1. A Kártérítési és biztosítási jogi munkacsoport 2000. december 12-én 10 órai kezdettel a Legfelsőbb Bíróságon tartotta soron következő ülését. A munkabizottság ülésén megjelent Horeczky Károly a LEB Polgári Kollégiumának vezetője, Molnár Ambrus LEB tanácselnök, Kiss Ferenc vezető jogtanácsos, Nochta Tibor egyetemi adjunktus, Zavodnyik József az Állami Biztosítási Felügyelet jogtanácsosa és Lábody Tamás kandidátus, megyei bírósági tanácselnök a munkabizottság vezetője. Az ülésen egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott megjelenni, Kecskés László egyetemi tanár.

Az ülés napirendjén Zavodnyik József “A biztosítási szerződési jog korlátozott közjogiasítása” címmel készített tanulmányának részletes megvitatása szerepelt.

Az ülés megnyitását követően Zavodnyik József ismertette tanulmányának általános téziseit. Szóbeli kiegészítésében kitért arra, hogy az állami beavatkozás a biztosítási tevékenységbe ma igen hangsúlyos. Mindenképpen differenciált jogi szabályozásra van szükség az ún. nagyfogyasztók, illetőleg a tömegesnek mondható, és a polgárokat érintő biztosítások között. Nézete szerint a biztosítási közjog és a biztosítási magánjog között sokkal konkrétabb határok megvonása szükséges. A közjogi szabályokból át kell emelni a magánjogi szabályokat a biztosítási magánjogba. Külön felhívta a figyelmet az elektronikus szerződéskötések által felvetett problémákra az írásbeliséggel kapcsolatosan, valamint az ún. többes ügynök által felvetődő jogállásbeli kérdésekre.

Molnár Ambrus hozzászólásában utalt arra, hogy a szerződésekre vonatkozó írásbeliségi követelmények kidolgozása alapvetően a szerződésekre vonatkozó általános Ptk.-beli szabályokban kell, hogy megtörténjék. Külön hangsúlyozta, hogy a biztosító írásbeli tájékoztatású kötelezettsége az ajánlat megtételekor beáll. Igen lényeges a biztosítási szerződés fogalmának és kötelező tartalmi elemeinek Ptk.-beli szerepeltetése. Általánosságban meg kellene határozni a Ptk.-ban azt is, hogy milyen okirat elégíti ki az írásbeliség követelményét egy szerződés esetén.

Lábady Tamás megjegyezte, hogy csupán a LEB XXV. Elvi Döntése mondja meg, hogy egy szerződés az aláírásával válik írásbafoglalttá. A Ptk. ugyanakkor nem határozza meg az írásbeliség fogalmát és kritériumait.

Kiss Ferenc utalt arra, hogy a biztosítási szerződéseknél fel kellene sorolni az írásbeliséghez elegendő kellékeket. Problematikus lehet az ún. fascimile aláírások elismertsége is.

Lábady Tamás hangsúlyozta azon véleményét, hogy az aláírás az okiratiság, írásbeliség elengedhetetlen feltétele.

Horeczky Károly hozzászólásában leltért arra, hogy az egységes magánjogi kódex modellje a kereskedelmi élet követelményeit kell, hogy elsősorban szem előtt tartsa. A biztosítási jog esetében a modell meghatározása nem könnyű, azaz a konszernjogias megközelítés avagy az individuális szerződések legyenek a minták.

Kiss Ferenc azt a véleményét hangsúlyozta, hogy a biztosítási jogban a tömegszerűségre kell koncentrálni.

Molnár Ambrus nézete szerint nagyon fontos a differenciálás az egyes szerződések között.

Lábady Tamás hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi típusú szerződéseket külön keli szabályozni a kódexen belül. Nagyon erős a fogyasztóvédelmi szempontok figyelembe vétele. A Ptk.-nak a biztosítási szerződésre vonatkozó fejezetén belül differenciálni kell a tömegszerződések és a fogyasztóvédelmi szerződések között. Mindenképpen fontos az, hogy elsőként a szerződésekre vonatkozó általános szabályok legyenek kidolgozva és csak ezekhez képest lehet a biztosítási szerződési szabályokat megalkotni.

Zavodnyik József véleménye szerint a Ptk.-nak részletesebbnek kell lennie a mai helyzetnél.

Nochta Tibor megítélése szerint a Ptk. arányaira is vigyázni kell, a túl részletező szabályozás is jelenthet veszélyeket. Nem igazán látja tisztának az ún. biztosítási közjog és biztosítási magánjog határait.

Horeczky Károly nézete szerint, ha a Ptk. nem nyújt elég részletes szabályokat, akkor a biztosítási közjog lép be.

Molnár Ambrus szerint a biztosítási közjogba azok a szabályok tartoznak, amelyek a biztosítási tevékenységre vonatkoznak, míg a magánjogba a szerződésre vonatkozó szabályok utalhatók.

Horeczky Károly véleménye szerint a probléma úgy is kezelhető, hogy vajon milyen közjogi szabályokat vigyünk be a biztosítási magánjogba.

Lábady Tamás álláspontja szerint a kérdést csak konkrétan lehet rendezni, koncepcionális elhatárolás nem vezet sikerre.

Zavodnyik József véleménye szerint a biztosítási szerződésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a nem biztosítási tevékenységre.

Lábady Tamás zárszavában kihangsúlyozta a munkabizottság tagjainak hozzászólásai alapján, hogy Zavodnyik József tanulmánya igen színvonalas, szép munka és ezen értékeire figyelemmel javasolja annak szerkesztőbizottsági vitáját.

2. A Kártérítési és biztosítási jogi munkacsoport 2001. február 6-án 14 órai kezdettel a Legfelsőbb Bíróságon tartotta soron következő ülését. A munkabizottság ülésén megjelent Horeczky Károly a LEB Polgári Kollégiumának vezetője, Molnár Ambrus LEB tanácselnök, Kiss Ferenc vezető jogtanácsos, Nochta Tibor egyetemi adjunktus, Zavodnyik József Állami Biztosítási Felügyelet jogtanácsos, Ferenczy Réka egyetemi tanársegéd és Lábady Tamás kandidátus, megyei bírósági tanácselnök a munkabizottság vezetője. Az ülésen egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott megjelenni, Zlinszky János egyetemi tanár, Kecskés László egyetemi tanár.

Az ülés napirendjén Ferenczy Rita “Felelősségi és kártérítési, kártalanítási szabályok a Ptk.-n kívüli joganyagban” címmel készített összeállításának részletes megvitatása szerepelt.

Az ülés megnyitását követően a részletes vita keretében Lábady Tamás azt hangsúlyozta, hogy egy termékfelelősségi tényállásnak mindenképpen az új Ptk.-ba be kell kerülnie.

Kiss Ferenc Kálmán véleménye szerint túl sok a Ptk.-n kívüli felelősségi szabály, miként ez az anyagból is kiderül. Ezt a sok felelősségi szabályt indokolt lenne deregulálni.

Horeczky Károly szerint nagyon fontosak a Ptk.-ra utaló felelősségi szabályok, azaz minden olyan esetben, amikor nincs speciális rendelkezés, ott a Ptk.-nak kell érvényesülnie. Nagyon lénvegesnek ítéli meg, hogy a tulajdonjogot korlátozó magatartásoknak nincs igazi felelősségi jogi következménye. A tulajdonjogban különösen fontosak azok a felelősségi típusú rendelkezések, amelyek a tulajdonost terhelő kötelezettségekkel vannak összefüggésben.

Lábady Tamás megítélése szerint számos terminológiai zavar tapasztalható a kártérítés, kártalanítás és kárpótlás fogalmai terén. Az új magánjogi kódexben mindenképpen helyeselhetőnek tűnik ezen fogalmak jogalkotó általi tisztázása.

A Munkabizottság ezzel összefüggésben akként foglal állást, hogy terminológiai tisztázás szükséges a kártérítés, kártalanítás és kárpótlás jogi kategóriái elhatárolása szempontjából új kódexben.

Nochta Tibor példaként említette, hogy az Alkotmány ugyan rendelkezést tartalmaz a büntetőeljárás alá vont, ám később ártatlannak kimondott személy kártalanítására vonatkozóan, azonban e szabálynak is a Ptk.-ban kellene szerepelnie és nem a büntető eljárásról szóló törvényben.

Lábady Tamás álláspontja szerint legyen a Ptk. valóban a generális felelősségi szabályok tárháza, és a nemzetközi szempontokból is lényegi tényállások a kódexben kerüljenek szabályozásra.

Különösen fontos kérdésként merül fel az állam magánjogi felelősségének korszerű, nemzetközi Összehasonlításban is ellentmondásmentes Ptk.-beli szabályozása.

Ezt követően Nochta Tibor röviden ismertette tézisszerű gondolatait a Ptk. kártérítési jogi rendelkezéseivel összefüggésben. E gondolatok sorában külön kitért arra, hogy a kárfelelősség dualista megbontásának változatlan fenntartása elméleti és joggyakorlati szempontból egyaránt átgondolást igényel. A szerződésszegésen alapuló kártérítési felelősségnél a kárfelszámítás határainak megvonása aligha képzelhető el a jövőben egy előre-láthatósági korlát beépítése nélkül. Javaslatai között szerepelt az államigazgatási jogkörben okozott károkért való felelősség felváltása egy absztraktabb állami magánjogi felelősségi rendelkezéssel. Ugyancsak felvetette, hogy az egyes további felelősségi tényállások áttekintésére is szükség van – figyelemmel a bírói gyakorlat eredményeire is.

Ezt követően Lábady Tamás összefoglalójában arra tett ígéretet, hogy az általános felelősségi jogi kérdésekről átfogó tanulmányt készít, mely keretében az ülésen érintett témákra is kitér.