I. Könyv: A személyek (PJK, 2005/6., 3-14. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is.

IV. Rész

Az egyesület

1. Alkotmányos alapok

Az egyesülés joga számos nemzetközi egyezményben rögzítésre került [Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (20. cikk), Egyezmény az emberi jogok és más alapvető szabadságok védelméről (11. cikkely; kihirdette az 1993. évi XXXI. törvény), Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (22. cikk; kihirdette az 1976. évi 8. törvényerejű rendelet), Emberi Jogok Amerikai Egyezménye (16. cikk), Emberi Jogok és Népek Jogai Afrikai Chartája (10. cikk)], de ezeknek a polgári jogi szabályozásra csak közvetett hatásuk van. Az egyesület polgári jogi szabályozását az alkotmányos alapok figyelembevételével kell kezdenünk. Ebben a körben a Ptk.-nak az Alkotmányhoz és az egyesülés alkotmányos jogának biztosításához való viszonyát kell elsőként meghatározni. Az Alkotmány 62. §-a kimondja a gyülekezés alkotmányos jogát, a 63. §-a pedig az egyesülési jog alapján a “törvény által nem tiltott szervezetek létrehozását, illetve azokhoz való csatlakozás” alkotmányos jogát nevesíti. Ennek az alkotmányos jognak a kereteit, az egyesülés jogának értelmezését az Alkotmánybíróság már számos határozatban elvégezte. Ehelyütt említeni kell a 22/1994. (IV. 16.) AB határozatot [ABH 1994, 127.] az ügyvédségről szóló, többször módosított, azóta már hatályon kívül helyezett 1983. évi 4. sz. törvényerejű rendelettel kapcsolatban, a 21/1996. (V. 17.) AB határozatot [ABH 1996, 74.] a gyermek egyesülési jogának gyakorlásával és a gyermeki alapjog-gyakorlással kapcsolatban, valamint az 58/1997. (XI. 5.) AB határozatot [ABH 1997, 348.] a Btk. “Egyesülési joggal visszaélés” törvényi tényállásához fűződően.

Az egyesülés alkotmányos joga nem azonosítható a szervezet létrehozására vonatkozó alanyi joggal. A legutóbbi évtizedek történései is egyértelműen mutatják, hogy a szabad szervezetalapítás, úgymint a szabad szakszervezetek és pártok, elsődlegesen a politikai szabadság miatt nyertek alapjogi szabályozást. Azóta alkotmányos feszültség jelentkezett a kötelező tagsággal működő köztestületek és az egyesülési szabadság alapjogi szabálya között. A pártok, szakszervezetek, köztestületek működéséhez sokszor közjogi funkciók is kapcsolódnak, számos esetben közjoghoz kötődő szervezeti formákat jelentenek. Az Alkotmánybíróság szerint a köztestület kötelező tagsága nem sérti az egyesülés szabadságát [22/1994. (IV. 16.) AB határozat ABH 1994, 127., 41/1995. (VI. 17.) AB határozat ABH 1994, 175.], hiszen az egyesülés önkéntessége nem áll szemben a törvény által, közfunkció ellátására alapított köztestülettel. A nemzetközi irodalomban az egyesülés negatív szabadságáról is vitáznak, azaz senki nem kötelezhető arra, hogy egy egyesületnek tagja legyen [lásd például a svéd alkotmány 22. cikkelyét és az orosz alkotmány 30. cikkely (2) bekezdését].

Sólyom László szerint az Alkotmányban biztosított egyesülési jog szabadsága a lehetséges szervezeti formák “legnagyobb kötetlenségét és sokféleségét” jelenti. (Sólyom László: Az Alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Budapest, 2001, Osiris Kiadó, 517. oldal) Azt, hogy pontosan mit jelent a “szervezet” fogalma, már nem fejtették ki az alkotmánybírósági határozatok. A “szervezet” fogalma – álláspontunk szerint – nem feltétlenül jelent polgári jogi értelemben vett önálló jogi személyiséget; a szervezet létesítésének joga – a tagok adott célra való, meghatározott keretek közé szerveződése – nem jelenti a polgári jog által elismerendő jogi személyiség iránti alanyi jog megfogalmazását. Számos szervezet ismert, amely nem rendelkezik önálló jogi személyiséggel (például frakció), illetve vannak olyanok, amelyek az egyesülethez hasonló, de külön nevesített jogi személyt testesítenek meg. A jogi személyiség elsősorban a vagyoni forgalomban alakult ki, a jogi személyiség a vagyoni forgalomban szükséges önállóság jogi formája.

Az egyesülési szabadság alapelve az önkéntesség. Ennek az alkotmányos követelménynek az átültetésére nem szükséges külön szabályt alkotni, hiszen a polgári jog a magánautonómia elvén, az egyes személyek cselekvési szabadságának alapján áll, és a szabályozást a jogalanyok szabad akaratelhatározásán alapuló szabályrendszere képezi. Az önkéntesség alkotmányos elve a magánjog egyesületi szabályaiban feltétel nélkül érvényesül.

Az egyesület szabályai és az egyes speciális egyesületi formák – szakszervezetek, pártok, köztestületek – az általános és különös viszonyában állnak egymással. Ahol szükséges, ott meg kell hagyni a különös jogszabályi rendelkezések érvényre juttatását, az egyesületi jog így csak annyiban fogja érinteni ezeket a formációkat, amennyiben a közös szabályozási nevező megkívánja. A Javaslat nem a szakszervezetre és pártokra modellezte a szabályokat, hanem a magánjogi egyesületre általában. Ezért külön szabályozás – indokolt esetben – lehetséges és kívánatos is.

2. A Javaslat rendszere

A Javaslat egyesületi szabályai a II. Rész szabályaira – mint általános szabályokra – épülnek, a IV. Rész kizárólag a jogi személyekre vonatkozó általános szabályoktól eltérő vagy azokat kiegészítő rendelkezéseket tartalmazza. Az I. Könyv IV. Része hat címbe sorolva tartalmazza az egyesületre vonatkozó rendelkezéseket.

I. Cím

Általános rendelkezések

1:127. § [Az egyesület fogalma]

(1) Az egyesület a tagok közös, tartós, az alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.

(2) Ha törvény az egyesület fogalmi elemeinek is megfelelő önálló jogi személy típust hoz létre, az egyesület szabályai az önálló jogi személy típusra vonatkozó szabályozás céljával összhangban alkalmazandók.

1-2. Az egyesület törvényi fogalma magában foglalja a definíció legfontosabb jogi elemeit. Az egyesület jogi fogalma a következő elemekből vezethető le: az egyesület

– személyegyesülés;

– a tagok szabad akaratából jön létre;

– a tagok egy közös, tartós cél folyamatos megvalósítására törekednek;

– jogi személy;

– léte a nyilvántartott tagságon alapul.

Az egyesület lényege a személyek szabad akaraton alapuló egyesülése. Az egyesület szabályozásával tehát a polgári jog – a Javaslat által meghatározott feltételek teljesítése esetén – jogi személyként ismeri el a személyek közös célú együtt-cselekvését.

Az egyesületet a tagok szabad akaratelhatározással létesítik, bár törvény indokolt esetben ettől eltérően rendelkezhet. Az egyesülési jog garanciáit az Alkotmány tartalmazza. Az Alkotmánybíróság által kialakított elveket azonban szükségtelen a polgári jogba átemelni, a polgári jog az egyesületeknek kizárólag magánjogi aspektusait kívánja szabályozni az alkotmányos követelmények betartása mellett. Az olyan személyegyesülések esetében például, amelyeknél a tagság kötelező, a kivétel lehetőségét nem a magánjog, hanem az alkotmányjog teremti meg. A Javaslat annyit kíván biztosítani, hogy az egyesületekre – a magánautonómia elvével összhangban – a szabad akaraton alapuló személyegyesülés elve érvényesüljön.

A személyek adott célra történő – önálló jogi személy keletkezését eredményező – egyesülésének, kizárólag tartós cél folyamatos megvalósítása mellett van értelme. Rövid, átmeneti célok nem igazolják önálló jogi személy létjogosultságát. Természetesen a személyek rövid időre, átmeneti célokra is egyesülhetnek, de ez nem indokolja jogi személy létesítését.

Az egyesület személyegyesítő jogi személy. A jelen Rész az egyesületnek – mint a személyegyesítő jogi személyek archetípusának – olyan szabályozását kívánja megteremteni, amely a többi személyegyesítő jogi személy szabályozásának alapját képezheti.

Az egyesület – mint minden jogi személy az állam kivételével – valamilyen más személyre vezeti vissza jogi létét. Az egyesület addig létezhet, amíg van tagsága. A Javaslat 1:127. §-a ezzel összhangban utal a tagság követelményére, és ezzel összhangban mondja ki a Javaslat az egyesület megszűnési okai között, hogy az egyesület megszűnik, ha tagjainak száma három hónapon át nem éri el a tíz főt [1:165. § c)].

1:128. § [Korlátozások]

(1) Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára.

(2) Az egyesület csak az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

(3) Az egyesület nem lehet korlátlan felelősségű tagja más jogalanynak.

(4) Az egyesület nem oszthatja fel vagyonát a tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

1. Bár a Javaslat messzemenőkig elismeri az egyesülés – Alkotmány által biztosított – jogát, a 1:128. § néhány garanciális korlátot fogalmaz meg.

Az egyesület gazdasági tevékenység folytatására nem hozható létre, gazdasági tevékenységet csak korlátozottan, a cél megvalósításához közvetlenül kapcsolódóan végezhet. A szabályozás célja az üzleti és a non-profit szféra kettéválasztása. Az üzleti szféra jogalanyainál a hangsúlyok és a jogszabályi környezet eltérnek a non-profit szféra működését meghatározó szabályoktól, és a forgalom biztonsága és a hitelezők jogainak biztosítása csak részben nevezhetők közös nevezőnek ebben a két szférában.

Az egyesület és a gazdálkodási, üzletszerű haszonszerzésre irányuló tevékenység végzésére alakítható személyegyesülések közt számos eltérés mutatkozik. A tag sem közvetetten, sem közvetlenül nem részesedik semmilyen formában az egyesületi vagyonból, tagsági joga nem “vagyonosodik” (szemben például az üzletrésszel vagy részvénnyel). A tagsági viszony megszűnésekor a távozó tag részére az egyesületnek nincs a vagyonát illetően kifizetési kötelezettsége, az egyesület jogutód nélküli megszűnése után nincs likvidációs hányad, amely felosztásra kerülne.

Egyesület esetében a hitelezőket védő alapvető szabályok sem ismertek, nincs minimális induló tőke, nincs minimálisan megtartandó jegyzett és saját tőke, nincs tőkésítési kötelezettség, nem érvényesül a vagyon felhasználásra vonatkozó egyéb tilalom, a publicitási előírások sem hasonlíthatók össze a gazdasági társaságokéval.

2. Az egyesületi vagyon – és ezáltal az egyesületi cél megvalósításának – védelmében a Javaslat 1:128. §-a kimondja, hogy az egyesület kizárólag az egyesületi cél megvalósításával közvetlen összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Ezzel összhangban az egyesület üzletszerű gazdasági tevékenységet csak abban az esetben végezhet, ha az alapszabály lehetővé teszi, hogy az egyesület üzletszerű gazdasági tevékenység végzésére jogosult jogi személyekben részesedést szerezzen.

3. A Javaslat nem teszi korlátlanul lehetővé azt, hogy egyesület más jogi személyben részesedést szerezzen. Ez ugyanis az egyesületi vagyon elvesztéséhez vezethetne. Ezen megfontolásoktól vezérelve kimondja a Javaslat, hogy az egyesület nem lehet más jogalany korlátlan felelősségű tagja.

4. A Javaslat 1:128. § (4) bekezdése a személyegyesítő jogi személyek jellemzőjeként kimondja, hogy az egyesület nem oszthatja fel vagyonát a tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. A vagyonfelosztás minden egyesület számára tilos, ez azonban nem érinti az egyesület azon jogát, hogy egyes vagyontárgyak használatának jogát átengedje a tagoknak.

1:129. § [Létesítés]

Az alapszabály elfogadásához legalább tíz személy egybehangzó nyilatkozata szükséges.

Az egyesület létesítésével kapcsolatban a Javaslat kizárólag egyetlen rendelkezést tartalmaz, minden további kérdésben a II. Rész rendelkezései irányadóak. Az egyesületekre vonatkozó speciális rendelkezés, hogy egyesület létesítéséhez legalább tíz személy egybehangzó nyilatkozata szükséges. A Javaslat 1:129. §-a az Etv. 3. § (4) bekezdésében a társadalmi szervezetekre megfogalmazott követelményt emeli át.

II. Cím

Az egyesületi tagság

A Javaslat az általános rendelkezéseket követően a II. Címben az egyesületi tagsággal kapcsolatos kérdéseket rendezi. Az egyesület lelke és fizikai alapja a tagság, a jogi személy egyesületet a tag legitimálja, léte a tagságtól függ.

I. Fejezet

A tagok jogai és kötelezettségei

1:130. § [Az egyesületi tag jogállása]

(1) Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni, így különösen a közgyűlés döntéshozatala során szavazati jogot gyakorolni.

(2) Az egyesület tagjait – a (3) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve – egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik. A közgyűlés a tagot jogaitól – a kizárás esetétől eltekintve – nem foszthatja meg.

(3) Az egyesület alapszabálya különleges jogállású tagságot is létesíthet.

1. A személyegyesítő jelleg legfőbb megnyilvánulása, hogy a tagok az egyesület tevékenységében aktívan részt vesznek. Ezt fogalmazza meg a Javaslat 1:130. § (1) bekezdése, amikor kimondja, hogy az egyesületi tag jogosult az egyesület tevékenységében részt venni. A részvételhez számos jogosultság kapcsolódik. Ezek közül a legfontosabb az a jog, hogy a tag a közgyűlésen szavazati jogát gyakorolhatja.

2. A szavazati jogok a tagokat – főszabályként – egyenlő mértékben illetik meg. A szabály indoka, hogy a tagok jellemzően azonos vagyoni hozzájárulást kötelesek teljesíteni, ezért a tagságból fakadó jogok egyenlően illetik, a kötelezettségek pedig egyenlő mértékben terhelik őket. Garanciális szabályként mondja ki a Javaslat, hogy a tag tagsági jogaitól a kizárás esetétől eltekintve nem fosztható meg.

3. Annak érdekében, hogy az egyesület tagi, döntéshozatali struktúráját kellően differenciálttá, az adott szervezet igényeihez, belső viszonyaihoz legjobban igazodóvá lehessen tenni, a Javaslat – a gyakorlatban felmerült igényekkel összhangban – megengedi, hogy a tagok részére az alapszabály különböző jogokat biztosítson. A rendes tagság mellett az egyesület – a különleges tagsággal járó jogok és kötelezettségek meghatározása mellett – jogosult többek között pártoló vagy tiszteletbeli tagi státust is létesíteni.

1:131. § [A tagsági jogok gyakorlása]

(1) A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja, de az alapszabály meghatározhat olyan eseteket, ahol képviseletnek van helye.

(2) Nem természetes személy jogalany tag esetében a tagsági jogokat a jogalany képviseletére a létesítő okiratban vagy a legfőbb szerv által külön határozatban kijelölt természetes személy jogosult gyakorolni.

1. A személyegyesítő jogi személyek a tagok személyén alapulnak. A tagsági jogviszony létrejötténél meghatározó jelentősége van a tag személyének. Ebből következik, hogy a tag tagsági jogait főszabályként személyesen gyakorolhatja. Az alapszabály meghatározhat olyan eseteket, ahol a tag személyes joggyakorlása helyett képviseletnek van helye.

2. A (2) bekezdés a jogi személy tagok joggyakorlásának szabályait tartalmazza. Mivel a jogi személy maga nem képes jognyilatkozatot tenni, a létesítő okiratnak vagy a legfőbb szerv határozatának kell a jogi személy képviseletéről rendelkeznie.

1:132. § [A tagok kötelezettsége]

(1) Az egyesület tagja köteles a törvényben és az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére.

(2) Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

1- 2. A jogok mellett a tagság kötelezettségekkel is jár. A Javaslat 1:132. §-a ezzel kapcsolatban kimondja, hogy az egyesület tagja köteles a törvényben és az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére, nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

Az egyesület összetartó ereje a közös cél és annak megvalósítása, ezért ehhez a közös célhoz valamennyi tagnak lojálisnak kell lennie. A tag magatartását ezért korlátok közé szorítja az egyesület célja és a közgyűlésnek a cél megvalósítása érdekében hozott határozata.

1:133. § [A taggal szemben érvényesíthető jogkövetkezmények]

A tag egyesületet érintő jogszabályt, alapszabályt vagy egyesületi határozatot sértő magatartása esetén az egyesület – a taggal szemben lefolytatott eljárás eredményeként -az egyesület alapszabályában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

Az 1:132. § rendelkezései és a vonatkozó jogszabályok határozzák meg a tag magatartásának kereteit. Ezen keretek megsértésének jogkövetkezményeit tartalmazza az 1:133. §. A jelen § felhatalmazza az egyesületet, hogy meghatározza az alapszabályban azokat a jogkövetkezményeket, amelyeket a taggal szemben alkalmazhat.

II. Fejezet

A tagsági jogviszony keletkezése és megszűnése

1:134. § [A tagsági jogviszony keletkezése]

(1) Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek az egyesület általi elfogadásával keletkezik.

(2) Az egyesületi tagság elfogadásáról – alapszabály eltérő rendelkezésének hiányában – a közgyűlés dönt.

(3) Az alapszabály meghatározhatja a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének feltételeit.

1. Az egyesületi tagsági jogviszony alapvetően két módon keletkezhet. Az egyesület alapításakor a tagság a bírósági nyilvántartásba vétel hozza létre a jogviszonyt. Ha az egyesülethez a működés megkezdését követően kíván valaki csatlakozni, a tagság a kérelemnek az egyesület általi elfogadásával jön létre.

2- 3. Mivel az egyesület a magánautonómia elvén alapul, az egyesület jogosult kialakítani a tagsági jogviszony létrejöttének és megszűnésének feltételeit. Az egyesület magánszemélyek szabad egyesülése: az, hogy ki, kivel és milyen célra kíván egyesülni, alapvetően magánügy.

Az előzőek figyelembevételével mondja ki a Javaslat, hogy az egyesület meghatározhatja, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie az egyesülethez csatlakozni kívánó személynek. Az egyesület feltételhez kötheti a tagsági jogviszony létrejöttét. Az egyesület jogosult meghatározni a tagfelvétel részletes eljárási szabályait is. Ennek hiányában a tagfelvételről a közgyűlés dönt.

1:135. § [A tagság]

A tagok személye – alapszabály eltérő rendelkezésének hiányában – nem nyilvános adat.

A tagság szabad akaratelhatározáson alapul. A Javaslat az Avtv. rendelkezéseivel összhangban kimondja, hogy a tagok kiléte az egyesület eltérő döntése hiányában nem tartozik a nyilvánosságra.

1:136. § [A tagsági jogviszony megszűnése] A tagsági jogviszony megszűnik:

a) a tag kilépésével;

b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;

c) a tag kizárásával;

d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

A Javaslat 1:136. §-a a tagsági jogviszony megszűnésének eseteit sorolja fel. Az egyes megszűnési okokkal kapcsolatos részletes előírások az 1:137-1:139. §-okban találhatóak. A Javaslat nem tartalmaz részletes rendelkezést az 1:136. § d) pontjában foglalt esetkörre. A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével automatikusan megszűnik a tagsági jogviszony, hiszen a tagsági jogviszony a tag személyéhez kötődik, ezért az nem örökölhető.

1:137. § [Kilépés]

(1) A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

(2) Az alapszabály a tag kilépésének hatályosulását meghatározott időtartamhoz kötheti. A kilépési idő legfeljebb a kilépő nyilatkozatnak az egyesület képviselőjéhez történő megérkezésétől számított három hónap lehet.

1. Az 1:137. § a kilépés jogintézményének a szabályait tartalmazza. A kilépés jogi természetét tekintve felmondásnak minősíthető: jellemzői, hatályosulásának szabályai a felmondással azonosak. Ennek megfelelően a tag tagsági jogviszonyát bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. Garanciális okokból a kilépésről szóló jognyilatkozathoz a Javaslat írásbeli formát követel meg.

2. Mivel az egyesület a tagok együttműködésére épül, valamelyik tag kiválása megnehezítheti, szélsőséges esetben akár meg is béníthatja az egyesület működését. A folyamatosság biztosítása érdekében teszi lehetővé a Javaslat, hogy az alapszabályban a tag kilépését felmondási időhöz kössék. A kilépő felet védő garanciális rendelkezés, hogy kilépő jognyilatkozat legkésőbb a megérkezéstől számított három hónapon belül hatályosul. A rendelkezés célja, hogy ésszerű korlátok közé szorítsa az egyesület jogát a tag kilépése hatályosulásának elhalasztására.

1:138. § [A tagsági jogviszony felmondása]

(1) Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harminc napos határidővel felmondhatja.

(2) Alapszabály eltérő rendelkezésének hiányában a felmondásról az egyesület közgyűlése dönt.

(3) Az egyesület alapszabálya az egyesület részére további felmondási okokat is megállapíthat.

1. A tag kilépésének megfelelő jogintézmény nincs az egyesület oldalán. Az egyesület nem jogosult arra, hogy indokolás nélkül megváljon bármely tagtól. A tagsági jogviszonyt a társaság két módon szüntetheti meg: felmondással és kizárással. A két intézmény alkalmazásának indokai és az alkalmazás esetén érvényesülő eljárás szabályai eltérőek.

A tagsági jogviszonyt az egyesület abban az esetben mondhatja fel, ha az egyesület alapszabálya a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg a megállapított feltételeknek. A felmondás alkalmazható abban az esetben, ha a tag már csatlakozáskor sem felelt meg a feltételeknek, de abban az esetben is, ha utóbb állnak be olyan változások, amelyek miatt már nem teljesülnek a tagság feltételei. A felmondás hatályosulásának a határideje harminc nap.

2- 3. A Javaslat nem határozza meg a felmondási eljárás részletes szabályait. Az alapszabály eltérő rendelkezésének hiányában pusztán annyit fogalmaz meg, hogy a felmondásról a közgyűlés dönt. A felmondási eljárást, annak feltételeit és okait az egyesület jogosult szabályozni. A további felmondási okok megállapításának abban az esetben lehet jelentősége, ha az egyesült alapszabálya kizárja a kizárás jogintézményének alkalmazását [1:139. § (1) bekezdés].

1:139. § [A tag kizárása]

(1) A tagnak az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő, vétkes magatartása esetén az alapszabályban meghatározott szerv, ennek hiányában a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben az alapszabályban meghatározott szabályok szerint eljárást folytathat le a tag kizárása céljából. Az alapszabály ilyen eljárás lefolytatását kizárhatja.

(2) A tag kizárására az egyesületnek olyan külön eljárási szabályokat kell alkotnia, amelyek biztosítják a tisztességes eljárást.

(3) A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni, indokolással kell ellátni, amelyben a kizárás alapjául szolgáló tényeket a bizonyítékokkal együtt meg kell jelölni. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

(4) Az alapszabály a kizáró határozat ellen fellebbezési lehetőséget biztosíthat, ebben az esetben az alapszabályban rendelkezni kell a fellebbezési eljárásról és a fellebbezést elbíráló egyesületi szervről.

1-2. A tagsági jogviszony megszüntetésének az egyesület oldaláról történő másik lehetséges módja a kizárás. Kizárásra abban az esetben kerülhet sor, ha a tag vétkes magatartásával az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten megsérti. A kizárásra tehát szankciós jelleggel kerülhet sor, míg a felmondás valamely feltételnek való meg nem felelésnek az objektív jogkövetkezménye. Az egyesület jogosult arra, hogy alapszabályában úgy rendelkezzen, hogy a kizárás intézményét nem kívánja alkalmazni. Ilyen esetekben az egyesület csak felmondással jogosult valamely tagjának tagsági jogviszonyát megszüntetni.

A kizárási eljárás szabályainak megalkotását a Javaslat az egyesületre bízza, a Javaslat csak annyit mond ki, hogy eltérő rendelkezés hiányában a kizárásra a közgyűlés jogosult.

3- 4. Az eljárást az egyesület – hacsak a kizárás jogintézményéről az alapszabályban nem mondott le – köteles szabályozni. Az eljárás szabályait az egyesület szabadon rendezheti azzal a megkötéssel, hogy a tisztességes eljárás elvének érvényesülnie kell a kizárás során. Ennek az elvnek legfőbb követelményeit nevesíti a Javaslat (3)-(4) bekezdése.

A (3) bekezdés rögzíti, hogy a határozatot írásba kell foglalni, indokolással kell ellátni és azt közölni kell az érintett taggal. Ez teremti meg annak a lehetőségét, hogy a tag döntsön a kizárás elleni jogorvoslatok igénybevételéről. Az (4) bekezdés értelmében az alapszabály jogorvoslatot biztosíthat az egyesületen belül (fellebbezés) az eljárás szabályozásával és a fellebbezést elbíráló egyesületi szerv megjelölésével. Ennek hiányában vagy ezt követően a tag bírói jogorvoslatra jogosult.

III. Cím

Az alapszabály

1:140. § [Az alapszabály kötelező tartalmi elemei] Az egyesület alapszabályában – a jogi személy létesítő okiratának általános tartalmi kellékein kívül – meg kell határozni:

a) az egyesület szervezetét (szerveit és azok hatáskörét);

b) ha az egyesületnek több célja van, az elsődleges célt;

c) az egyesület tagjaira, szervének tagjaira, tisztségviselőire vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi okokat;

d) az egyesületi tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének feltételeit és eljárási szabályait;

e) a tagdíj mértékét, esedékességét és a fizetés módját; a tagdíjfizetés késedelmének és elmulasztásának jogkövetkezményeit;

f) a jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezményeket és a taggal szembeni eljárás szabályait vagy mindezeknek a mellőzését az egyesület működésében;

g) a közgyűlés összehívásának és lebonyolításának – így különösen a közgyűlés helyének meghatározásának, a közgyűlési meghívó tartalmának, a napirendnek, a közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálóknak a megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyvvezetésnek és a határozatok kihirdetésének – szabályait;

h) a szavazati jog gyakorlásának feltételeit;

i) az egyesületi vagyon forrásait, a vagyonnal történő gazdálkodás szabályait, ideértve a vagyon használatára vonatkozó rendelkezéseket is;

j) az egyesületi határozatok közzétételének módját, a nyilvántartás és a határozatokba való betekintés helyét.

Az egyesület belső szervezetét, képviseletét, a tagsági viszonyra vonatkozó rendelkezéseket az egyesület létesítő okirata, az alapszabály határozza meg. Az alapszabály az egyesület működésének alapdokumentuma. Az 1:140. § a létesítő okiratnak a jogi személyekre vonatkozó szabályok között meghatározott kötelező tartalmi elemein túl az alapszabály további kötelező tartalmi elemeit határozza meg.

A Javaslatban szereplő felsorolás tartalmaz olyan elemeket, amelyeket a Javaslat részben vagy egészben maga is szabályoz (például egyes kizáró vagy összeférhetetlenségi okok), de tartalmaz olyan elemet is, amely az egyesületet hatalmazza fel valamely kérdés szabályozására (például a közgyűlés működésének szabályai).

1:141. § [Az alapszabály szükség szerinti tartalmi elemei]

Az egyesület alapszabálya szükség szerint rendelkezik:

a) a gazdálkodás formáiról és módjáról, a vagyonkezelésre vonatkozó szabályokról, különösen a gazdasági társaságban való részesedésszerzés, valamint az egyesületi vagyon befektetésének részletes szabályairól;

b) a vagyon felhasználására vonatkozó részletes szabályokról, különösen az egyesület tulajdonában és használatában lévő vagyontárgyak hasznosításának, használatának szabályairól;

c) az egyesület megszűnését követően fennmaradó vagyon sorsáról;

d) az egyesület képviseletére vonatkozó részletes szabályokról;

e) alapító, pártoló, tiszteletbeli és egyéb különleges jogállású tagság létesítésének, megadásának és megvonásának feltételeiről és eljárási szabályairól, az ilyen tagsághoz fűződő jogokról és kötelességekről;

f) egyes egyesületi szerveknek a közgyűlés összehívására történő feljogosításáról;

g) a törvényben nem szabályozott egyesületi szervek létesítéséről, azok hatásköréről és működésükre vonatkozó szabályokról;

h) küldöttgyűlés létesítésének szabályairól és hatásköréről;

i) az ügyvezető szervnek az éves tagdíj meghatározására vonatkozó felhatalmazásáról;

j) felügyelő bizottság létesítéséről és jogköréről;

k) felügyelő bizottság felhatalmazásáról az ügyvezető szerv tagjaival kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlására, valamint a tagsági és tisztségviselői jogviszonnyal kapcsolatos kizárási eljárás lefolytatására;

l) a közgyűlés összehívására jogosult tisztségviselőkről (egyesületi szervekről);

m) az egyesületi szervek határozatai elleni belső jogorvoslat szabályairól;

n) a közgyűlés felhatalmazásáról egyes hatásköröknek az egyesület más szervére történő delegálására és más egyesületi szervek hatáskörének a közgyűlés részére történő elvonására;

o) a szervezeti és működési szabályzatról.

A Javaslat 1:141. §-a azon kérdéseket sorolja fel, amelyek szabályozását az egyesület által kialakított szervezet vagy az egyesület működése tesz szükségessé. Ezen kérdéseket – ha azok rendezése szükséges – az egyesület az alapszabályban köteles rendezni.

1:142. § [Az alapszabály értelmezése] Az alapszabályt az egyesület céljának figyelembevételével kell értelmezni.

A Javaslat 1:142. §-a a kötelmi jognak az ügyletek értelmezésére vonatkozó szabályait – a megfelelő módosításokkal – át kívánja emelni az egyesületi szabályok körébe is. Az alapszabály esetében okiratról van szó, amelynek értelmezése elsősorban nem a recipiens oldaláról közelítendő meg, hanem a közös cél megvalósításának irányából. A Javaslat ezen megfontolások alapján teszi az értelmezés viszonyítási pontjává az egyesület célját.

IV. Cím

Az egyesület szervezete

I. Fejezet

A közgyűlés

1:143. § [A közgyűlés]

(1) Az egyesület tagjaiból álló közgyűlés az egyesület legfőbb szerve. A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.

(2) Az alapszabály közgyűlés helyett lehetővé teheti küldöttgyűlés működését.

(3) A küldöttgyűlés az egyesületi tagok által választott természetes személy küldöttekből áll. A küldöttgyűlésre egyebekben – az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában -a közgyűlés szabályai alkalmazandók.

1. Egyesületek esetén a legfőbb szerv a közgyűlés, amely valamennyi egyesületi tag részvételével működik. A közgyűlés működésének rendjét az egyesület az alapszabályban köteles rendezni [1:140. § g) pont], a IV. Cím I. Fejezete kizárólag a minimális garanciális szabályokat tartalmazza. Ilyen garanciális szabály az is, hogy minden tagot megillet a közgyűlésen való részvétel és közreműködés joga.

2-3. A Javaslat – az egyesületek működőképességének elősegítésére – lehetővé teszi a közgyűlés helyett küldöttgyűlés létrehozását. A küldöttgyűlés – a (3) bekezdés meghatározása szerint – az egyesületi tagok által választott természetes személy küldöttekből áll. Nagy létszámú egyesületek esetén a valamennyi tag jelenlétével működő közgyűlés könnyen működésképtelenné válhatna, ezért teszi lehetővé a Javaslat a képviseleti elven alapuló küldöttgyűlés létrehozását. A küldöttgyűlés megválasztásának és működésének szabályait az egyesület az alapszabályban jogosult rendezni, a Javaslat mindössze annyit mond, hogy eltérő döntés hiányában a közgyűlésre vonatkozó szabályok a küldöttgyűlésre is alkalmazandóak.

1:144. § [A hatáskörelvonás tilalma]

(1) A közgyűlés döntése nem sértheti az egyesület ügyvezető és ellenőrzési feladatait ellátó szervek működését, a közgyűlés csak az alapszabály kifejezett felhatalmazása alapján, külön egyedi döntéssel vonhat el más szerv hatáskörébe tartozó kérdéseket.

(2) A hatáskör elvonásának tilalma nem érinti a közgyűlésnek azt a jogát, hogy az adott kérdésben az érintett határozat elleni jogorvoslati eljárásban eltérően döntsön.

1. A jelen § a hatáskörelvonás szabályát mondja ki. Az ügyvezetés és az ellenőrzés feladatait a legfőbb szerv csak kivételes alkalomból, egyedi ügyben és az alapszabály felhatalmazása alapján vonhatja el. Ennek elsődleges oka, hogy az ügyvezetési és ellenőrzési feladatok az adott szervben tisztséget viselő személyek személyes felelősségével jár. A közgyűlési döntéshozatalban viszont a személyes felelősség elvész. A Javaslat a hatáskörök egyértelmű elválasztása és a feladatkörök mögötti személyes felelősségvállalás megfogalmazásával a jogi személyiség fontos követelményét, a szervezeti rendszer biztosítását kívánja megvalósítani. A jogi személy szervezete abban az esetben képes betölteni valódi funkcióját, ha szervei között a hatásköri megosztások révén a megfelelő egyensúly és ellenőrzés fennáll, és nincs olyan szerv, amely a jogi személy működését “kisajátíthatná”.

2. Az (1) bekezdés szerinti tilalom nem érinti a közgyűlésnek azt a jogát, hogy egy esetleges jogorvoslati eljárásban eltérően döntsön, ez a tilalom ugyanis a közgyűlés döntési jogát ésszerűtlenül, az egyesület szervezetrendszerének ellentmondóan korlátozná.

1:145. § [A közgyűlés ülésezése]

(1) A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

(2) A közgyűlés – alapszabály vagy erre vonatkozó eseti közgyűlési döntés eltérő rendelkezésének hiányában -nem nyilvános, azon a tagokon kívül csak a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

1. Az 1:145. § – a korábban kifejtettekkel összhangban – kizárólag garanciális jellegű szabályokat fogalmaz meg. Az egyesület működése nem kívánja azt meg, hogy a közgyűlés állandóan vagy rendkívüli gyakorisággal működjön. Az azonban a működőképesség fenntartása és az ügyvezetés ellenőrzése miatt is joggal elvárható, hogy évente legalább egyszer áttekintse az egyesület tevékenységét és értékelje az ügyvezetést.

2. A közgyűlés – miként az egyesület egész tevékenysége -nem nyilvános. Azon a tagokon kívül csak az jogosult részt venni, akit erre törvény vagy az egyesület döntése feljogosít. A tagok jogosultak úgy dönteni, hogy valakit meghívnak a közgyűlésre, erről azonban vagy az alapszabályban, vagy közgyűlési határozatban szükséges rendelkezni.

1:146. § [A közgyűlés hatásköre]

A jogi személy legfőbb szervének hatáskörébe tartozó általános kérdéseken kívül a közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása;

b) az éves költségvetés elfogadása;

c) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

d) a következő évre vonatkozó tevékenységi és gazdálkodási terv elfogadása;

e) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

f) az ügyvezető szerv ügyrendjének elfogadása;

g) a vezető tisztségviselők, a felügyelő bizottság tagjai és a könyvvizsgáló díjazásának megállapítása;

h) az olyan, a napi ügymenettől eltérő szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelő bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

j) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

k) a tag kizárásának tárgyában hozott egyesületi határozat elleni jogorvoslatról való döntés;

l) a végelszámoló kijelölése.

A Javaslat 1:146. § -a felsorolja az egyesület közgyűlésének hatáskörébe tartozó kérdéseket. Ezek az egyesület státusát érintő, továbbá a működéssel kapcsolatos stratégiai kérdések, amelyekben közvetlenül a tagokból vagy a tagok küldötteiből álló legfőbb szervnek kell döntenie.

1:147. § [A közgyűlés összehívása]

(1) A közgyűlést az ügyvezető szerv jogosult összehívni. Az alapszabály a közgyűlés összehívásának jogát más egyesületi szervnek is biztosíthatja.

(2) A közgyűlés napirendjét a közgyűlést összehívó szerv határozza meg a tagok javaslatainak figyelembevételével.

(3) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított nyolc napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

(4) A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelmet a közgyűlést összehívó szerv vagy személy elutasítja, akkor a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

1. A közgyűlést az ügyvezetést ellátó szerv vagy személy jogosult összehívni. Az alapszabály más egyesületi szervet (például a felügyelőbizottságot) is felhatalmazhat a közgyűlés összehívására.

2. A közgyűlésre a tagokat meghívóval kell meghívni. A meghívó tartalmát a jogi személyekre vonatkozó 1:62. § (3) bekezdése és az egyesület alapszabálya határozza meg. A (2) bekezdés itt csak azt mondja ki, hogy a meghívóban közölt napirend összeállítása során a tagok javaslataira figyelemmel kell lenni.

3. Ha egyes javaslatokra az egyesület közgyűlésének összehívója mégsem volt figyelemmel, vagy ha új napirendi javaslat merült fel, az egyesület tagjai és szervei jogosultak a napirend kiegészítését kérni.

4. A napirend kiegészítésének a tárgyában elsőként a közgyűlés összehívója jogosult dönteni. Ha azonban ő elutasítja az adott kérdés napirendre vételét, a kérdésről a közgyűlés jogosult dönteni a napirend elfogadása során. Ilyen esetekben a tagok jogosultak vizsgálni a felvetés jogosságát, valamint azt, hogy az adott kérdés tárgyalására kellően felkészültnek érzik-e magukat annak ellenére, hogy arról csak a közgyűlésen értesülnek.

1:148. § [A tagok kisebbségének joga a közgyűlés ösz-szehívására]

(1) A tagok tíz százaléka az ok és a cél megjelölésével bármikor kérheti az ügyvezető szervtől a közgyűlés összehívását.

(2) Ha az ügyvezető szerv a közgyűlést a kérelem érkezésétől számított harminc napon belülre nem hívja össze, akkor az indítványtevő tagok a nyilvántartást végző bíróságtól kérhetik a közgyűlés összehívását. A nyilvántartást végző bíróság a kérelemről annak beérkezésétől számított nyolc napon belül végzéssel dönt, amely ellen fellebbezésnek nincs helye.

(3) Alapszabály a közgyűlés összehívásának kezdeményezésére az (1) bekezdésben foglaltnál alacsonyabb arányt is megállapíthat.

1. A Javaslat a tagok kisebbségének is biztosítja a közgyűlés összehívásának jogát annak érdekében, hogy a tagság ne legyen teljesen kiszolgáltatva az ügyvezető szervnek abban a kérdésben, hogy mikor és milyen kérdések megtárgyalására hívják össze a közgyűlést. A Javaslat ezt a jogot a tagok tíz százalékának biztosítja.

2. A (2) bekezdés a kezdeményezés kikényszerítésének szabályait tartalmazza. E szerint, ha az ügyvezető szerv a kérelem alapján a közgyűlést nem hívja össze, az indítványozók a nyilvántartó bíróság közreműködésével kényszeríthetik ki a közgyűlés összehívását.

3. A (3) bekezdés lehetővé teszi, hogy az alapszabály az (1) bekezdésben meghatározottól eltérően határozza meg a közgyűlés összehívásához szükséges tagok arányát. Az eltérő szabályozás lehetősége féloldalas: az alapszabály magasabb arányt nem, kizárólag alacsonyabb arányt állapíthat meg.

1:149. § [Levezető elnök, jegyzőkönyvvezető]

(1) Az alapszabály eltérő rendelkezésének hiányában a közgyűlés megnyitását követően a közgyűlés megválasztja a közgyűlés levezető elnökét és a jegyzőkönyvvezetőt. A közgyűlés levezető elnökének és a jegyzőkönyvvezetőnek a választását a felügyelő bizottság elnöke vagy az alapszabályban meghatározott személy vezeti le.

(2) A közgyűlés levezető elnöke csak az egyesület tagjai közül válaszható. Az egyesület vezető tisztségviselőjét nem lehet a közgyűlés levezető elnökévé választani.

1-2. Mivel az egyesületi hatáskörök megosztásából fakadóan az ügyvezető szerv nem játszhat döntő szerepet a legfőbb szerv munkájában, a közgyűlést a tagság által megválasztott közgyűlési tisztségviselők vezetik le, az ügyvezető szerv tagjainak kizárólag előkészítési feladatai vannak, valamint megjelenési és válaszadási kötelezettségük.

A hatáskörök elhatárolását jól tükrözi, hogy a közgyűlés levezető elnökének és jegyzőkönyvvezetőjének megválasztását az alapszabály eltérő rendelkezésének hiányában a felügyelőbizottság elnöke vezeti le, valamint, hogy a közgyűlés levezető elnöke csak az egyesület tagjai közül válaszható; az egyesület vezető tisztségviselőjét nem lehet a közgyűlés levezető elnökévé választani.

1:150. § [A közgyűlés felfüggesztése]

(1) A közgyűlés levezető elnökének megválasztását követően a közgyűlés elhatározhatja a közgyűlés felfüggesztését. Ilyen esetben a közgyűlést legkésőbb tizenöt napon belül folytatni kell. A folytatólagos közgyűlésre a közgyűlés összehívására és a közgyűlés tisztségviselőinek megválasztására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, de az első időpontban meg nem jelent részvételre jogosultakat a felfüggesztésről, illetve a folytatás időpontjáról és helyéről olyan időben és módon kell értesíteni, hogy a folytatólagos közgyűlésen részt tudjanak venni.

(2) Adott napirendi pontra vonatkozóan közgyűlést csak egy alkalommal lehet felfüggeszteni.

1-2. A Javaslat 1:150. §-ában foglalt rendelkezést a gyakorlatban sokszor felmerült probléma indokolta. Nem egyszer előfordul, hogy a közgyűlés úgy elhúzódik, hogy ésszerűen már nem lehet minden napirendi pontot megtárgyalni vagy egyes kérdésekben előkészítési hiányosságok (például információhiány) akadályozzák a döntéshozatalt. Ilyen esetekben indokolt lehet a közgyűlés elhalasztása és rövid időn belül történő folytatása. Ennek garanciális feltételeit határozza meg a Javaslat. A felfüggesztés után folytatott közgyűlés az eredeti közgyűléssel azonos közgyűlésnek minősül, ezért nincs szükség például új tisztségviselők megválasztására.

1:151. § [Szavazati jog átruházása]

A szavazati jog nem ruházható át, a szavazati jog gyakorlására más személy nem jelölhető ki.

Az egyesület tagját megillető szavazati jog nem ruházható át, vagyis a szavazati jog nem válhat el az egyesületi tag személyétől. A szabály nem zárja ki azt, hogy az alapszabály felhatalmazása alapján a tagot a közgyűlésen meghatalmazott képviselje.

A szabály összhangban áll a Javaslat 1:131. §-ával, amely kimondja, hogy a tagsági jogok személyesen gyakorolhatóak, és csak az alapszabály által meghatározott körben van lehetőség a tagsági jogok gyakorlásánál képviseletre.

1:152. § [Határozathozatal]

(1) A közgyűlés a határozatait – az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában – titkos szavazással hozza meg.

(2) Az egyesület alapszabályának módosításáról, továbbá az egyesület megszűnéséről, átalakulásáról, egyesüléséről vagy szétválásáról való közgyűlési döntéshez a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(3) Az egyesület célját – az egyesület alapítása után az egyesület célját érintő jelentős változások bekövetkezte miatt – a szavazati joggal rendelkező tagok kétharmada módosíthatja.

(4) Az alapszabály a (2)-(3) bekezdésekben foglaltnál nagyobb szavazati arányt, a (3) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb szavazati arányt is előírhat a döntéshozatalhoz.

(5) Személyi kérdésekben az egyes személyekről külön kell határozatot hozni.

1. A Javaslat 1:152. §-a a közgyűlési határozatok meghozatalának alapvető szabályait tartalmazza. A Javaslat széles körben elismeri az egyesület azon jogát, hogy a határozathozatal szabályait az alapszabályban meghatározza. Itt kizárólag a lényeges garanciális szabályokat határozza meg.

A Javaslat főszabályként a titkosság elvét fogalmazza meg: a közgyűlés határozatait titkos szavazással hozza meg. Ettől azonban az egyesület – az alapszabály rendelkezéseivel összhangban -eltérhet. Ilyen esetekben az egyesület maga dönt úgy, hogy nincs szüksége a titkosság nyújtotta védelemre, nincs ezért olyan szempont, amely indokolná a szabálytól való eltérés kizárását.

2-3. A Javaslat szabad teret enged a közgyűlésnek a szavazati arányok meghatározásának kérdésében is. Két kérdésben azonban maga határozza meg a döntés meghozatalához elengedhetetlen szavazati arányt és az alapszabályban csak szűk körben enged ettől eltérést. A (2) bekezdés szerint a lényeges szervezeti, működési kérdések (az alapszabály módosítása, az egyesület megszűnése, átalakulása, egyesülése, szétválása) csak a közgyűlésen jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatával dönthetőek el. Az előző körből a (3) bekezdés egy kérdést kiemel: az egyesület célja csak az összes szavazati jog kétharmadával módosítható. Az egyesületi cél módosításának további feltétele, hogy az egyesület alapítását követően az egyesület célját érintő jelentős változások következzenek be.

4. A (4) bekezdés meghatározza, hogy az alapszabály milyen irányban térhet el a Javaslatban meghatározott szavazati aránytól. A (2) bekezdés esetében az eltérés csak nagyobb szavazati arány irányában történhet, míg a (3) bekezdés esetében az eltérés mindkét irányba lehetséges.

5. A Javaslat a gyakorlatban felmerült problémák egyértelmű eldöntésének céljával kimondja, hogy több személynek valamilyen tisztségre történő megválasztása esetén minden egyes személyről külön kell határozni. A szabály kizárja, hogy egy testületről együtt lehessen szavazni. Ilyen esetekben ugyanis az egyes személyekkel szembeni kifogások érvényre juttatására csak a teljes testület megválasztásának elutasítása útján lenne mód.

II. Fejezet

Az egyesület ügyvezetése

1:153. § [Az ügyvezetés ellátása]

(1) Az egyesület ügyvezetését az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően az egyesület ügyvezetője vagy az elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az ügyvezető vagy az elnökség tagjai.

(2) A nyilvántartó bíróság az egyesület ügyvezetésére különösen indokolt esetben ideiglenes hatállyal, legfeljebb három hónapos időtartamra kirendelt gondnokot jelölhet ki. A kirendelt gondnok a bírósági határozatban meghatározott képviseleti és ügyvezetési jogosultsággal rendelkezik.

(3) A vezető tisztségviselőket az egyesület tagja nem utasíthatja.

1. A Javaslat az egyesület ügyvezetésének ellátását két szervezeti rendben teszi lehetővé: az egyesület választhat egy vagy két ügyvezetőt vagy elnökséget.

2. Kivételes esetet szabályoz a (2) bekezdés, amikor úgy rendelkezik, hogy különösen indokolt esetben a törvényességi felügyeletet ellátó bíróság korlátozott ügykörrel és képviseleti joggal kirendelt gondnokot jelölhet ki az egyesület számára. Ennek lehetséges esetköreit a Javaslat nem határozza meg, arra azonban a bíróság mérlegelése alapján, kizárólag különösen indokolt esetben kerülhet sor. A kirendelés legfeljebb három hónapra történhet.

3. A szervezeti elkülönülésből következő elvet fogalmaz meg a (3) bekezdés, amikor kimondja, hogy a vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai nem utasíthatják. Minden szervezet esetében fontos, hogy a különböző funkciókat ellátó szervek elkülönüljenek, tevékenységüket saját felelősséggel végezzék. A vezető tisztségviselők felelőssége csak abban az esetben értelmezhető, ha nincsenek kiszolgáltatva az egyesületi tagok kívánságainak.

1:154. § [Elnökség]

(1) Az elnökség legalább három, legfeljebb tizenegy természetes személy tagból áll. Az elnökség az elnökét – az alapszabály eltérő rendelkezésének hiányában – maga választja tagjai közül. Az elnökség elnökének és tagjának tisztsége erre irányuló munkaviszony keretében nem látható el.

(2) Az elnökség jogait és feladatait testületként gyakorolja. Az elnökség tagjainak egymás közötti feladat- és hatáskör-megosztásáról az elnökség ügyrendjében kell rendelkezni. Az ügyrendet az elnökség a megválasztását követően haladéktalanul előkészíti, majd a felügyelő bizottság jóváhagyását követően a közgyűlés fogadja el.

(3) Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni. Azokat az elnökségi tagokat, akik nem tagjai az egyesületnek, a közgyűlésen tanácskozási jog illeti meg. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni.

1. Az 1:154. § a testületi ügyvezetés szabályait tartalmazza. A Javaslat azon a megfontoláson alapul, hogy egy vagy két vezető tisztségviselő esetén nincs szükség testületi működésre, három vezető tisztségviselő esetén azonban a hatékony ügyvezetés már csak testületi formában valósítható meg. A Javaslat ugyancsak a működőképesség szem előtt tartásával kívánja az elnökség létszámát tizenegy főben maximálni.

Az elnökség munkáját az elnök vezeti, akit főszabály szerint az elnökség választ saját tagjai közül, de az alapszabály ettől eltérően is rendelkezhet. Az alapszabály például azt is előírhatja, hogy az elnököt közvetlenül a közgyűlés válassza meg. Annak érdekében, hogy az elnökség tagjainak értékrendjét, a döntéseknél érvényesülő motivációit ne befolyásolhassák az egyesület érdekén kívül más körülmények, a Javaslat tiltja azt, hogy az elnökségi tag, illetve az elnök ezt a funkcióját munkaviszonyban töltse be, s ekként munkavállalói érdekeltsége is befolyásolja működését.

2. A (2) bekezdés az elnökség mint testületi szerv fontosabb szabályait tartalmazza. Az, hogy az elnökség testületi szerv, nem jelenti azt, hogy tevékenységének minden egyes mozzanatát a tagok közösen végeznék. A működés konkrét szabályait – beleértve ebbe a feladat- és munkamegosztást – ügyrendben kell rögzíteni. A feladatok megosztása azonban nem szünteti meg az elnökség testületi jellegét, amely többek között abban nyilvánul meg, hogy az ügyvezetési döntéseket a testület hozza meg, s a testületi tagok felelőssége is minden egyes döntésért fennáll, függetlenül attól, hogy az adott döntés előkészítése, illetve végrehajtása melyik elnökségi tag feladatkörébe tartozik.

Az ügyrendet – mint az ügyvezetési feladatokat leginkább ismerő szerv – maga az elnökség készíti elő, de annak elfogadására a közgyűlés jogosult. Ha működik az egyesületnél felügyelőbizottság, akkor annak is előzetesen jóvá kell hagynia az ügyrendet.

3. Az elnökség tagjai a közgyűlés kötelező résztvevői. A szabály kettős célt kíván megvalósítani. Mivel az elnökségnek lehetnek olyan tagjai is, akik nem tagjai az egyesületnek, biztosítani kellett azt, hogy a közgyűlésen az elnökség minden tagja részt vehessen, s ott az egyesületi tagok minden elnökségi tagot egyformán kérdőre vonhassanak.

1:155. § [A vezető tisztségviselők összeférhetetlensége]

(1) A vezető tisztségviselő – a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével – nem szerezhet társasági részesedést olyan gazdasági társaságban, amelyben az egyesület részesedéssel rendelkezik, továbbá nem lehet tag vagy vezető tisztségviselő az egyesület vagyonát kezelő gazdasági társaságban, kivéve, ha ezt az egyesület alapszabálya lehetővé teszi vagy az érintett jogi személyek legfőbb szervei ehhez előzetesen hozzájárulnak.

(2) Az egyesület vezető tisztségviselője és hozzátartozója ugyanannál az egyesületnél az ellenőrző szerv tagjává nem választható.

1. Az ügyvezetés tagjaira kizárási és összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak, ezek alapjait a jogi személyekre vonatkozó általános részi szabályok tartalmazzák. A Javaslat által megállapított speciális szabályok azt hivatottak biztosítani, hogy a vezető tisztségviselő személyes érdekeltsége ne ütközhessen az egyesület érdekeivel, s így ne legyen kitéve annak a kísértésnek, hogy saját érdekeit az egyesület érdekei elé helyezze.

2. Szervezéstani alaptétel, hogy az ellenőrzési funkció csak akkor valósulhat meg hatékonyan, ha az ellenőrző és az ellenőrzött személye elkülönül, független egymástól. Ennek érdekében kell kimondani azt, hogy aki vezető tisztségviselői megbízatást kap az egyesületnél, az nem lehet a felügyelőbizottság tagja. Ugyancsak érvényesülnie kell ennek a korlátozásnak a vezető tisztségviselő hozzátartozójára, akitől nem várható reálisan, hogy ellenőrzési jogait hozzátartozója rovására gyakorolja.

1:156. § [A vezető tisztségviselői megbízatás]

(1) A vezető tisztségviselőket az alapszabályban meghatározott, öt évet meg nem haladó időre kell megválasztani vagy az alapszabályban kijelölni.

(2) Ha az alapszabályban a vezető tisztségviselői megbízás időtartamáról a tagok nem rendelkeznek, a vezető tisztségviselőt két évre megválasztottnak kell tekinteni, kivéve, ha az egyesület ennél rövidebb időtartamra jött létre.

(3) A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani. Alapszabály felhatalmazása alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből.

(4) A vezető tisztségviselői megbízatás ellátásáért díjazást lehet megállapítani. Nem részesíthető díjazásban a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségének jogerős megállapítását követően, a felszámolási eljárás tartama alatt.

1. Annak érdekében, hogy az egyesület rendszeresen, előre meghatározott időközönként személyre szabottan értékelhesse a vezető tisztségviselő tevékenységét, a Javaslat előírja, hogy a vezető tisztségviselőt csak határozott időre lehet megválasztani, amely azzal a következménnyel jár, hogy a határozott idő leteltével az egyesület szükségszerűen döntésre kényszerül a tekintetben, hogy újraválasztja-e a vezető tisztségviselőt vagy – ha tevékenységével nincs megelégedve – más vezető tisztségviselőt állít a helyére. A megbízatás időtartamát az alapszabály határozhatja meg, de annak érdekében, hogy a fenti célok valóban érvényesüljenek, a maximális időtartamot a Javaslat öt évben rögzíti.

2. Arra az esetre, ha a tagok nem éltek azzal a lehetőséggel, hogy az alapszabályban meghatározzák a vezető tisztségviselői megbízatás időtartamát, a Javaslat maga állapítja meg ezt a tartamot, de nem a maximális öt évben, hanem ennél rövidebb időben (két év), mert lehetőséget kíván adni az egyesület tagságának arra, hogy egy olyan időszak után, amely már alkalmas lehet a vezető tisztségviselő tevékenységének értékelésére, ezt az értékelést valóban el is végezhesse. Kivételt jelent az az eset, ha az egyesület két évnél rövidebb időtartamra jön létre.

3. A Javaslat abból indul ki, hogy egyesületekben olyan személyek vesznek részt, akik az egyesület céljai iránt elkötelezettek, akik e célokat és az azok megvalósításához szükséges lépéseket a legjobban ismerik. A Javaslat biztosítja az önkormányzás elvét: az egyesület irányítói maguk a tagok lehetnek, a tagság és az ügyvezetés nem válik végletesen ketté. Erre tekintettel rendelkezik úgy, hogy a vezető tisztségviselők legalább kétharmadát a tagok közül kell megválasztani. Ez annyit jelent, hogy ha egy vagy két ügyvezetője van az egyesületnek, akkor ezeknek szükségszerűen egyesületi tagnak kell lenniük, s ha legalább háromtagú elnökség jár el ügyvezető szervként, akkor válik lehetségessé, hogy a vezető tisztségviselők közé nem egyesületi tag is bekerüljön.

4. Nyilvánvaló, hogy az a tag, aki részt vállal az ügyvezetésben, s vezető tisztségviselőként rendszeresen munkát végez az egyesület számára, érdemes lehet arra, hogy díjazásban részesüljön. A díjazás kérdésében a közgyűlésnek kell döntenie. A díjazás függhet az egyesület eredményességétől, anyagi helyzetétől, a vezető tisztségviselő teljesítményétől, s más olyan körülményektől, amelyek állandóan változhatnak, ezért a díjazás mértékét nem lehet az alapszabályban rögzíteni, hanem a közgyűlés a körülményekhez igazodóan határozhat erről a kérdésről.

1:157. § [Az ügyvezető szerv feladatai] Az ügyvezetés körébe tartozik különösen:

a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben kellő időben a döntések meghozatala;

b) a törvény szerinti beszámolók előkészítése és a közgyűlés elé terjesztése;

c) az éves költségvetés készítése és a közgyűlés elé terjesztése;

d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

i) a tagság nyilvántartása;

j) az egyesület szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l) félévente jelentés készítése az egyesület vagyoni helyzetéről és tevékenységéről a felügyelő bizottság részére;

m) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a törvényben előírt intézkedések megtétele;

n) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

Az ügyvezetés körébe tartozó feladatok teljes körűen nem sorolhatók föl. Az ügyvezetés fogalma alá tartozik minden olyan döntés, intézkedés, amely nem a legfőbb szerv kizárólagos hatásköre. A Javaslat ezekről a feladatokról csak példálózó felsorolást tud adni, kiemelve azokat a feladatokat, amelyeket tipikusan és minden egyesületnél el kell látnia az ügyvezetésnek. E feladatok elmulasztása vagy hibás végrehajtása az ügyvezető szerv felelősségét vonja maga után.

1:158. § [A közgyűlés összehívása]

(1) Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az egyesület létesítését követő második év elteltét követően az egyesület saját tőkéje veszteség folytán két éven át nem éri el a jegyzett tőke felét;

b) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

c) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni.

(2) Az (1) bekezdés alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

1. A legfőbb szervre vonatkozó szabályok között rögzíti a Javaslat, hogy a legfőbb szerv ülését általában az ügyvezető szerv jogosult összehívni. Az egyesület működése során azonban kialakulhatnak olyan szituációk, amikor a közgyűlést feltétlenül össze kell hívni, s nem lehet az ügyvezető szerv mérlegelésére bízni azt, hogy tart-e ülést a legfőbb szerv. Ezek az esetek azok, amikor az egyesület vagyoni helyzete olyan romlást mutat, hogy az már az egyesület hitelezőinek érdekeit veszélyeztetné, mert azzal fenyeget, hogy az egyesület képtelen lesz a hitelezői igényeknek megfelelni. Ilyenkor a jog – a hitelezők védelmében – kénytelen beavatkozni az egyesület belső viszonyaiba, s kötelező erővel elrendelni a legfőbb szerv összehívását.

2. Az összehívott közgyűlés köteles az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

1:159. § [A munkáltatói jogok gyakorlása]

(1) Az egyesület munkavállalóival szemben a munkáltatói jogokat a vezető tisztségviselő, több vezető tisztségviselő esetén az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján kijelölt vezető tisztségviselő gyakorolja.

(2) Az alapszabály vagy a közgyűlés határozata a munkáltatói jogok gyakorlását a vezető tisztségviselő helyett az egyesülettel munkaviszonyban álló más személyre is átruházhatja.

1-2. Az egyesület a célja érdekében kifejtett tevékenységét sok esetben erre szakosodott munkaszervezet felállításával, azaz alkalmazottak foglalkoztatásával tudja hatékonyan megvalósítani. A Javaslat rendezi azt, hogy a munkavállalókkal fennálló munkajogviszonyban ki jogosult az egyesület nevében a munkáltatói jogok gyakorlására. Mivel a munkavállalónak világosan kell látnia, hogy ki gyakorolhat vele szemben munkáltatói jogokat, rendezni kell azt a kérdést, hogy több vezető tisztségviselő esetén ki jogosult e jogok gyakorlására.

III. Fejezet

Felügyelőbizottság

1:160. § [A felügyelő bizottság létrehozásának kötelező esete]

(1) Kötelező felügyelő bizottságot létrehozni, ha a tagok több, mint egyharmada nem természetes személy vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja.

(2) A felügyelő bizottság feladata

a) az ügyvezetés tevékenységének és gazdálkodásának rendszeres ellenőrzése;

b) a többi egyesületi szerv ellenőrzése, a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése;

c) az alapszabály felhatalmazása alapján az egyesület más szervei által hozott határozatok ellen benyújtott jogorvoslati kérelmekről való döntés, kivéve azokat, amelyeknek másodfokon való eldöntése a közgyűlés hatáskörébe tartozik.

1. A szervezetek működéséhez elengedhetetlenül hozzátartozik a döntések meghozatalának és végrehajtásának ellenőrzése. Az azonban nem szükségszerű, hogy az ellenőrzés funkciójára elkülönült szerv jöjjön létre. Egy kisméretű, jól átlátható, a tagok által is követhető tevékenységet végző egyesületben a tagok képesek lehetnek az ellenőrzés funkciójának hatékony ellátására. Bizonyos esetekben azonban szükség lehet elkülönült ellenőrző szerv vagy akár szervek létesítésére.

A felügyelőbizottság általános szabályai a jogi személyek általános szabályai között megtalálhatóak [1:76-1:81. §], az egyesületi szabályok között csak az erre a jogi személy fajtára vonatkozó speciális szabályok jelennek meg.

A Javaslat 1:160. §-a ezért kizárólag a kötelezően létrehozandó felügyelőbizottságra tartalmaz rendelkezéseket. Kötelező felügyelő bizottságot létrehozni, ha az egyesület tagjainak több, mint egyharmada nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja.

2. A (2) bekezdés a felügyelőbizottság feladatainak egyesületspecifikus szabályait tartalmazza.

V. Cím

Az egyesület törvényes működésének biztosítékai

1:161. § [Jogsértő vagy alapszabályba ütköző határozat megtámadása]

(1) Az egyesület alapszabálya előírhatja, hogy a jogszabálysértő vagy az alapszabályba ütköző közgyűlési határozatok megtámadására jogosult személyek a határozat bíróság előtti megtámadását megelőzően a közgyűlés határozatával szemben a felügyelő bizottságtól, más egyesületi szerv határozatával szemben pedig az egyesület közgyűlésétől vagy erre kijelölt szervétől jogorvoslatot kérhetnek. A jogorvoslati eljárás részletes szabályait az alapszabályban kell meghatározni.

(2) A jogorvoslati eljárás eredményeként a közgyűlés vagy a felügyelő bizottság a jogsértő határozatot megváltoztathatja.

1. A Javaslat lehetőséget kíván adni az egyesület tagjainak, hogy egy ún. “belső jogorvoslati rendszert” határozzanak meg, amelynek következtében az egyesület valamely szervének határozatával szemben az érintett személy belső jogorvoslattal élhet és az egyesület másik szerve a támadott határozatot felülbírálhatja, az esetleges hibát kijavíthatja. Ezzel a belső korrekciós mechanizmussal egyrészt erősödhet az egyesület belső autonómiája, másrészt remélhetőleg tehermentesíthetők a bírságok, harmadrészt az egyesület valamely szervének jogsértő határozata házon belül is orvosolhatóvá válhat. Természetesen ez a jogorvoslat nem érinti a jogosultak azon jogát, hogy a jogsértő vagy alapszabályba ütköző határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezzék.

A jogorvoslatra jogsértő, illetve alapszabálysértő határozatok ellen van lehetőség. A határozatok az egyesületi tagok érdekeit is sérthetik, ezek esetében azonban nincs helye jogorvoslatnak. A közgyűlésen előadhatják a tagok, hogy egy döntés milyen érdekeket sérthet. Ha azonban a közgyűlés egy döntést elfogadott, annak megtámadására pusztán azon az alapon, hogy az egy tag érdekét sérti, nincs lehetőség.

A belső felülvizsgálat szervét az alapszabály határozhatja meg, ez lehet a közgyűlés, más külön erre a funkcióra létesített szerv, de akár a felügyelőbizottság is.

2. A jogorvoslatra jogosult szerv jogkörét tágan határozza meg a Javaslat, amikor lehetővé teszi a jogsértő határozat megváltoztatását.

1:162. § [Könyvvizsgáló]

Kötelező állandó könyvvizsgáló alkalmazása, ha az egyesület gazdasági társaságban részesedéssel rendelkezik.

A Javaslat abban az esetben teszi kötelezővé állandó könyvvizsgáló alkalmazását, ha az egyesület gazdasági társaságban részesedéssel rendelkezik. Ez azonban nem érinti a külön jogszabályokban meghatározott esetköröket. Állandó könyvvizsgálót kell alkalmazni a számviteli rendelkezésekkel összhangban, az ott előírt kritériumok esetén is.

Az állandó könyvvizsgáló feladatait, az egyesületnél elfoglalt jogállását a jogi személyek általános szabályai, a könyvvizsgáló szakmai felelősségét pedig külön jogszabályok rendezik.

1:163. § [Választottbírósági eljárás kikötése] Az egyesület alapszabálya a tagsági viszonyból, az egyesületi szervek és a tagok egymás közti jogviszonyából eredő jogvitákra kikötheti állandó vagy eseti választottbíróság eljárását.

A Javaslat a társasági jogi tapasztalatok alapján lehetővé teszi a belső jogviták rendezésére állandó vagy eseti választottbírósági eljárás kikötését.

VI. Cím

Az egyesület megszűnése

I. Fejezet

Jogutódlással történő megszűnés

1:164. § [Jogutódlással történő megszűnés]

(1) Egyesület csak egyesülettel egyesülhet.

(2) Egyesület csak egyesületekre válhat szét.

1-2. Az egyesület jogutódlással történő megszűnésének szabályai csak két ponton térnek el a jogi személyekre vonatkozó általános szabályoktól. Az egyesület céljainak megóvása érdekében a Javaslat kizárólag az egyesületekkel történő egyesülést és az egyesületekre való szétválást teszi lehetővé.

II. Fejezet

Jogutód nélküli megszűnés

1:165. § [Jogutód nélküli megszűnési okok] Az egyesület jogutód nélküli megszűnésére – a jogi személyek megszűnésére vonatkozó általános szabályokon túlmenően – a következő megszűnési okok beállta esetén kerül sor:

a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg;

b) az egyesület fizetésképtelenné válik;

c) az egyesület tagjainak száma három hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

Az egyesület jogutód nélküli megszűnésére a törvényben meghatározott okokból kerülhet sor. Ezen okok egy része a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok között került megfogalmazásra, amelyeket a Javaslat e helyütt további, sajátosan az egyesületeknél alkalmazható okokkal egészít ki. Ezek az okok lehetnek belső, azaz egyesület életéből fakadó, esetleg már előre kódolt megszűnési okok, és lehetnek előre nem látható okok.

Az egyesület célhoz kötöttségét jelzi, hogy ha az alapszabályban kitűzött cél megvalósult vagy a cél elérése lehetetlenné vált, az egyesületnek meg kell szűnnie, kivéve, ha a tagok más cél kitűzésében egyeznek meg. Ilyenkor az egyesület a meglévő tagsággal és vagyonnal az újonnan kitűzött cél érdekében tevékenykedik tovább.

Az egyesület fizetésképtelenné válását követően – a fizetésképtelenségi szabályokkal összhangban – megszűnik.

Mivel az egyesület legalább tíz taggal alapítható, nem engedhető meg, hogy tartósan e létszám alatt működjön. Ugyanakkor az sem lenne hatékony megoldás, ha a tagok számának a minimális létszám alá csökkenése rögtön az egyesület megszűnéséhez vezetne. A Javaslat három hónapot enged arra, hogy az egyesület új tagok belépésével ismét elérje a megkövetelt taglétszámot.

1:166. § [Megszűnési eljárás]

(1) A megszűnési ok bekövetkezte esetén az ügyvezető szerv haladéktalanul köteles a nyilvántartást vezető bíróságnál ezt a tényt bejelenteni vagy ha az egyesület megszűnéséről szóló döntés a legfőbb szerv hatáskörébe tartozik, a közgyűlést az egyesület megszűnésének tárgyában hozandó határozathozatal érdekében összehívni. Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlés részére az egyesület vagyoni helyzetére vonatkozó előterjesztést, továbbá az egyesület ismert hitelezőiről, a tartozások megjelölésével összeállítást készíteni.

(2) A közgyűlés megszűnéssel kapcsolatos határozatát az ügyvezető szerv nyolc napon belül megküldi a nyilvántartást végző bíróságnak, amely közzéteszi az egyesület megszűnésére irányuló eljárás megindítását.

(3) Ha a közgyűlés nem rendelkezik határozatképességgel, és a megszűnés tárgyában a határozatképtelenség miatt a közgyűlés nem hozott határozatot, valamint a határozatképtelenség miatt megtartott ismételt közgyűlés sem volt megtartható, az ügyvezető szerv is kérelmezheti a bíróságtól a megszűnési eljárás lefolytatását. Ilyen esetben a közgyűlési határozatokat a nyilvántartást végző bíróság pótolja.

1. A megszűnési ok vizsgálata és figyelemmel tartása az ügyvezetés feladata. A megszűnési ok bekövetkeztének esetére a Javaslat az ügyvezető szervhez külön feladatokat telepít. Az ügyvezető szerv köteles az egyesület vagyoni helyzetét számba venni, és ha a megszűnési eljárás megindítása közgyűlési határozathozatalt igényel (például a végelszámoló kijelölése), a közgyűlést összehívni. Természetesen nincs szükség a közgyűlés határozatára akkor, ha az egyesület megszűnésére felszámolási eljárás keretében kerül sor, hiszen ilyen esetben a felszámolási eljárást bíróság indítja meg, s a felszámolót is kirendeli.

2. A megszűnési ok bekövetkeztét, illetve a megszűnéssel kapcsolatos közgyűlési döntést is be kell jelenteni a nyilvántartást végző bíróságnak, amely megvizsgálja, hogy valóban beállt-e a bejelentett megszűnési ok, például valóban lehetetlenné vált-e az egyesületi cél megvalósítása, s ha rendjén valónak találja a bejelentést, akkor a megszűnési eljárás megkezdését közzéteszi.

3. Ha a megszűnési ok bekövetkezett, de a közgyűlés nem hozza meg a megszűnéshez szükséges határozatokat, ez nem eredményezheti azt, hogy mégsem szűnik meg az egyesület. Ilyenkor ugyanis az ügyvezető szerv a nyilvántartást végző bírósághoz fordulhat, s ez esetben a hiányzó döntéseket a bíróság fogja meghozni.

1:167. § [Rendelkezés a fennmaradó vagyonról]

(1) A hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott személynek, ennek hiányában pedig a nyilvántartást végző bíróság által az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött olyan közhasznú szervezet részére kell átadni, amely a vagyonjuttatáshoz hozzájárult.

(2) A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartást végző bíróságnak a törlést kimondó határozatában kell rendelkeznie, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot kell kirendelni. A vagyont csak az egyesület törlése után lehet átadni az új jogosultnak.

1. A megszűnési eljárásban az egyesület vagyonát elsősorban az egyesülettel szembeni hitelezői követelések kielégítésére kell felhasználni. Az ezt követően megmaradt vagyonról a tagok dönthetnek az alapszabályban. Ha az alapszabály nem jelöli meg a fennmaradó vagyon kedvezményezettjét, vagy a vagyont a kijelölt személy visszautasítja vagy azt más okból nem szerezheti meg, a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a vagyonról a bíróság jogosult rendelkezni. Annak érdekében, hogy a vagyon csak altruista célokra legyen felhasználható, a Javaslat kimondja, hogy a bíróság a vagyont más közhasznú szervezetre ruházhatja át.

2. A vagyoni juttatásról a bíróságnak határozatot kell hoznia, és annak teljesítésére csak az egyesület megszűnésével egyidejűleg kerülhet sor, hogy ne maradjon uratlanul a vagyon.

1:168. § [A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén]

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag érvényesítheti annak a javára, aki részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

A vezető tisztségviselőknek a jogi személlyel szemben fennálló felelősségéről a jogi személyek általános szabályai rendelkeznek. A felelősség feltételeiről az egyesületek esetében nem szükséges speciális szabályokat alkotni, ám azt itt kell rendezni, hogy miként érvényesülhet ez a felelősség az egyesület megszűnése után. A jogi személy megszűnésével a jogi személy elveszti jogképességét, ezért kártérítési felelősségi igényt sem érvényesíthet. Nem lenne azonban indokolt, hogy pusztán a jogi személy megszűnése miatt a vezető tisztségviselő mentesüljön az őt egyébként terhelő felelősség alól. Különösen akkor nem indokolt ez, ha éppen a vezető tisztségviselő felróható magatartása okozta a jogi személy megszűnését.

Mivel az egyesület megszűnése esetén a hitelezői igények kielégítése után megmaradó vagyon nem száll vissza a tagokra, hanem más, hasonló célú szervezethez kerül, az utóbb, kártérítés címén behajtott összegnek is ugyanez lesz a sorsa. Ha a megszűnéskor az egyesületnek nem volt vagyona, a kártérítésről a bíróság a megszűnési szabályok figyelembevételével dönt.