A Magyar Közlöny 2002. évi 15. számában került közzétételre az új Polgári Törvénykönyv koncepciójának tervezete, amelyet a Kormány az 1009/ 2002. (I. 31.) Korm. határozatával szakmai vitára bocsátott.
A viták során – melyek egy részéről ez a folyóirat is beszámolt – elméleti és gyakorlati szakemberek egyaránt kifejtették álláspontjukat. Többnyire jogászok, de gyakran más érintett szakterületek képviselői is véleményezték a tervezetet. A vita során mintegy 90 szervezettől, illetve magánszemélytől érkezett közel 1200 észrevétel. Állást foglalt több minisztérium és más országos hatáskörű szerv (pl. az Állami Számvevőszék, a Fogyasztóvédelemi Főfelügyelőség, a Gazdasági Versenyhivatal, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Szabadalmi Hivatal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete). Megküldte beható véleményét a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Polgári Kollégiuma, a Fővárosi Bíróság és 12 megyei bíróság, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala, a legfőbb ügyész helyettese, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az adatvédelmi biztos, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa. Írásban fogalmazta meg javaslatait 4 egyetemi jogi kar, számos egyesület és más civil szervezet, érdekvédelmi szövetség, gazdasági kamara és más testület. Konferencia keretében vitatta meg a koncepciót a Magyar Jogász Egylet fővárosi és több megyei szervezete, a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának tanácselnöki értekezlete és több egyetemi jogi kar. Számos rendezvény foglalkozott a koncepció egészével vagy egy-egy részterületével. A Magyar Jogász Egylet által 2002. június 6-8. között szervezett Hatodik Magyar Jogászgyűlés egyik központi témája volt a koncepció tervezete.
A munkacsoport vezetőkből álló Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság több ülést tartott, amelyeken folyamatosan megtárgyalta a módosító javaslatokat és átdolgozta a koncepció tervezetét. Ezt követően a Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság úgy döntött, hogy célszerű két részre osztani az észrevételek alapján átdolgozott koncepciót: az új Polgári Törvénykönyv megalkotásának legfontosabb elveit tartalmazó koncepcióra, valamint a normaszöveg kidolgozáshoz vezérfonalul szolgáló szabályozási tematikára.
A két anyag nem csak terjedelmében tér el egymástól (a koncepció mintegy 20, a tematika 220 oldalas), hanem jogi jellegében is. A Kormány 1003/ 2003. (I. 25.) Korm. határozatával elfogadta a koncepciót, így attól csak a Kormány jóváhagyásával lehetséges az eltérés. A tematika viszont “rugalmasabb”: a Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság határozata alapján el lehet térni kodifikációs előírásaitól, javaslataitól.
A koncepció az említett kormányhatározat mellékleteként megjelent a Magyar Közlöny 2003. évi 8. számában, valamint a Magyar Hivatalos Közlönykiadó kiadja a koncepciót és a tematikát együttesen tartalmazó kiadványt Vékás Lajos – a Főbizottság elnöke – előszavával a Magyar Közlöny különszámaként.1
A koncepció és a tematika elfogadásával az új Polgári Törvénykönyv előkészítése újabb szakaszába lépett: megkezdődött a kódex normaszövegének kidolgozása. A Kormány említett határozatában döntött arról is, hogy 2005. szeptember 30-ig kell elkészíteni az új Polgári Törvénykönyv egyeztetésre kerülő szövegét. Ezt követően kerülhet sor az újabb széleskörű szakmai vitára, valamint a tervezet közigazgatási egyeztetésére. A Kormányhatározat azt is egyértelművé teszi, hogy – bár az új Polgári Törvénykönyv több könyvből fog állni – az egész kódexet úgy kell elkészíteni egy időpontra, hogy arról az Országgyűlés egységben dönthessen.
1 Megrendelhető a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál az 1394 Budapest 62, Pf. 357 postacímen vagy a 318-6668 faxszámon.