, hogy problematikusnak tartja az új társasági törvény és az új Ptk. párhuzamos előkészítését, szerencsésebb lett volna, ha együtt készült volna és egyszerre lépne hatályba a két törvény. Jelenleg külön törvényekben található szabályozás is beépül az új kódexbe, így pl. a termékfelelősségről szóló törvényi rendelkezések.
A bizottság céljairól, vezérmotívumairól szólva a Főbizottság elnöke kiemelte, hogy a törvénykönyvnek alkalmasnak kell lennie az 1989 óta kialakult viszonyok tükrözésére, a magántulajdonon alapuló szociális piacgazdaság forgalmi és személyi viszonyainak szabályozására. Cél továbbá a kódexen kívüli magánjogi szabályok beépítése is a lehetőségek keretei között, elkerülve a gyorsan változó rendelkezések bevonását. Jelezte, hogy egyes változtatásokat nem tart indokoltnak, például a szerződéskötési szabadság elvén és a tulajdonnal rendelkezés szabadságán nyugvó magánjog nem alkalmas az antidiszkriminációs szabályozás befogadására.
Az uniós tagállamok jogalkotási szuverenitása csak részleges; nagyobb mértékben igaz ez a gazdasági társaságokra, a szerzői jogra, a szabadalmi jogra vonatkozó szabályozásra, és kevésbé a magánjogra. Jelenleg tíz irányelv érinti a magánjogi szabályozást, de nem jelenik meg valamennyi a Ptk.-ban és nem fog a jövőben sem. Miközben az új Polgári Törvénykönyvet készítjük elő, az uniós szabályozás változik, vagyis folyamatosan “mozgó céltáblára lövünk”.
Az előadás következő részében néhány alapvető módosításra hívta fel a figyelmet a Főbizottság elnöke. A hatályos törvénykönyv meghatározó szabályain csak ott indokolt változtatni, ahol a gazdasági, társadalmi igény a változtatásra olyan, hogy azt feltétlenül figyelembe kell venni. Ilyen például a kártérítési jog, mellyel kapcsolatban a jelenlegi Ptk. legszebb megoldása a szerződéses és a szerződésen kívüli károk megítélése, az ahogy a 318. § hidat épít a XXIX. és a XXXI. fejezet közé. Praktikus is ez a megközelítés, mivel az egységes szabályozás miatt nem merülnek fel elhatárolási problémák. A deliktuális károkozásnál a kimentés szabályai a jelenlegi Ptk. 339. §-nak megfelelően alakulnak az új kódexben is. A szerződésszegésből eredő kártérítés rendszere viszont figyelembe veszi, hogy a bíró gyakorlat egyre szigorúbb a kimentéssel kapcsolatban. Indokolt, hogy a normaszövegben is tükröződjék: önként vállalt kötelezettséget a kárt okozó, és nem elég, ha “igyekezett a teljesítés érdekében”, hanem csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy saját érdekkörén kívüli, olyan elháríthatatlan ok idézte elő a kárt, amit a szerződéskötéskor nem is kellett látnia. Ez lényegében egybeesik a nemzetközi adásvételre vonatkozó ún. bécsi vételi egyezmény szabályaival. Előnye, hogy kifejezésre juttatja, miszerint a magánjogi kártérítési felelősség nem egyfajta büntetés, célja nem is a prevenció, hanem a rizikó értelmes megosztása a felek között. Abból indul ki a szabályozás, hogy aki önként kötelezettséget vállal, az mérje fel az akadályokat, a kockázatot és ennek tudatában döntsön. Az elmaradt hasznot és a következménykárokat viszont csak akkor és annyiban kell megtérítenie, amennyiben ezzel a szerződéskötéskor számolnia kellett figyelembe véve, hogy a szükséges információk a másik félnél állnak rendelkezésre.
Vékás Lajos hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi kódex “kiváltása” érdekében az új törvénykönyvnek a professzionális gazdasági forgalom kapcsolataira is alkalmasnak kell lennie. Ezt szolgálják a kártérítési jog említett szabályai. Az új törvény nem használja a gazdálkodó szervezet gyűjtőfogalmat és nincs szükség speciális szabályokra sem a gazdasági élet “profi” résztvevői számára. A vagyoni forgalom gyengébb szereplőire is gondolni kell: a fogyasztók védelme érdekében kivételek kellenek. A kellékszavatosság, a jótállás, az általános szerződési feltételek, a tisztességtelen kikötések körében lényegében a közeljövőben sorra kerülő Ptk. módosításnak megfelelő szabályozásra lesz szükség továbbra is. Sajátos fogyasztóvédelmi rendelkezések kerülnek az új törvény szerződésekre vonatkozó általános szabályai (szerződéskötés, értelmezés, kellékszavatosság, jótállás, általános szerződési feltételek stb.) és speciális szabályai (pl. fogyasztó kölcsön, utazási szerződés, ingatlanok időben megosztott használata) közé egyaránt. Speciális rendelkezések vonatkoznak a tájékoztatási kötelezettségre és a fogyasztó elállási jogára. Közös jellemző az is, hogy a fogyasztó érdekeit szolgáló előírások kógensek. Az e körbe tartozó, de gyorsan változó szabályok a Ptk.-n kívül maradnak.
Előadása végén Vékás Lajos annak a reményének adott hangot, hogy amikorra az új Polgári Törvénykönyv elkészül, az ingatlan-nyilvántartási eljárás közvetlen bírói felügyelet alá kerül. Ennek érdekében az új kódex dologi jogi könyve végére bekerülnek az ingatlan-nyilvántartás anyagi jogi szabályai.
Dr. Petrik Ferenc a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott kollégiumvezetője, a Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság tagja előadását azzal a megjegyzéssel kezdte, hogy nem annyira optimista, mint Vékás Lajos. 2000-ben jogi személy általános szabályozást készíteni lehetetlennek tűnt, de 2002-ben a munkacsoport az ellenérvek zömét nyugvópontra juttatta. Az elkészült 47. §-t a Szerkesztőbizottság megvitatta és kiegészítette, az így kialakított 110. § nyomtatásban is megjelent (lásd: Polgári Jogi Kodifikáció 2005. évi 4-5. szám). Ugyanott olvasható dr. Sárközy Tamás 50. §-os tervezete. Sárközy álláspontja szerint, ha a szerkesztőbizottsági javaslat kerülne elfogadásra, a gazdasági társaságokról szóló törvény általános részének zömét ki kellene dobni. Petrik Ferenc válasza, hogy ez az értelme a Ptk. jogi általános résznek. Úgy véli, az inga valahol középen fog megállni végül is.
Alapkérdés, hogy mennyire imperatív a Ptk. jogi személyek általános szabályozása a többi jogi személy formára. A gazdasági társaságokról szóló törvény szabadon eltérhet és csak, ha hallgat, akkor lépnek be a Ptk. szabályai; hasonló a helyzet a költségvetési szervekkel is. Alapvető, hogy ezt tudjuk-e rendezni (vö. a közigazgatási eljárásról szóló törvény és a külön tartott eljárások viszonyával – lerontja az általános rendelkezések alkalmazását).
Következő témaként a közjogi jogi személyek – mint a közjog és a magánjog határán álló szervezetek – helyzetére tért rá az előadó. Polgári jogi vita esetén a bíróság nehezen birkózik meg ezzel a kettősséggel. Néhány példa: a metróperben a Magyar Köztársaság Kormánya nem vett részt, mert nem jogi személy, ha közigazgatási jogkörben okozott kár miatt indul per a gyámhatóság ellen, elutasítják a keresetet, mert a gyámhatóság nem jogi személy, nem indítható per, ha az Országgyűlés egyik bizottságának határozata egy természetes személy jó hírnevét, becsületét sértette, mert a bizottság sem jogi személy. A legnagyobb hiba az lenne, ha jogi személynek nyilvánítanánk ezeket a szervezeteket. De tudomásul kellene venni, hogy polgári jogviszonyok alanyai lehetnek, jogokat, kötelezettségeket szerezhetnek, felelősséget vállalhatnak. A közigazgatási jog megoldotta a kérdést a közigazgatási jogképesség bevezetésével. Ennek mintájára Petrik Ferenc korlátozott jogképességet javasol ezeknek a szervezeteknek.
A személyiségi joggal kapcsolatos kérdésekre rátérve az előadó megjegyezte, hogy rossz a személyiséghez fűződő jogok cím, mivel vagyoni jogok is fűződnek a személyiséghez. Szladits álláspontja szerint e jogokat a büntető és szabálysértési jog védi. Később a vagyoni jog, a családi jog és a személyi jog vált a magánjog három fő területévé. Saját eszközrendszerrel és filozófiával rendelkező rész ez; nem csak védenie kell, hanem biztosítania is a személyiségi jogokat.
A sérelemdíj jogintézményével kapcsolatban megjegyezte az előadó, hogy a Szerkesztőbizottság fokozatosan elfordult dr. Boytha György eredeti javaslatától. Nincs lényeges különbség a nem vagyoni kártérítés és a sérelemdíj között. Egyetlen alapvető eltérés a nem vagyoni kártérítés bírói gyakorlatától, hogy a sérelemdíj tervezett szabályai szerint nem kell hátrányt igazolni, elegendő, hogy személyiségi jogi sérelem legyen. Felidézve Deák Ferenc egymondatos sajtótörvény javaslatát -“a sajtóban nem szabad hazudni” – abból kell kiindulni, hogy a személyiségi jogokat tiszteletben kell tartani, vagyis az embernek joga van a szabadsághoz, az élettér, a magánszféra, a társadalmi kapcsolatok szabad megválasztásához.
Dr. Kőrös András a Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke az új Ptk. családjogi könyvét bemutató előadását azzal kezdte, hogy Heine szerint “a magánjog az önzés bibliája”. Ennek mintájára a családjog az önzetlenség bibliája kell, kellene legyen. Sok vita után eldőlt, hogy a családjog bekerül az új kódexbe, sajátos szemléletét pedig speciális alapelvekben kell megjeleníteni. Az általános magánjogi elvek – jóhiszeműség, tisztesség, joggal való visszaélés tilalma, saját felróható magatartására hivatkozás tilalma -mellett szükség van a családjogi alapelvekre is.
A házastársak jogai és kötelezettségei egyenlők; döntéseiket együtt hozzák meg.
A gyermek jogai és érdekei fokozott védelem alatt állnak.
A gyermek joga, hogy saját családjában nevelkedjék. Ha nem nevelkedhet saját családjában, akkor joga, hogy családi környezetben nőjön fel, korábbi családi kapcsolatai fenntartása mellett. Csak törvényben meghatározott esetekben és eljárással lehet ettől eltérni (örökbefogadás). Ha már ítélőképessége birtokában van, joga vérszerinti családja megismerése és a kapcsolattartás velük. Előnyben kell tehát részesíteni a nevelőszülőket (hivatásos nevelőszülőket) az intézeti neveléssel szemben.
A családi kapcsolatok védelmének elve a családi és egyéni érdekek összhangját szolgálja. Új jogintézmény e körben a mediáció; különösen a házasság felbontása és a kapcsolódó járulékos kérdések, valamint a szülői felügyeleti jogok gyakorlása során (az utóbbi esetkörben a mediáció kötelező elrendelését is indokolt lehetővé tenni).
A tényleges családi kapcsolatok védelmének elvével is kiegészül a törvénykönyv: az élettársi viszony szabályozása – a házasságot követően – a családi jogi könyvbe kerül, a vérszerinti szülővel együtt a gyermeket ténylegesen nevelő szülőnek is indokolt szülői felügyeleti jogokat biztosítani, az apaság vélelmének megdöntése esetén, ha a gyermek a korábban vélelmezett apa családjában nevelkedett, lehetővé kell tenni, hogy továbbra is viselhesse nevét és kapcsolatot tarthasson a korábban vélelmezett apával.
A jogvitákat méltányosan és az érdekei érvényesítésében gyengébb fél (nem a gyengébb nem!) védelmével kell megoldani, nem győztes-vesztes helyzet kialakítása a cél, hanem az egyedi körülmények emberséges, jóakaró mérlegelése.
Dr. Kőrös András három olyan jogterületet emelt ki, amelyekben újszerű szabályozásra kerül sor.
Az élettársi jogviszonyt az új kódex tényhelyzetként fogja szabályozni, amely a tényleges együttélés kezdetétől megszűnéséig tart. Emellett a helyi önkormányzat jegyzőjénél vezetett fakultatív nyilvántartásba is be lehet jegyeztetni az élettársi kapcsolatot, de a jogviszony nem ezzel jön létre és nem a nyilvántartásból törlés szünteti meg. Tartós élettársi jogviszony esetén a tartáshoz és a lakáshoz való jogot a törvény elismeri. Vita volt arról, hogy a kódex határozza-e meg, hogy mit kell tartós jogviszonynak tekinteni. A tervezett megoldás: a törvény értelmében tartós az élettársi jogviszony tíz év után, ha közös gyermekük van, akkor egy év után, valamint a bíróság indokolt esetben a tíz évet leszállíthatja. A rokontartás sorrendjében a volt házastárssal, különélő élettárssal egy sorban tarthat igényt tartásra az élettárs.
A házassági vagyonjog területén sor kerül a bírói gyakorlat törvénybe emelésére, a házassági vagyonjogi szabályok és a társasági jogi rendelkezések összhangba hozatalára. A törvényes házassági vagyonközösségi rendszer mellett a közszerzeményi és a teljes vagyon elkülönítési rendszert is választhatják a házas felek. A hitelezők védelme érdekében harmadik személlyel szemben csak akkor lehet hivatkozni arra, hogy a közös vagyonból a külön vagyonba vagy a külön vagyonból a közös vagyonba utalás történt, ha arról a harmadik személy tudott vagy tudnia kellett volna. A házassági vagyonjogi szerződések nyilvántartását a Magyar Országos Közjegyzői Kamara fogja vezetni.
A szülői felügyelet szabályai bővülnek. Kiegészül a szabályozás a mediációra és a közös szülői felügyelet különféle formáira vonatkozó rendelkezésekkel. A bíróság hatásköre szűkül: a szülői felügyeleti jog rendezése bírói hatáskörben marad, az egyéb kérdésekben a gyámhivatal határoz. A szülői felügyeleti jogról való döntés azt is magában foglalja, hogy csak az egyik szülő kap ilyen jogokat, vagy egyes részfeladatok a különélő szülőhöz kerülnek. A törvénykönyv tételesen felsorolja majd a különélő szülő jogait (tájékoztatás, kapcsolattartás stb.)
Dr. Kőrös András Illyés Gyula idézettel zárta szavait: “Törvényt, de elevent, és csapódjunk össze szükség szerint!”